Vissza

Mikor lehet „GMO-mentes termelésből” származó egy szójaliszt, a tej, a méz, egy szójaital vagy egy szalámi?

Mikor lehet „GMO-mentes termelésből” származó egy szójaliszt, a tej, a méz, egy szójaital vagy egy szalámi?

Mikor lehet „GMO-mentes termelésből” származó egy szójaliszt, a tej, a méz, egy szójaital vagy egy szalámi?
2017. június 28.

A jelenlegi európai uniós szabályozás szerint, amennyiben egy adott GMO-t tartalmazó élelmiszert az Unióban engedélyeztek élelmiszercélú felhasználásra, akkor az áruk szabad mozgása elv miatt forgalomba lehet hozni az Európai Unió területén, így Magyarországon is.

A géntechnológiával módosított élelmiszerekről szóló uniós rendelet értelmében azok az élelmiszerek, amelyek GMO-kat tartalmaznak, vagy azokból állnak, vagy azokat GMO-kból állították elő, jelöléskötelesek, tehát azokon GMO jelenlétére utaló jelölésnek kell szerepelnie. Pl. „Ez a termék géntechnológiával módosított szervezetet tartalmaz”.

Ugyanakkor az előírások alapján bizonyos állati eredetű termékek kívül esnek a fenti jelölési kötelezettségen. Például a GM takarmányt fogyasztó állatok tejét, húsát, tojását nem kell jelölni. Továbbá nem kell jelölni azokat a növényi eredetű élelmiszereket sem, amelyek legfeljebb 0,9%-ban tartalmaznak GMO-t „véletlenül” vagy „technikailag elkerülhetetlenül”.

Az „inverz jelölés” (fordított jelölés), azaz a GMO-mentesség feltüntetése már évekkel ezelőtt fontos kérdésként merült fel az Unió egyes tagállamaiban, így Magyarországon is. Annak érdekében, hogy a fogyasztó ezekről a termékekről is tudja, hogy az állatokat GMO-mentes takarmánnyal etették-e vagy sem, illetve a növényi eredetű élelmiszerek esetén legfeljebb 0,1%-ban tartalmazhatnak GMO-t „véletlenül” vagy „technikailag elkerülhetetlenül”, szükségessé vált a GMO-mentességre utaló jelölésre vonatkozó jogszabály kidolgozása. Már 2016-ban megjelent a földművelésügyi miniszter 61/2016. (IX. 15.) FM rendelete a GMO-mentességre utaló jelölésről és 2017. május 31-től hatályba lépett az ezt módosító rendelet is.

A GMO-mentes jelölés használata önkéntes. A rendeletben előírt feltételeknek való megfelelés esetén a vállalkozó a csomagoláson feltüntetheti a GMO-mentes termelésre utaló szöveget.

Egyetlen összetevőből álló növényi termék esetén csak akkor lehet GMO mentességre utalni, ha a növénynek létezik engedélyezett GMO-s változata, és nem tartalmaz, vagy legfeljebb 0,1%-ban tartalmaz GMO-t „véletlenül” vagy „technikailag elkerülhetetlenül”.

Az Európai Unió területén jelenleg 55 különböző élelmiszer- és takarmány célú GMO forgalomba hozatala engedélyezett: 10 gyapot-, 25 kukorica-, 4 olajrepce-, 15 szója- és egy cukorrépafajta rendelkezik érvényes forgalomba hozatali engedéllyel. A fentiek alapján pl. egy szójaliszt lehet GMO-mentes termelésből származó. Viszont olyan egyetlen összetevős növényi termékre nem lehet ezt a jelölést alkalmazni, aminek nem létezik – az Európai Unióban engedélyezett – GMO-s változata, pl. búzaliszt.

MI A KÜLÖNBSÉG AZ ALÁBBI JELÖLÉSŰ TERMÉKEK KÖZÖTT?

SZÓJALISZT

Termék jelölésén lévő információk SZÓJALISZT GMO-mentes termelésből származó SZÓJALISZT

SZÓJALISZT
Ez a termék géntechnológiával módosított szervezetet tartalmaz.

