Általános kérdések a madárinfluenzáról

A madárinfluenza házi- és vadon élő madarak betegsége. A kórokozó influenza vírus változékonysága miatt kialakulhat a vírusnak olyan változata, mely embereket is képes megbetegíteni. Európában azonban ennek csekély az esélye az állatokkal való szoros kontaktust kerülő állattartási gyakorlat és a baromfiból származó termékek fogyasztási szokásai miatt. 

További kérdésekkel kérjük, forduljon a helyileg illetékes Járási Hivatal Járási Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Hivatalához, a Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóságához (http://portal.nebih.gov.hu/kormanyhivatalok) vagy a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal ügyfélszolgálatához (ugyfelszolgalat@nebih.gov.hu).

  • Mi okozza?

    A madárinfluenza vírusa az Orthomyxo vírusok családjába tartozik, azon belül is az A típusba. A madárinfluenza vírustörzsek megbetegítő képességük alapján két nagy csoportba (alacsony és magas patogenitású) sorolhatóak. A vírus, hasonlóan a többi influenzavírushoz, genetikailag változékony, a felületén lévő fehérjekomponensek (H és N antigének) különböző módon variálódhatnak, a legerősebb megbetegítő képessége a H5 és H7 altípusoknak van. A tünetek sokfélesége, bizonyos esetekben jellegtelensége miatt a betegség megállapításához speciális, a vírust vagy annak töredékeit kimutató laboratóriumi vizsgálatokra van szükség.
  • Milyen közegészségügyi veszélyt jelent a betegség?

    A jelenlegi madárinfluenza járvány (H5N8) kitörése óta ezzel összefüggésbe hozható emberi megbetegedés Európában eddig nem fordult elő. A megelőzés hatékony módszere a fertőzésre gyanús madarakkal való közvetlen érintkezés kerülése, illetve a baromfitelepen dolgozónak ajánlott orrot és szájat takaró maszk, védőszemüveg használata azokban a gazdaságokban, ahol a betegség előfordulása gyanítható. Továbbá fokozottan figyelni kell a személyi higiéniára, kézmosásra, kézfertőtlenítésre.
  • Madárinfluenza-járvány esetén biztonsággal fogyasztható-e a hentestől, vagy élelmiszerboltban megvásárolt baromfi?

    Amennyiben a terméket legálisan működtetett kereskedelmi egységben vásárolták, úgy a termék a címkén szerepeltetetett lejárati ideig biztonságosan fogyasztható. A kimutatott szerotípus (H5N8) kapcsán eddig még sosem fordult elő emberi megbetegedés. Természetesen jelen esetben is, mint általában fontos a megfelelő konyhai higiéniai eljárások alkalmazása, nem hőkezelt alapanyagok elkülönített kezelése.
  • Miért kell szállítási korlátozásokat elrendelni a kitörési pont körül?

    Mert a vírus terjedését minden lehetséges eszközzel meg kell akadályozni. A betegség terjedésének egyik legnagyobb kockázata, hogy még tünetmentes, egészségesnek látszó, de már fertőzött állatok mozgatásával kerül ki a zárlat alatt álló területről a vírus. Ezért alapelvként a korlátozás alatt álló területen tilos minden állatmozgás, mely alól kérelemre, szigorú feltételeknek való megfelelés esetén adható felmentés.

  • Miféle szállítási korlátozásokat rendelhetnek el?

    A fertőzött gazdaság körüli három kilométer sugarú területen védőkörzetet, a fertőzött gazdaság körüli legalább tíz kilométer sugarú területen pedig megfigyelési körzetet jelöl ki a hatóság. A védőkörzeten és a megfigyelési körzeten belül tilos gazdaságokból kifelé és a gazdaságokba befelé irányuló baromfi- és tojásszállítás. Bizonyos szállításokra az állategészségügyi hatóság egyedi engedélyt adhat ki, amely különféle vizsgálatokhoz illetve egyéb feltételekhez kötött.

