Vissza

Kéknyelv betegség kitörés Magyarországon - 2015

Kéknyelv betegség kitörés Magyarországon - 2015

Kéknyelv betegség kitörés Magyarországon - 2015
2015. szeptember 10.

Frissítve: 2015.11.12. Két állatnál mutatták ki a kéknyelv betegséget egy 350 üszőből álló Tolna megyei (Sárpilis) szarvasmarha-állományban. Az állategészségügyi hatóság a szükséges intézkedéseket haladéktalanul megtette, így többek között megemelt számban végzi a betegség elterjedtségének felmérésére szolgáló vérvizsgálatokat is. A korlátozás alá vont területeken (azaz a védő- és megfigyelési zónán belül), ahol nem kerül sor kötelező vakcinázásra, a gazdák önkéntes alapon kérhetik az állományok vakcinázását, amihez állami támogatást is igénybe vehetnek.

2015.09.16.: A múlt heti Tolna megyei kitörés után a Somogy megyei Hajmáson is találtak a kéknyelv betegség vírusával fertőzött szarvasmarhát. A Somogy megyei szarvasmarha-állományban egy állat bizonyult fertőzöttnek. A kitörést ezúttal is a vírus 4-es szerotípusa okozta. A betegség megjelenése miatt a hatóság módosította az érvényben lévő megfigyelési- és védőkörzetet. A 2015. szeptember 10-én elrendelt intézkedések változatlanul érvényesek, azokat az új kitörés körüli 20 kilométeres körben elhelyezkedő, fogékony állatokat tartó telepek esetében is alkalmazni kell.

2015.09.10: A NÉBIH állategészségügyi nemzeti referencia laboratóriuma a 2015. szeptember 1-jén vett vérmintákból két szarvasmarhánál mutatta ki – a tavalyi Csongrád megyei megjelenéshez hasonlóan – a kéknyelv betegség vírusának 4-es szerotípusát.

A szúnyogok által terjesztett vírusos állatbetegségre kizárólag a szarvasmarha, juh és kecske, valamint a vadon élő kérődzők fogékonyak. A magas lázzal járó betegség a kérődző állatok nyelvét, emésztőrendszerét, valamint izomzatát támadja meg. A fertőzött állatoknál az elhullási arány viszonylag alacsony, ám a betegség súlyos szövődményekkel járhat, és sokáig elhúzódhat. Nem kell elhullásokra számítani a kérődző vadállományban, mivel e fajok kevésbé érzékenyek a kéknyelvűségre.

A kéknyelv-betegséget terjesztő vírus az emberi egészségre ártalmatlan. Az emberre az esetlegesen fertőzött állatokból előállított élelmiszerek sem jelentenek veszélyt.

Korlátozás alá vont területekkel kapcsolatos tudnivalók:

  • A betegség elterjedtségének felmérésére szolgáló vérvizsgálatokat a hatóság idén is megemelt számban végzi a kitörés körüli 3 kilométeres sugarú körben elhelyezkedő, fogékony állatokat tartó telepeken.

  • A kitörés körüli 20 kilométeres sugarú körben található, a betegségre fogékony állatot tartó telepekre 30 napos megfigyelési zárlatot rendel el az állategészségügyi hatóság. Az érintett telepeken ez idő alatt a hatóság elvégzi a fogékony állatok klinikai szűrővizsgálatát. A megfigyelési zárlat feloldásáig a telepekről fogékony állat nem szállítható ki és oda fogékony állat nem szállítható be. A szállítási tilalom alól azonnali vágás vagy a védőkörzet más településére irányuló, továbbtartási céllal történő kiszállítás esetén az állattartó kérelemére az illetékes kormányhivatal adhat felmentést, ha az előzetesen elvégzett klinikai és laboratóriumi vizsgálatok eredménye alapján a kéknyelv betegség gyanúja a telepen a szállítás időpontjában kizárható.