Szójára vonatkozó követelmények Legfeljebb 0,9%-ban tartalmazhat GMO-t „véletlenül” vagy „technikailag elkerülhetetlenül” Legfeljebb 0,1%-ban tartalmazhat GMO-t „véletlenül” vagy „technikailag elkerülhetetlenül” 0,9 % felett tartalmaz GMO-t

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Tehát, ha egy terméken nincs GMO-mentességre utaló jelölés, akkor az nem azt jelenti, hogy a termék GMO-s!

Hús, hal, tej, tojás és az ezen összetevőket tartalmazó élelmiszerek esetén akkor alkalmazható a GMO-mentességre utaló jelölés, ha az állatnak – a rendeletben előírt ideig – kizárólag GMO-mentes termelésben felhasználható takarmányt adtak (a takarmány legfeljebb 0,9%-ban tartalmazhat GMO-t „véletlenül” vagy „technikailag elkerülhetetlenül”).

TEJ

Termék jelölésén lévő információk 2,8%-os FÉLZSÍROS TEJ GMO-mentes termelésből származó 2,8%-os FÉLZSÍROS TEJ
A tej GMO-mentes termelésben felhasználható takarmánnyal etetett állattól származik.
Takarmányra vonatkozó követelmények GMO takarmányt is kaphat az állat Az a takarmány, amivel az állatot etetik legfeljebb 0,9%-ban tartalmazhat GMO-t „véletlenül” vagy „technikailag elkerülhetetlenül”

 

Egy mézen GMO-mentességre utaló jelölés abban az esetben használható, ha olyan kaptárból származik, amely a méz kinyerését megelőző legalább egy éven át megfelelt az alábbi feltételeknek:
 a) a kaptár 5,5 km-es körzetében a nektár- és virágporforrásokat géntechnológiával nem módosított növények képezik,
 b) a méheket GMO-mentes termelésben felhasználható takarmánnyal takarmányozták.

Több összetevőből álló élelmiszer esetén részletes szabályok vannak a feltüntetés feltételeire, például ezek a szabályok a szójaitalok esetében a következőképpen értelmezhetők:

1. példa: Megnevezésben nem jelölhető a GMO-mentes termelésre utalás, csak az összetevők között

Szójaital
Összetevők: víz, hántolt szójabab GMO-mentes termelésből (5,9%), nyers nádcukor, tengeri só.

Az 1. példában a szójabab legfeljebb 0,1%-ban tartalmazhat GMO-t „véletlenül” vagy „technikailag elkerülhetetlenül”. A vizet és a sót nem beleszámolva legalább 10 %-ban kell jelen lennie annak az összetevőnek, ami GMO-mentes termelésből származó. Mivel a cukornádnak nincs engedélyezett GMO-s változata, így nem lehet GMO-mentes termelésből származóként feltüntetni a nyers nádcukrot. Emiatt a terméken csak az összetevők között lehet utalni a GMO-mentességre.

2. példa: Megnevezésben jelölhető a GMO-mentes termelésre utalás

Szójaital GMO-mentes termelésből
Összetevők: víz, hántolt szójabab (5,9%), tengeri só, stabilizátor (gellángumi).

A 2. példában a szójabab összetevő legfeljebb 0,1%-ban tartalmazhat GMO-t „véletlenül” vagy „technikailag elkerülhetetlenül”. A GMO-mentes termelésből származó összetevő mellett a termék hozzáadott vizet, sót, fűszereket és GMO-mentes termelésben felhasználható élelmiszer-adalékanyagot, technológiai segédanyagot, enzimet is tartalmazhat.  Ebben az esetben a megnevezésben is lehet utalni a GMO-mentességre.

Amennyiben egy szójaitalon nem jelenik meg GMO-mentességre utaló jelölés, az jellemzően azt jelenti, hogy a termék szójabab összetevője legfeljebb 0,9%-ban tartalmazhat GMO-t „véletlenül” vagy „technikailag elkerülhetetlenül”, tehát nem jelenti azt automatikusan, hogy a termék GMO-s! Amennyiben viszont ennek a feltételnek nem felel meg a termék, azaz a benne lévő GMO-tartalom nem véletlenül, vagy technikailag elkerülhetetlen módon került bele, és/vagy annak mennyisége meghaladja a 0,9%-ot, akkor egyértelműen fel kell rajta tüntetni, hogy GMO-t tartalmaz.