  • Mi a különbség a védőkörzet és a megfigyelési körzet között?

    Mindkét körzet általános korlátozó intézkedéseket tartalmaz az állatok, emberek és járművek mozgása tekintetében. A védőkörzetben a baromfik és termékeik mozgásának korlátozása szigorúbb, mint a megfigyelési körzetben (például 1: a védőkörzetben lévő vágóhíd esetében a mentes területről érkező vágóállatot is elkülönítetten kell vágni, darabolni, tárolni, szállítani, míg a megfigyelési körzetben lévő vágóhíd esetében ez nem szükséges, 2: védőkörzetből származó állat kiszállításánál több feltételt kell teljesíteni, mint megfigyelési körzet esetén). A hatóság mindkét körzetben számba veszi a baromfitartó gazdaságokat, de a védőkörzetben klinikai vizsgálatot is végeznek és gyanú alapján mintát vesznek.

  • A szállítási korlátozások csak baromfitenyésztő gazdaságokra, vagy baromfit tartó magánszemélyekre is vonatkoznak?

    A korlátozások minden házi- és fogságban tartott madárra vonatkoznak. A védőkörzeten belül az ilyen madarak vására, piaca, versenye, illetve egyéb ilyen jellegű rendezvény megtartása is tilos.
  • Hol lehet kérni a szállítási korlátozások alól történő felmentést?

    Az illetékes Megyei Kormányhivatal állategészségügyi hatóságánál kell kérelmezni.

Baromfitartók gyakran ismételt kérdései

A madárinfluenza házi- és vadon élő madarak betegsége. A kórokozó influenza vírus változékonysága miatt kialakulhat a vírusnak olyan változata, mely embereket is képes megbetegíteni. Európában azonban ennek csekély az esélye az állatokkal való szoros kontaktust kerülő állattartási gyakorlat és a baromfiból származó termékek fogyasztási szokásai miatt. 

További kérdésekkel kérjük, forduljon a helyileg illetékes Járási Hivatal Járási Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Hivatalához, a Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóságához (http://portal.nebih.gov.hu/kormanyhivatalok) vagy a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal ügyfélszolgálatához (ugyfelszolgalat@nebih.gov.hu).

  • Milyen tünetei vannak a madárinfluenzának?

    Vadmadarak sokszor tünetmentesek maradnak, a házimadarak esetében a klinikai tünetek különfélék lehetnek: függenek a vírus megbetegítő képességétől, a madár fajától, korától, meglévő betegségeitől, tartási körülményeiktől. Kezdeti tünet lehet az étvágytalanság, a folyadékfelvétel  csökkenése és a viszonylag kismértékű elhullás. Más esetben hirtelen, akár előzetes tünetek nélküli, vagy általános tüneteket követő (bágyadtság, étvágytalanság, borzolt tollazat) magas elhullási arány tapasztalható. A betegség jele lehet a tojástermelés vagy a testtömeg gyarapodás csökkenése is.
  • Meddig él a vírus a környezetben?

    Napokig, ürülékben hetekig.
  • Elpusztítja a hideg a vírust?

    Nem, a vírus jól érzi magát alacsony hőmérsékleten.

  • Miben található meg a vírus?

    A fertőzött állatok ürülékében, a tollukon, a légcsövükben.
  • Hogyan történik a fertőződés?

    Legtöbbször az ürülékkel szennyezett szalmával, takarmánnyal, cipőtalpon lehet bevinni az ólba. Az állományon belül a további terjedésben aztán nagy szerepet kap a kitüsszögött váladék illetve a szálló por és tollpihék belégzése is.
  • Hogyan jutott be Magyarországra?

    Vonuló vadmadarakkal.
  • Más országokba is bejutott?

    Igen, Németországban, Ausztriában, Franciaországban, Dániában, Hollandiában, Lengyelországban, Svájcban, Szerbiában, Svédországban, Ukrajnában, Oroszországban is jelen van.

  • Be kell-e mennie a vadmadárnak az állományba, hogy megfertőzze?

