Vissza

Meleg tavaszok és az aranysakál vándorlása kedvezhet a szívféregnek

Meleg tavaszok és az aranysakál vándorlása kedvezhet a szívféregnek

Meleg tavaszok és az aranysakál vándorlása kedvezhet a szívféregnek
2016. augusztus 24.

A globális felmelegedés következtében mind gyakrabban fordul elő az akár harminc centiméteresre is megnövő kutya-szívféreg Magyarországon. A NÉBIH Állategészségügyi és Diagnosztikai Igazgatóságának telephelyein 15 év laborvizsgálati eredményeit összesítették: magas átlaghőmérséklete miatt az Alföld a veszélynek leginkább kitett régió.

A Dirofilaria immitis egy fehér színű, 20-30 cm hosszú fonalféreg, amely világszerte elsősorban a kutyafélék szívférgeként ismert, de megtelepszik a házimacskában, az afrikai leopárdban, a hódban, a vadászgörényben, fókafélékben, hüllőkben és más nagyobb testű állatokban is. A mikfofiláriákat, a féreg újszülöttjeit az első gazdaállat véréből szívják fel szúnyogfajok – több, mint hetven faj képes közvetíteni a parazitát –, hogy aztán az a vérszívók belében lárvává fejlődjön. Az élősködő a moszkitók szájszervébe vándorol, majd innen kerül az új gazda szervezetébe: a tüdőartériába, majd a szívbe kerül, ahol megkezdi szaporodását. Az előbb a jobb szívkamra üregébe, majd a jobb pitvarba jutó paraziták végül a hátulsó üresvéna elzáródását okozhatják. Az állatok legtöbbször elégtelen májműködés vagy szívelégtelenség következtében pusztulnak el. A szívférgesség tünete lehet a köhögés, a nehézkes légzés, lesoványodás.

A D. immitis a mediterrán országokból érkezett hazánkba az utóbbi évtizedekben, Magyarországon a kutyákon kívül vörös rókában és aranysakálban találták nyomát. Hazánkat 2007 óta tartják a szívféreg endémiás országának, hiszen bár korábban is diagnosztizáltak D. immitis miatt elpusztult kutyát az ország területén, azelőtt egyetlen alkalommal sem volt bizonyítható, hogy az állat nem a határon túl fertőződött meg. A klímaváltozás kulcsfontosságú tényező a parazita megjelenésében, hiszen a mikrofiláriák szaporodásához 14 Celsius fokos külső hőmérséklet szükséges. Hazánk éves átlaghőmérséklete mintegy 1,3 Celsiusszal emelkedett az elmúlt három évtizedben és az utóbbi évek alföldi eseteinek nagy aránya egyértelműsíti, hogy jelentős összefüggés van a hőmérséklet és a parazita jelenléte között.

A szívféreg elterjedése Európában 2001-ig (balra) és 2011-ig (jobbra). Sárgával az országok, melyekben sporadikus esetek fordultak elő, naranccsal az endemikus régiók. A fertőzés az észak-olaszországi Pó-völgyben az 1980-as évekre 50-80 százalékos prevelanciát ért el azokban a kutyákban és macskákban, amelyek nem kaptak megelőző kezelést.

A NÉBIH kutatói a hivatal laboratóriumaiba 2001 januárja és 2015 novembere között érkezett, 2622 elpusztult kutya szívférgesség-adatait összesítették. A 2001 és 2005 közötti időszakban elhullott 975 állat közül egyetlen esetében sem találták a D. immitis nyomát. 2006 és 2010 között már 877-ből hat alkalommal ismerték fel a parazitát, míg a 2011 után megvizsgált 770 állatból 21 bizonyult szívférgesnek. A 18 súlyosan fertőzött kutya közül minden bizonnyal 11 halálát okozta az élősködő. A fertőzésekben hasonlóság, hogy minden állatot a szabadban tartottak és minden eset autochtonnak, azaz „Magyarországon belülinek” minősül, a vizsgált állatok tehát nem hagyták el az országhatárt.

A fertőzés térbeli elterjedése ugyanakkor egyelőre jól körülhatárolható. Öt kivételével az összes, szívférgességben elpusztult állat az Alföldről érkezett, elsősorban Jász-Nagykun-Szolnok, Csongrád és Hajdú-Bihar megyéből. Elszórt esetek ugyanakkor előfordultak az ország más tájain is.