Egy szalámin az alábbi esetben a megnevezésben is jelölhető a GMO-mentesség; a hús és a szalonna GMO-mentes termelésből származik, emellett sót, fűszereket és GMO-mentes termelésben felhasználható élelmiszer-adalékanyagot is tartalmazhat a termék.  

GMO-mentes termelésből származó füstölt, érlelt szalámi - nem ehető bélben
A hús GMO-mentes termelésben felhasználható takarmánnyal etetett állattól származik.

Összetevők: sertéshús, sertésszalonna, étkezési só, fűszerek, tartósítószer (nátrium-nitrit).  

Több európai uniós tagállam (pl. Ausztria, Németország, Franciaország, stb.) is rendelkezik saját nemzeti jogszabállyal a GMO-mentes jelölésre vonatkozóan, ezen jogszabályok alapján jogszerű jelölésekkel rendelkező termékek Magyarországon is forgalmazhatók. Ha egy ilyen termék esetében a feltételrendszer nem teljesen egyezik meg a hazai jogszabályban foglaltakkal, akkor a GMO-mentességre utaló jelölésről szóló 61/2016. (IX. 15.) FM rendeletben szereplő GMO-mentességre utaló jelölések nem alkalmazhatók. Például az osztrák „Ohne Gentechnik hergestellt” felirat esetén az alábbi magyar nyelvű felirat megfelelő: Az osztrák élelmiszerkönyvi irányelveknek megfelelően géntechnológia nélkül előállított termék.

 

 

Átlagos (0 Szavazatok)

Friss hírek

Tájékoztató vágóhidak engedélyezésének állatvédelmi szempontjairól - Szabványműveleti előírások
2017. április 3, hétfő

Tájékoztató vágóhidak engedélyezésének állatvédelmi szempontjairól - Szabványműveleti előírások

Április 10-ig lehet nevezni a 2017-es Országkóstolóra
2017. március 17, péntek

Április 10-ig lehet nevezni a 2017-es Országkóstolóra

A hazai és külföldi élelmiszerek vizsgálati tapasztalatairól (2014 év végi vizsgálat)
2017. február 17, péntek

A hazai és külföldi élelmiszerek vizsgálati tapasztalatairól (2014 év végi vizsgálat)

Engedélyköteles létesítmények engedélyezése
2016. november 3, csütörtök

Engedélyköteles létesítmények engedélyezése

Élelmiszer-jogszabályok jegyzéke
2016. október 24, hétfő

Élelmiszer-jogszabályok jegyzéke

Az e-kereskedelem előnyei és kockázatai
2016. szeptember 28, szerda

Az e-kereskedelem előnyei és kockázatai

Hogyan készül a sör?
2016. szeptember 15, csütörtök

Hogyan készül a sör?

2016. december 13-tól kötelező lesz az élelmiszereken a tápértékjelölés
2016. augusztus 15, hétfő

2016. december 13-tól kötelező lesz az élelmiszereken a tápértékjelölés

Nyilvántartott gombaszakellenőrök
2016. február 12, péntek

Nyilvántartott gombaszakellenőrök

Módosul az EKÁER rendszer működése
2015. augusztus 3, hétfő

Módosul az EKÁER rendszer működése

Megszületett egy újabb Magyar világsiker!
2015. június 19, péntek

Megszületett egy újabb Magyar világsiker!

Mindannyian fogyasztók vagyunk!
2015. április 21, kedd

Mindannyian fogyasztók vagyunk!

Tájékoztató az EU tagállamaiból származó borok forgalombahozataláról
2015. április 14, kedd

Tájékoztató az EU tagállamaiból származó borok forgalombahozataláról

Minőségi tanúsítvány kérelem 3. országba szállításhoz
2015. március 10, kedd

Minőségi tanúsítvány kérelem 3. országba szállításhoz

Több mint 3,5 tonnás foglalás egy fővárosi húsnagykereskedésben
2015. január 26, hétfő

Több mint 3,5 tonnás foglalás egy fővárosi húsnagykereskedésben

Téli szezonális élelmiszerlánc ellenőrzés 2014
2015. január 16, péntek

Téli szezonális élelmiszerlánc ellenőrzés 2014