    Nem, elég ha az ürülék bejut a földre, amit aztán a cipő talpán, a szalmával, a takarmánnyal az ember bevisz az ólba.
  • Hogyan terjed aztán egyik állományról a másikra?

    Rövidebb távolságra a szálló por, tollpihék, állatokkal való érintkezés útján. Ezt elősegíti a szeles időjárás.

    Nagyobb távolságra, községek között a terjedésben a legnagyobb szerepe a területen folyamatosan jelen lévő, gazdaságból gazdaságba járó emberek, járművek és eszközök mozgásnak van. 

  • Hogyan lehet ezt megelőzni?

    A rövidebb távú terjedést az állatok zárt tartásával. Ebbe beletartozik a takarmány és szalma zárt tárolása valamint az is, hogy az ólba KIZÁRÓLAG a cipő talpának és a kéznek a fertőtlenítése után lépünk. A telepi ruházatot SEHOL máshol nem szabad használni. Szeles időben különösen figyelni kell rá, hogy az állomány be legyen zárva, hogy a levegőben repülő tollpihékkel, porral ne érintkezhessen. Ezt a szél hozhatja többszáz méterre lévő fertőzött telepről is.

    A községek közti terjedést a telepre bejövő emberek és járművek mozgásának korlátozásával. Csak az léphet be a telepre, akinek feltétlenül muszáj, vagyis takarmányszállító, rakodóbrigád, integrátor képviselője, állatorvos. Ezeket a járműveket belépés és kilépés előtt fertőtleníteni kell, az emberektől meg kell követelni a védőruházat használatát.

    Az eszközöket nem szabad más telepen használni mint ahová tartoznak, nem szabad kölcsönadni őket más baromfitelepre, bérmunkát végezni velük más telepen. Ha ez nem kerülhető el, akkor a telepre történő visszaszállítás előtt fertőtleníteni kell őket a járművekhez hasonlóan.

  • Milyen védőruházat?

    Egyszer használható és ténylegesen csak a telepen egy alkalommal használt kezeslábas, kesztyű és csizma.
  • Hogy lehet járművet fertőtleníteni?

    A vírust megöli a Hypo és az istálók fertőtlenítésére használt bármilyen fertőtlenítőszer. Egy háti permetezővel le lehet fújni a járművet, a kerekét, az oldalát, az alját Hypo oldattal.
  • Mi a teendő ha mégis bekerül az állományba?

    Azonnal értesíteni kell az állatorvost.
  • De akkor leölik az állataimat?

    Igen, muszáj. A beteg állatok nagy mennyiségben temelik a vírust ami további fertőzések forrása és így sosem áll meg a terjedése. Ha egy állat megfertőződött, akkor pedig meg is fog betegedni és el fog hullani.

  • De az én állataim egészségesek, miért kell megölni őket?

    A betegség 1-2 hétig lappang anélkül, hogy bármi látható lenne az állatokon, ezek a lappangó állatok aztán pár nap múlva megbetegszenek és tovább ürítik a vírust.
  • Pont a védőkörzet határán vagyok, miért nem szállíthatok?

    Jogszabályi előírás a MINIMUM 3 kilométeres védőkörzet elrendelése. Ezt a kormányivatal nem bírálhatja felül, ennél kisebb körzetet nem rajzolhat meg. Mindig lesz olyan, aki a szélén és aki a közepén helyezkedik el, de egyformán érvényesek mindannyiukra a körzetben elrendelt tilalmak.

  • Hogyan lehet védekezni a madárinfluenza ellen?