D. immitis-esetek 2001 és 2015 között Magyarország egyes megyéiben.

Egy korábbi, szintén NÉBIH-es kutatók készítette tanulmány rávilágított, hogy a parazita a hazai vörös rókák és aranysakálok populációjában is jelen van. 936 rókából 23 esetében volt kimutatható az autochton szívférgesség, miközben két aranysakál szintén fertőzöttnek bizonyult. A globális felmelegedés mellett ironikus módon pont a hazánkba a vadgazdálkodói szakma nagy örömére az elmúlt húsz évben visszatelepülő aranysakál lehet a D. immitis terjedésének egyik fő okozója: a Magyarországon már mintegy 3000 példánnyal jelen lévő faj a természetvédelmi intézkedések nyomán szabadabban vándorolhat az ökológiai korridorokon keresztül.

A zoonózisnak számító – azaz nagyon ritka esetben akár emberre terjedni is képes – fertőzés valós járványügyi jelentősége nehezen megállapítható, hiszen a tizenöt év laborvizsgálatai elhullott állatokra korlátozódtak. Ahhoz, hogy pontosabb képet kapjunk a szívféreg eloszlásáról és gyakoriságáról, elengedhetetlen további informálódás, immáron élő és véletlenszerűen kiválasztott állatok mintái alapján is.

A kutyák fertőzésének megelőzéséhez nem elégséges a szúnyogriasztó cseppek, nyakörvek és a mikrofilária elleni készítmények használata, fontos a rendszeres – az első évben háromszori, majd éves gyakoriságú – állatklinikai szűrés. Gyógyszerkészítmény használata előtt minden esetben szükséges szakemberrel egyeztetni.

NÉBIH-es kutatók: Bacsadi Árpád, Papp Attila, Szeredi Levente, Tóth Gergely, Nemes Csaba, Imre Viktória, Tolnai Zoltán, Széll Zoltán és Sréter Tamás

 

Átlagos (0 Szavazatok)

Friss hírek

Nem szakmai jellegű összefoglalók 2016
2017. június 1, csütörtök

Nem szakmai jellegű összefoglalók 2016

Tavaszi rókavakcinázás - 2017
2017. március 28, kedd

Tavaszi rókavakcinázás - 2017

Vágóhidak működésének, illetve az állatok vágásának állatvédelmi vonatkozásai
2017. január 26, csütörtök

Vágóhidak működésének, illetve az állatok vágásának állatvédelmi vonatkozásai

Tájékoztató a vágóhídi rögzítő- és kábító berendezéseket gyártó és forgalmazó vállalkozások számára
2017. január 26, csütörtök

Tájékoztató a vágóhídi rögzítő- és kábító berendezéseket gyártó és forgalmazó vállalkozások számára

A tizedik bomba
2016. november 28, hétfő

A tizedik bomba

Madárinfluenza kitörések Magyarországon
2016. november 28, hétfő

Madárinfluenza kitörések Magyarországon

Védjük meg a magyar baromfit a madárinfluenza veszélytől!
2016. november 24, csütörtök

Védjük meg a magyar baromfit a madárinfluenza veszélytől!

Kereskedelmi tudnivalók a hazai magas patogenitású madárinfluenza kitöréssel kapcsolatban
2016. november 21, hétfő

Kereskedelmi tudnivalók a hazai magas patogenitású madárinfluenza kitöréssel kapcsolatban

Gyakran ismételt kérdések a madárinfluenzáról
2016. november 16, szerda

Gyakran ismételt kérdések a madárinfluenzáról

A madárinfluenzáról
2016. november 4, péntek

A madárinfluenzáról

Trichinella-helyzetkép: Dögevéssel terjed a fonalféreg
2016. október 4, kedd

Trichinella-helyzetkép: Dögevéssel terjed a fonalféreg

A Nyugat-nílusi vírus (WNV)
2016. szeptember 9, péntek

A Nyugat-nílusi vírus (WNV)

Felhívás szarvasmarhatartók részére - ENAR nyilvántartás rendezése
2016. szeptember 6, kedd

Felhívás szarvasmarhatartók részére - ENAR nyilvántartás rendezése

Legfrissebb tudnivalók az afrikai sertéspestis előfordulásáról
2016. szeptember 5, hétfő

Legfrissebb tudnivalók az afrikai sertéspestis előfordulásáról

Tudnivalók a Törökországba irányuló élőállat-szállításról
2016. augusztus 25, csütörtök

Tudnivalók a Törökországba irányuló élőállat-szállításról

Magyarország jóváhagyott állategészségügyi határállomásainak jegyzéke
2016. augusztus 22, hétfő

Magyarország jóváhagyott állategészségügyi határállomásainak jegyzéke