  • Továbbra is jelentősen elősegíti a betegség elterjedésének megakadályozását a 20 kilométeres sugarú körben a fogékony állatokat tartó gazdaságok környékén a törpeszúnyogok élőhelyeinek lehetőség szerinti gyérítése, mely nem kizárólag vegyszeres úton történhet, annak jelentős részét képezi a vízállásos területek, a trágya, trágyalé mechanikai úton, földréteggel történő fedése is.

  • Jelentős változást jelent a 2014-ben elrendelt intézkedésekhez képest, hogy a fertőzött állatoknál nem kerül sor leölésre vagy vágásra. E helyett az állategészségügyi hatóság végrehajtja a kitörés körüli 20 kilométeres sugarú körben lévő gazdaságokban található valamennyi fogékony állat rovarirtó szerrel történő kezelését és a védőoltásban még nem részesült egyedek vakcinázását.

  • A kitörés körüli minimum 100 kilométeres sugarú védőkörzetbe, valamint a védőkörzet körüli további minimum 50 kilométeres sugarú megfigyelési körzetbe eső területekről – a kitöréssel érintett gazdaság 20 kilométeres körzetében található, fogékony állatokat tartó telepek kivételével – fogékony állatok alacsonyabb korlátozás alá eső vagy mentes területekre történő szállítása változatlanul a vektormentes periódus végének bejelentése óta (2015. április 20.) követett eljárásrend szerint történhet.

  • A korlátozás alá vont területek 20 kilométeres zónán kívül eső részein is lehetőség van a fogékony állatok védőoltására. Ezeken a területeken a vakcinázás nem kötelező, hanem önkéntes alapon kérhető az állományokat ellátó állatorvosától. Ez esetben a védőoltás alapvetően az állattartó költségére történik, aki ehhez – a 148/2007 rendeletben leírt eljárás szerint – állami támogatást is igénybe vehet. Az önkéntes vakcinázás minél szélesebb körű elvégzése egyrészt fontos szerepet játszik a betegség szélesebb körű elterjedésének megakadályozásában, másrészt az állattartók állományait védi egy esetleges fertőződés okozta kártételtől.

Az új kitörés ellenére a 2014. évi eset kapcsán elrendelt és jelenleg is érvényben lévő megfigyelési és védőkörzetet (azaz a korlátozott területeket) nem kellet módosítani, azok továbbra is érvényesek. A korlátozás alatt lévő térségekről részletes információ (településlista és térkép) és a védőkörzetet elrendelő határozat és a megfigyelési körzetet megszűntető határozat is hozzáférhető.

Védőkörzet és megfigyelési körzet térképe online is elérhető ezen a linken.

A NÉBIH kéri a szarvasmarhát, juhot vagy kecskét tartó gazdákat, hogy a kéknyelv-betegség tüneteire legyenek fokozott figyelemmel, és gyanú esetén haladéktalanul forduljanak állatorvoshoz vagy a járási állat-egészségügyi hivatalok munkatársaihoz az alábbi elérhetőségek egyikén.

 

Kapcsolódó anyagok
Kéknyelv-betegség terjedése elleni védekezési lehetőségek
Kérdezz-felelek a kéknyelv-betegségről (Bluetongue)
Kéknyelv megbetegedéssel kapcsolatos kereskedelmi tudnivalók

 

Letölthető állományok

Határozatok:
Korábbi határozatok
02.3 504-8 Védőkörzet kiterjesztése
02.3 504-9 Megfigyelési körzet kiterjesztése

2827 053 Védőkörzet kiterjesztés
2827 054 Megfigyelési körzet kiterjesztés
02.3 605-1 2015_Védőkörzet intézkedéseinek kiegészítése
02.3 605-2 2015_Megfigyelési körzet intézkedéseinek kiegészítése
02.3 504-11 2015_Védőkörzet intézkedéseinek kiterjesztése
02.3 504-12 2015_Megfigyelési körzet intézkedéseinek kiegészítése
02.3 504-14 2015_Kéknyelv megfigyelési körzet megszűntetése
02.3 504-15 2015_Kéknyelv védőkörzet kiterjesztése