    A sikeres védekezéshez megelőző intézkedésekre és a betegség korai észlelésére van szükség. A megelőző intézkedések körébe tartozik az általános járványvédelmi szabályok szigorú betartása, mely az állattartók felelőssége:

    • a vadon élő madarak távoltartása (az épületek folyamatos karbantartása, a szellőzőnyílások rácsainak ellenőrzése, a hálók ellenőrzése, stb.);
    • állományok egyszerre ki- és betelepítése, közte alapos istállófertőtlenítés;
    • biztonságos helyről történő ivóvíz- és takarmányellátás;
    • gépjárművek, szállítóeszközök, tálcák és egyéb eszközök alapos tisztítása, fertőtlenítése;
    • a személyi higiénia fokozott betartása, kéz- és lábbeli alapos tisztítása, fertőtlenítése, telepi munkaruha / látogatóknak védőruházat
    • az állattartó telepen lévő természetes vizek, belvíz, pocsolyák, mocsarak felszámolása, a takarmány biztonságos, zárt helyen tárolása.

    Az Európai Unión belüli és a harmadik országgal való kereskedelem során az állatokat és termékeiket, olyan állat-egészségügyi bizonyítványok kísérik, melyek garanciát jelentenek arra, hogy azok a fertőzést nem közvetítik.

    Az állat-egészségügyi hatóság a vírus megjelenésének korai észlelése érdekében 2005 óta országos monitoring vizsgálatokat hajt végre. Ezek keretében kockázatbecsléses módszeren alapulóan nagyszámú mintavételre kerül sor a baromfiállományokban (háztáji és nagylétszámú állományokban egyaránt) és vadon élő madarakból. Az aktív monitoring program mellett létfontosságú, hogy az állattartók jelezzék az ellátó állatorvosuknak vagy az állategészségügyi hatóságnak, ha állataikon bármilyen tünetet észlelnek vagy az állataik elhullását tapasztalják.

  • Lehet-e védőoltással védekezni?

    A baromfiállományok és egyéb madarak madárinfluenza elleni védőoltása Magyarországon tilos. Ennek oka az, hogy a védőoltás adta részleges védelem mellett a madárinfluenza vírusa hosszan fennmaradhat a baromfiállományokban, lehetőséget teremtve a vírus antigén-szerkezetbeli és genetikai módosulására, veszélyesebb törzsek kialakulására. Ezen felül a vakcinázott állatok jelenléte a betegség esetleges megjelenésekor diagnosztikai nehézséget jelent.
  • Mi történik, ha egy baromfiállományban felmerül betegség gyanúja?

    A madárinfluenza bejelentési kötelezettség alá tartozó betegség, már a gyanú felmerülésekor értesíteni kell az ellátó állatorvost, vagy közvetlenül a járási hivatalok élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi osztályát (http://portal.nebih.gov.hu/kormanyhivatalok). Ha a járási (hatósági) főállatorvos a gyanút megalapozottnak tartja, a gazdaságot hatósági megfigyelés alá helyezi, a betegség megerősítése vagy kizárása céljából mintát vesz és az alábbiakra ad ki utasításokat:

    • a gazdaságban tartott baromfi, más, fogságban tartott madarak és valamennyi emlős háziállat számba vétele;
    • a gazdaságban tartott beteg, elhullott vagy fertőzöttségre gyanús egyedek megközelítő számáról napi összesítés vezetése;
    • a gazdaságban tartott valamennyi madár elzárt tartása;
    • baromfi vagy más, fogságban tartott madár gazdaságba való bevitelének vagy onnan történő kivitelének tilalma
    • madárinfluenzát valószínűleg terjesztő bármi egyéb dolog, anyag (madárhulla, tojás, baromfihús, beleértve a vágási melléktermékeket és belsőségeket, takarmány, felszerelés, anyagok, hulladék, trágya) kivitelének tilalma;
    • személyek, házi emlősállatok, járművek és eszközök gazdaságból vagy gazdaságba irányuló mozgása csak engedéllyel;
    • az épületek és a gazdaság bejáratainál és kijáratainál fertőtlenítő eszközök alkalmazása.

    A járási (hatósági) főállatorvos járványügyi nyomozást végez, melynek eredménye alapján a fenti intézkedéseket további gazdaságokra terjesztheti ki.

