Magyartermékrendelet 74/2012. (VII.25.) VM rendelet
Az egyes önkéntes megkülönböztető megjelölések élelmiszereken történő használatáról szóló vidékfejlesztési miniszteri rendelet (röviden: magyartermék-rendelet) többek között szabályozza a „magyar termék”, a „hazai termék” és a „hazai feldolgozású termék” feliratok élelmiszerek jelölésén való feltüntetésének szabályait.
A rendelet célja
A fogyasztók körében egyre nő a magyar élelmiszerek iránti igény, ugyanakkor a vásárlók a boltokban nehezen igazodnak el a különféle címkék és jelölések között. A jogszabályok szerint a fogyasztónak joga van tudni, hogy mit vásárol, a gyártónak pedig joga és kötelessége, hogy a termék lényeges tulajdonságairól tájékoztassa őt. A magyartermék-rendelet megalkotásának több célja volt. A jogalkotó elsődleges célja az volt az eredet megjelöléssel kapcsolatban, hogy a termék csomagolásán található jelölések definiálásával, mint „magyar termék”, „hazai termék”, „hazai feldolgozású termék”, a fogyasztó információt kapjon a termék összetevőinek eredetéről, vagyis hogy azok kizárólag vagy részben származnak Magyarországról, vagy csak a feldolgozás történt Magyarországon. A megkülönböztető jelölések használatával a rendelet a magyar termékek kiemelt pozíciójának biztosítása mellett erősíteni kívánja a fogyasztói bizalmat és az igények minél teljesebb kiszolgálását azzal, hogy a fogyasztók a termékekről minél pontosabb információk birtokában hozhassanak döntést vásárlásuk során. A fogyasztók figyelmének felhívása érdekében használt megkülönböztető jelölések feltüntetése önkéntes, a jelölésért – amely az élelmiszeren vagy az élelmiszer reklámozása során kerül feltüntetésre – az élelmiszer-vállalkozás a felelős. A felelősnek kétséget kizáróan kell tudni igazolni, hogy a terméke a magyartermék-rendeletben foglalt követelményeknek megfelel.
Magyar termék
Az élelmiszerek jelölésén, az élelmi szer megjelenítésén vagy reklámozása során a „magyar termék” vagy bármilyen egyéb állítás, jelölés, amely az élelmiszer magyar származására utal, kizárólag akkor tüntethető fel az árun, ha az magyar alapanyagból, Magyarországon készült és az előállítás során alkalmazott valamennyi eljárást – például vágást, darálást, őrlést, tisztítást, darabolást, hűtést, fagyasztást, kiolvasztást és a csomagolást – Magyarországon végezték. Vagyis a növényi eredetű élelmiszer alapanyagait belföldön termesztették és takarították be, a vadon termő növényt Magyarországon gyűjtötték, kezelték, csomagolták. Az állati eredetű élelmiszerekhez felhasznált állatok Magyarországon születtek, nevelkedtek és dolgozták fel őket, a vadon élő állatokat az országhatáron belül ejtették el, a halakat magyar vizekből fogták ki.
Hazai termék
A „hazai termék” vagy bármilyen ezzel egyenértékű jelölés a forgalomba hozott feldolgozott termék jelölésén, megjelenítésén vagy reklámozása során akkor tüntethető fel, ha az előállításához használt feldolgozatlan termékösszetevő több mint 50%-a magyar származású és a feldolgozás minden lépése, amelynek eredménye képpen a fogyasztóknak szánt késztermék létrejön, Magyarországon történt.
azai feldolgozású termék
A forgalomba hozott feldolgozott termék jelölésén, megjelenítésén vagy reklámozása során a „hazai fel dolgozású termék” vagy bámilyen ezzel egyenértékű jelölés akkor tüntethető fel, ha a feldolgozott élelmiszer előállításához felhasznált összetevők több, mint 50% a nem hazai eredetű, de az előállítás minden, a termék összetételét vagy érzékszervi tulajdonságait meghatározó művelete Magyarországon történt. Érdemes megjegyezni, hogy nem válik egy feldolgozott élelmiszer hazai feldolgozásúvá attól, ha olyan – csomagolási, aprítási, darabolási, szeletelési, válogatási stb. – műveletet végeznek az egyébként import terméken, melytől annak eredeti jellege, meghatározó érzékszervi vagy összetételi tulajdonságai nem változnak meg.
A rendelet alkalmazása
A rendelet 2012. szeptember 1-jétől lépett hatályba, azonban azon élelmiszerek esetén, amelyek csomagolásán a rendelet előírásainak nem megfelelő állítás szerepel, a hatálybalépést követően még egy évig forgalomba hozhatók és forgalomban tarthatók minőségmegőrzési idejük végéig.
Tanúsító védjegyek
A magyar termék, hazai termék, illetve hazai feldolgozású termék megkülönböztetése, azonosítása érdekében civil szervezetek kezdeményezéseként készültek könnyen megjegyezhető és értelmezhető képi szimbólumok, védjegyek. Ezek közül a tanúsító védjegy a www.amagyartermek.hu honlapon tanulmányozható, ahol a témával kapcsolatos összes tudnivaló is megtalálható. A tanúsító védjegy olyan védjegy, amely meghatározott minőségű vagy egyéb jellemzőjű árukat vagy szolgáltatásokat azzal különböztet meg más áruktól vagy szolgáltatásoktól, hogy e minőségüket vagy jellemzőjüket tanúsítja. A tanúsítandó minőségi vagy egyéb jellemzőket, valamint a tanúsítás szabályait a védjegyhez kapcsolódó szabályzat tartalmazza. A jogtalan használat szankciókat von maga után.
Gyakran feltett kérdések
Lehet-e ráírni arra az élelmiszerre, hogy magyar termék, amelynek az ízesítéshez például tengeri sót használtak fel?
Igen, a rendelet kivételként megengedi az előállítás során azon fűszerek, fűszernövények és ezek keverékei felhasználását, amelyek Magyarországon az előállítás megkezdéséig üzemi méretekben nem kerültek termesztésre, továbbá az étkezési só, az adalékanyagok, az enzimek, az aromák felhasználását, amelyek Magyarországon nem bányászhatók, továbbá, amelyek Magyarországon szokásosan nem kerülnek előállításra.
Ki engedélyezi a jelölést?
A jelölés önkéntes alapon működik, nem kell engedélyeztetni.
Kötelező-e a tanúsító védjegy használata?
Ahogy maga a jelölés, úgy a tanúsító védjegy használata is önkéntes alapon működik.
Ki a felelős a magyartermék-rendeletben foglalt jelölésekért?
Az az élelmiszer-vállalkozás felelős, aki az élelmiszer jelölésén, megjelenítésén vagy a reklámozása során feltüntette a rendeletben szabályozott megkülönböztető jelöléseket.
A rendelethez készül-e útmutató?
Igen, a rendelethez készült egy részletes útmutató, mely a Vidékfejlesztési Minisztérium honlapján elérhető (www.elemiszerlanc.kormany.hu).