Térképek:
keknyelv_20151123_v1
keknyelv_20150922_v1
keknyelv_20150915_v1
keknyelv_20150910_v1

keknyelv_20150925_v1
keknyelv_20151002_v1
keknyelv_20151006_v1
keknyelv_20151009_v1
keknyelv_20151013_v1
keknyelv_20151020_v2
keknyelv_20151021_v1
keknyelv_20151102_v1
keknyelv_20151103_v1
keknyelv_20151110_v1

Település listák:
településlista_2015.11.23.
településlista_2015.09.22.
településlista_2015.09.15.
településlista_2015.09.10.
településlista_2015.09.25.
településlista_2015.10.02.
településlista_2015.10.06.
t
elepüléslista_2015.10.09.
településlista_2015.10.13.
településlista_2015.10.20.
településlista_2015.10.21.
t
elepüléslista_2015.11.02.
településlista_2015.11.03.
településlista_2015.11.10.


Útmutatók:
4.1-es Útmutató
Kéknyelv betegség - rövid ismertető (pdf)

Átlagos (0 Szavazatok)

Friss hírek

Kereskedelmi tudnivalók a hazai magas patogenitású madárinfluenza kitöréssel kapcsolatban
2016. november 21, hétfő

Kereskedelmi tudnivalók a hazai magas patogenitású madárinfluenza kitöréssel kapcsolatban

Gyakran ismételt kérdések a madárinfluenzáról
2016. november 16, szerda

Gyakran ismételt kérdések a madárinfluenzáról

A madárinfluenzáról
2016. november 4, péntek

A madárinfluenzáról

Trichinella-helyzetkép: Dögevéssel terjed a fonalféreg
2016. október 4, kedd

Trichinella-helyzetkép: Dögevéssel terjed a fonalféreg

A Nyugat-nílusi vírus (WNV)
2016. szeptember 9, péntek

A Nyugat-nílusi vírus (WNV)

Felhívás szarvasmarhatartók részére - ENAR nyilvántartás rendezése
2016. szeptember 6, kedd

Felhívás szarvasmarhatartók részére - ENAR nyilvántartás rendezése

Legfrissebb tudnivalók az afrikai sertéspestis előfordulásáról
2016. szeptember 5, hétfő

Legfrissebb tudnivalók az afrikai sertéspestis előfordulásáról

Tudnivalók a Törökországba irányuló élőállat-szállításról
2016. augusztus 25, csütörtök

Tudnivalók a Törökországba irányuló élőállat-szállításról

Meleg tavaszok és az aranysakál vándorlása kedvezhet a szívféregnek
2016. augusztus 24, szerda

Meleg tavaszok és az aranysakál vándorlása kedvezhet a szívféregnek

Magyarország jóváhagyott állategészségügyi határállomásainak jegyzéke
2016. augusztus 22, hétfő

Magyarország jóváhagyott állategészségügyi határállomásainak jegyzéke

Fokozottan ügyeljünk kedvenceinkre a tűzijáték alatt!
2016. augusztus 18, csütörtök

Fokozottan ügyeljünk kedvenceinkre a tűzijáték alatt!

Gyakran ismételt kérdések a bőrcsomosodáskórról
2016. augusztus 10, szerda

Gyakran ismételt kérdések a bőrcsomosodáskórról

Tájékoztatás lovak fertőző kevésvérűségének járványügyi helyzetéről – 2016. június
2016. június 27, hétfő

Tájékoztatás lovak fertőző kevésvérűségének járványügyi helyzetéről – 2016. június

Bőrcsomósodáskór az EU-ban
2016. június 10, péntek

Bőrcsomósodáskór az EU-ban

Nem szakmai jellegű összefoglalók 2015
2016. május 27, péntek

Nem szakmai jellegű összefoglalók 2015

Nem szakmai jellegű összefoglalók 2014
2016. május 27, péntek

Nem szakmai jellegű összefoglalók 2014