  • Mi történik, ha egy baromfiállományban magas megbetegítő képességű madárinfluenza kerül megerősítésre?

    Ebben az esetben a járvány terjedésének megakadályozása érdekében az érintett gazdaságban lévő minden baromfit és más, fogságban tartott madarat hatósági felügyelet mellett, késedelem nélkül le kell ölni. Az elhullott állatokat és a tojást szintén hatósági felügyelet mellett ártalmatlanítani kell. A vírus gazdaságba történő behurcolásának valószínű időpontját követően levágott baromfi húsát és begyűjtött tojásokat lehetőség szerint fel kell kutatni és hatósági felügyelet mellett ártalmatlanítani kell. Hasonlóan szigorú szabályok mentén kell ártalmatlanítani ill. fertőtleníteni minden olyan anyagot, eszközt, épületet, területet, amely szennyeződhetett a vírussal.
  • Milyen következményei vannak a betegség megjelenésének a közelben lévő gazdaságokra, háztáji baromfiudvarokra?

    Magas patogenitású madárinfluenza járványkitörés esetén a fertőzött gazdaság körüli legalább tíz kilométer sugarú megfigyelési körzetben (a helyi viszonyoknak megfelelően a hatóság ennél nagyobb területet is kijelölhet) korlátozó intézkedések kerülnek bevezetésre.

    A fertőzött gazdaság körüli három kilométer sugarú védőkörzet területén a lehető legrövidebb időn belül valamennyi baromfitartó gazdaságot felkeresik az állat-egészségügyi szolgálat állatorvosai. A látogatás alkalmával jegyzőkönyv készül az állatállományról, szükség esetén mintavételre is sor kerül. Az állatokat épületben, elzártan kell tartani. Ha ez nem megoldható, a vadon élő madarakkal történő érintkezést meg kell akadályozni.

    A védőkörzeti és megfigyelési körzeti korlátozás alatt álló területeken lévő gazdaságokba csak az illetékes Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóságának (igazgatóság) külön engedélyével vihető be baromfi, más, fogságban tartott szárnyas vagy háziasított emlős. Az állományokban fokozottan kell figyelni a madárinfluenza tüneteit. Ha az elhullási arány egy héten belül eléri a 3%-ot, a takarmány/ivóvízfelvétel 20%-nál nagyobb mértékben csökken, vagy a tojástermelés visszaesése két napnál tovább meghaladja az 5%-ot, azt haladéktalanul jelenteni kell a hatósági állatorvosnak.

    Bármely anyag vagy eszköz vírussal való szennyeződésének gyanújakor azt fertőtleníteni kell, használt alom, trágya kivitele is csak engedéllyel történhet.

    Fentieken túl tilos madarak részvételével állatkiállítás, verseny, vásár, piac megtartása és tilos a baromfi vagy más, fogságban tartott madarak vadállomány újratelepítése céljából történő szabadon engedése.

  • Megfigyelési körzetben van tojótyúk állományom, mit tehetek a tojásokkal?

    A tojásokat olyan tojástermékeket előállító létesítménybe lehet kiszállítani, ahol biztosított a tojások megfelelő hőkezelése. A járási (hatósági) főállatorvos külön engedélyével egyszer használatos csomagolású étkezési tojások kiszállíthatók a kijelölt csomagolóközpontba is.

    Védőkörzetből étkezési tojás akár hőkezelést alkalmazó létesítménybe, akár tojáscsomagolóba való kiszállításához a járási (hatósági) főállatorvos külön engedélye szükséges.

  • A baromfitelepem egy fertőzött gazdaság megfigyelési körzetében helyezkedik el. Az állataim az állatorvos szerint egészségesek. Elvihetem az állatokat a vágóhídra?

    A közvetlen vágóhídra szállítás esetében az illetékes Megyei Kormányhivatal állategészségügyi hatóságánál kell kérelmezni a kiszállítást. Az ehhez szükséges mintavételekről illetve egyéb feltételekről a hatóság tájékoztatja a kérelmezőt.
  • A madárinfluenzában elhullott vagy leölt állatok után igényelhető állami kártalanítás?

    Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény rendelkezései alapján a madárinfluenza betegségben elhullott vagy a madárinfluenza betegség felderítése, illetve leküzdése miatt leölt állatokért állami kártalanítás jár, ha az állattartó a törvényben előírt bejelentési kötelezettsége alapján állata betegségét vagy elhullását jelentette az állatorvosnak, illetve állatait a vonatkozó jogszabályok betartásával vásárolta és tartotta. 
  • Hogyan leszek kártalanítva?

    A kártalanítás a tulajdonosnak jár, aki legtöbb esetben az integrátor. Ő kapja meg a leöléskori értékét az állatoknak. A kihelyezés és a leölés idején az állatok értéke természetesen nem ugyanannyi. A leöléskor az állatok többet érnek a tartó munkája miatt. A befektetett és elveszett munka megtérítését az integrátorok a részükre kifizetett kártalanítási összegből tehetik meg. Ennek lehetőség szerint egységes végrehajtását a hatóság levélben is kérte a Baromfi Terméktanácstól és a Nemzeti Agrárkamarától.
  • Kapok-e kártalanítást az elmaradt haszon miatt?

    Nem, az elmaradt haszon a kártérítés körébe tartozik, nem a kártalanításhoz.
  • Mikor fogadhatok újra baromfit?

    A területen lévő utolsó fertőzött állomány (tehát NEM a saját állomány)  leölése és a helyének a fertőtlenítése után leghamarabb 30 nappal.
  • Milyen további teendőm van a károk enyhítése érdekében?

    A Polgári törvénykönyv szerint a károsultat kármegelőzési, kárelhárítási és kárenyhítési kötelezettség terheli. Ez általános kötelezettség, minden esetben alkalmazandó, így járvány kitörések estében is. Ez a járványkitörések során jelenti azt, hogy az állattartó köteles az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv által elrendelteket tűrni, segédszemélyzetről gondoskodni, megfelelően közreműködni. A kárenyhítési kötelezettségnek megfelelő közreműködés ezen túlmenően azt is jelenti járványkitörések esetében, hogy a jogszabályi és ágazati szakmai szabályokon túl minden elvárható intézkedést megtesznek az újabb fertőzési lehetőségek megelőzése érdekében, mint megfelelő biológiai biztonsági intézkedések (például a telepi zártság biztosítása), valamint együttműködnek a fogékony állatok számának csökkentésében a veszélyeztetett területeken (termelés, kibocsájtás csökkentése).

Baromfi szállítására vonatkozó kérdések

A madárinfluenza házi- és vadon élő madarak betegsége. A kórokozó influenza vírus változékonysága miatt kialakulhat a vírusnak olyan változata, mely embereket is képes megbetegíteni. Európában azonban ennek csekély az esélye az állatokkal való szoros kontaktust kerülő állattartási gyakorlat és a baromfiból származó termékek fogyasztási szokásai miatt. 

További kérdésekkel kérjük, forduljon a helyileg illetékes Járási Hivatal Járási Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Hivatalához, a Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóságához (http://portal.nebih.gov.hu/kormanyhivatalok) vagy a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal ügyfélszolgálatához (ugyfelszolgalat@nebih.gov.hu).

  • Milyen korlátozások vonatkoznak a baromfi, a tojás, és a baromfihús szállítására?

    A védőkörzet és a megfigyelési körzet gazdaságaiból bizonyos feltételek teljesítése esetén igazgatósági engedéllyel közvetlen vágásra, kijelölt vágóhídra, kiszállítható baromfi. Ezen felül szintén több feltétel együttes teljesülése esetén a járási (hatósági) főállatorvos engedélyével kiszállítható baromfihús, étkezési tojás és keltetőtojás, illetve továbbtartásra napos baromfi és tojásrakás előtt álló baromfi is. A részletes szabályokat, a szállítási tilalmak alóli felmentés feltételeit a madárinfluenza elleni védekezés részletes szabályairól szóló 143/2007. (XII. 4.) FVM rendelet 16-31. §-a tartalmazza.

  • Meddig maradnak hatályban a korlátozó intézkedések?

    A védőkörzetben (3km) elrendelt korlátozó intézkedéseket a fertőzött gazdaság állományainak felszámolása utáni takarítást és fertőtlenítést követő 21. napon lehet legkorábban enyhíteni a megfigyelési körzetben érvényes korlátozó intézkedésekre azzal a feltétellel, hogy a védőkörzetben lévő összes gazdaság ellenőrzése megtörtént, beleértve a nem kereskedelmi célból tartott állományok ellenőrzését is. A megfigyelési körzetben (10km) elrendelt intézkedéseket 21 nap helyett  legalább 30 napig kell fenntartani.
  • A védőkörzetben tartott baromfi-állományomat hol vágathatom le?

    A gazdálkodó kérelmezheti az azonnali vágásra szánt állomány közvetlen vágásra történő kiszállításának külön engedélyezését. Ehhez a következő feltételeket kell teljesíteni: a baromfit a vágóhídra küldést megelőző 24 órán belül hatósági állatorvosi vizsgálatnak vetik alá; kedvező eredményű laboratóriumi vizsgálatok állnak rendelkezésre az állományról; az állatokat leplombált járművekben szállítják; a kijelölt vágóhíd szerinti illetékes igazgatóság írásban hozzájárul a baromfi fogadásához, az élőállatokat hatósági állatorvosnak kell fogadnia, aki elvégzi a vágás előtti vizsgálatot, majd elkülönített vágásra kerül sor. A védőkörzetből származó baromfiból nyert hús forgalmazására külön szabályok érvényesek. 
  • Védőkörzetben van egy 30 hetes tenyésztyúk állományom. Termelésben tarthatom? Ki lehet szállítani a tojásokat?

    A védőkörzetben lévő állományok mindegyike hatósági vizsgálat alá kerül. Ha az állományban madárinfluenzára utaló jelek nem jelentkeznek és a járványügyi nyomozás sem vezet kedvezőtlen eredményre, az állományt tovább lehet tartani. Amikor a védőkörzet elrendelésére okot adó járványkitörést felszámolták, a fertőzött gazdaság takarításától és fertőtlenítésétől számítva eltelt 30 nap, továbbá a kérdésben szereplő gazdaság tíz kilométeres körzetében nem kerül sor újabb megállapításra, a korlátozó intézkedések feloldásra kerülnek.

    A járási (hatósági) főállatorvos engedélyezheti a tojások kijelölt keltetőbe való kiszállítását, ha a szülőállományt a hatósági állatorvos kedvező eredménnyel megvizsgálta, és ezekben a gazdaságokban nem áll fenn a madárinfluenza gyanúja; a keltetőtojást és csomagolását feladás előtt fertőtlenítik, valamint biztosítják e tojások visszakereshetőségét. A szállítást leplombált járművel kell végezni, a keltetőben járványvédelmi intézkedéseket kell alkalmazni.

  • Mentes területről szerződtem előnevelt pulykára, beszállíthatom a megfigyelési körzetbe hízlalásra?

    Alapvetően ezt tiltja a madárinfluenza elleni védekezésről szóló rendelet. Kérelmezhető felmentés, melyet bizonyos feltételek teljesítése mellett, az igazgatóság külön eljárásban engedélyezhet.

  • Megfigyelési körzetben van a megszokott vágóhidam, vihetem oda mentes területen lévő gazdaságomból a baromfit? Mi lesz az ott levágott baromfiállományom húsával?

    Az igazgatóság a fertőződés lehetőségének kizárása esetén engedélyezheti a védőkörzeten és megfigyelési körzeten kívülről származó, azonnali levágásra szánt baromfi a megfigyelési körzeten belül található kijelölt vágóhídra történő közvetlen szállítását, és az ilyen baromfiból nyert hús ezt követő elszállítását.

  • Megfigyelési körzetben tömőalapanyag liba és mulard kacsa állományom. Elszállítható-e tömésre?

    Alapvetően ezt tiltja a madárinfluenza elleni védekezésről szóló rendelet. Kérelmezhető felmentés, melyet bizonyos feltételek teljesítése mellett, az igazgatóság külön eljárásban engedélyezhet. 

  • A korlátozó intézkedések ideje alatt megtarthatóak-e a tervezett madár és díszállat kiállítások?

    Korlátozás alatt álló területen tilos a vásárok, piacok, kiállítások, illetve a baromfi vagy más, fogságban tartott madarak egyéb bemutatóinak, illetve versenyeinek tartása. A korlátozás alatt nem álló területeteken a kiállítások bemutatók megtartását a járási kormányhivatalok engedélye alapján lehet megtartani, viszont az engedélyezett kiállításokra és bemutatókra korlátozás alatt álló területről fogékony fajba tartozó állat nem szállítható be.
  • Előnevelt fácánokat szeretnék kihelyezni vadászterületre, mi a szabálya?

    A fácánok vadászterületre kihelyezése vadállomány-újratelepítésnek minősül, ami a korlátozás alatt álló területen nem lehetséges.

Kérdések vágóhíd-tulajdonosoktól

A madárinfluenza házi- és vadon élő madarak betegsége. A kórokozó influenza vírus változékonysága miatt kialakulhat a vírusnak olyan változata, mely embereket is képes megbetegíteni. Európában azonban ennek csekély az esélye az állatokkal való szoros kontaktust kerülő állattartási gyakorlat és a baromfiból származó termékek fogyasztási szokásai miatt. 

További kérdésekkel kérjük, forduljon a helyileg illetékes Járási Hivatal Járási Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Hivatalához, a Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóságához (http://portal.nebih.gov.hu/kormanyhivatalok) vagy a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal ügyfélszolgálatához (ugyfelszolgalat@nebih.gov.hu).

  • Hogyan bizonyosodhatok meg arról, hogy a beérkezett szállítmány mentes vagy fertőzött gazdaságból érkezett-e?

    A szállítmányt minden esetben a belföldi szállításoknál kötelező állategészségügyi bizonyítvány kíséri. A zárlati területről érkező szállítmány esetében ezen a bizonyítványon egyéb adatokat is feltűntetnek, - pl. madárinfluenza vizsgálati eredmény - amelyből a vágóhíd meggyőződhet arról, hogy a baromfi biztonságos helyről származik.

    Ha egy vágóhíd korlátozás alatt álló területről származó baromfit készül levágni, ez irányú kérelmét be kell terjesztenie a területileg illetékes állategészségügyi hatósághoz, és annak támogatása esetén az Országos Járványvédelmi Központ vezetője kijelölheti a kérelmező vágóhidat a vágásra.

  • Tudtommal a védőkörzeten és a megfigyelési körzeten belül szállítási korlátozások vannak érvényben. Most mégis egy védőkörzetből érkezett hozzám baromfiszállítmány. Befogadhatom?

    A befogadás előfeltétele, hogy a vágóhíd rendelkezzen az Országos Járványvédelmi Központ vezetője által kiadott engedéllyel korlátozás alatt lévő területekről származó baromfi vágására. Bizonyos szállításokra az illetékes Megyei Kormányhivatal állategészségügyi hatósága egyedi engedélyt adhat ki, amely különféle vizsgálatokhoz, illetve egyéb feltételekhez kötött.

    A szállításról szóló engedély a szállítmányt kísérő papírok között szerepel. Ha másik megyébe történik a szállítás, az engedély megadásáról az illetékes Megyei Kormányhivatal állategészségügyi hatósága értesíti a fogadó megye hatóságát is, illetve a vágóhídnak rendelkezni kell a fogadó megye állategészségügyi hatóságának befogadó nyilatkozatával is.