Vissza

Kéknyelv betegség kitörés Magyarországon - 2015

Kéknyelv betegség kitörés Magyarországon - 2015

Kéknyelv betegség kitörés Magyarországon - 2015
2015. szeptember 10.

Frissítve: 2015.11.12. Két állatnál mutatták ki a kéknyelv betegséget egy 350 üszőből álló Tolna megyei (Sárpilis) szarvasmarha-állományban. Az állategészségügyi hatóság a szükséges intézkedéseket haladéktalanul megtette, így többek között megemelt számban végzi a betegség elterjedtségének felmérésére szolgáló vérvizsgálatokat is. A korlátozás alá vont területeken (azaz a védő- és megfigyelési zónán belül), ahol nem kerül sor kötelező vakcinázásra, a gazdák önkéntes alapon kérhetik az állományok vakcinázását, amihez állami támogatást is igénybe vehetnek.

2015.09.16.: A múlt heti Tolna megyei kitörés után a Somogy megyei Hajmáson is találtak a kéknyelv betegség vírusával fertőzött szarvasmarhát. A Somogy megyei szarvasmarha-állományban egy állat bizonyult fertőzöttnek. A kitörést ezúttal is a vírus 4-es szerotípusa okozta. A betegség megjelenése miatt a hatóság módosította az érvényben lévő megfigyelési- és védőkörzetet. A 2015. szeptember 10-én elrendelt intézkedések változatlanul érvényesek, azokat az új kitörés körüli 20 kilométeres körben elhelyezkedő, fogékony állatokat tartó telepek esetében is alkalmazni kell.

2015.09.10: A NÉBIH állategészségügyi nemzeti referencia laboratóriuma a 2015. szeptember 1-jén vett vérmintákból két szarvasmarhánál mutatta ki – a tavalyi Csongrád megyei megjelenéshez hasonlóan – a kéknyelv betegség vírusának 4-es szerotípusát.

A szúnyogok által terjesztett vírusos állatbetegségre kizárólag a szarvasmarha, juh és kecske, valamint a vadon élő kérődzők fogékonyak. A magas lázzal járó betegség a kérődző állatok nyelvét, emésztőrendszerét, valamint izomzatát támadja meg. A fertőzött állatoknál az elhullási arány viszonylag alacsony, ám a betegség súlyos szövődményekkel járhat, és sokáig elhúzódhat. Nem kell elhullásokra számítani a kérődző vadállományban, mivel e fajok kevésbé érzékenyek a kéknyelvűségre.

A kéknyelv-betegséget terjesztő vírus az emberi egészségre ártalmatlan. Az emberre az esetlegesen fertőzött állatokból előállított élelmiszerek sem jelentenek veszélyt.

Korlátozás alá vont területekkel kapcsolatos tudnivalók:

  • A betegség elterjedtségének felmérésére szolgáló vérvizsgálatokat a hatóság idén is megemelt számban végzi a kitörés körüli 3 kilométeres sugarú körben elhelyezkedő, fogékony állatokat tartó telepeken.

  • A kitörés körüli 20 kilométeres sugarú körben található, a betegségre fogékony állatot tartó telepekre 30 napos megfigyelési zárlatot rendel el az állategészségügyi hatóság. Az érintett telepeken ez idő alatt a hatóság elvégzi a fogékony állatok klinikai szűrővizsgálatát. A megfigyelési zárlat feloldásáig a telepekről fogékony állat nem szállítható ki és oda fogékony állat nem szállítható be. A szállítási tilalom alól azonnali vágás vagy a védőkörzet más településére irányuló, továbbtartási céllal történő kiszállítás esetén az állattartó kérelemére az illetékes kormányhivatal adhat felmentést, ha az előzetesen elvégzett klinikai és laboratóriumi vizsgálatok eredménye alapján a kéknyelv betegség gyanúja a telepen a szállítás időpontjában kizárható.

  • Továbbra is jelentősen elősegíti a betegség elterjedésének megakadályozását a 20 kilométeres sugarú körben a fogékony állatokat tartó gazdaságok környékén a törpeszúnyogok élőhelyeinek lehetőség szerinti gyérítése, mely nem kizárólag vegyszeres úton történhet, annak jelentős részét képezi a vízállásos területek, a trágya, trágyalé mechanikai úton, földréteggel történő fedése is.

  • Jelentős változást jelent a 2014-ben elrendelt intézkedésekhez képest, hogy a fertőzött állatoknál nem kerül sor leölésre vagy vágásra. E helyett az állategészségügyi hatóság végrehajtja a kitörés körüli 20 kilométeres sugarú körben lévő gazdaságokban található valamennyi fogékony állat rovarirtó szerrel történő kezelését és a védőoltásban még nem részesült egyedek vakcinázását.

  • A kitörés körüli minimum 100 kilométeres sugarú védőkörzetbe, valamint a védőkörzet körüli további minimum 50 kilométeres sugarú megfigyelési körzetbe eső területekről – a kitöréssel érintett gazdaság 20 kilométeres körzetében található, fogékony állatokat tartó telepek kivételével – fogékony állatok alacsonyabb korlátozás alá eső vagy mentes területekre történő szállítása változatlanul a vektormentes periódus végének bejelentése óta (2015. április 20.) követett eljárásrend szerint történhet.

  • A korlátozás alá vont területek 20 kilométeres zónán kívül eső részein is lehetőség van a fogékony állatok védőoltására. Ezeken a területeken a vakcinázás nem kötelező, hanem önkéntes alapon kérhető az állományokat ellátó állatorvosától. Ez esetben a védőoltás alapvetően az állattartó költségére történik, aki ehhez – a 148/2007 rendeletben leírt eljárás szerint – állami támogatást is igénybe vehet. Az önkéntes vakcinázás minél szélesebb körű elvégzése egyrészt fontos szerepet játszik a betegség szélesebb körű elterjedésének megakadályozásában, másrészt az állattartók állományait védi egy esetleges fertőződés okozta kártételtől.

Védőkörzet és megfigyelési körzet térképe online is elérhető ezen a linken.

A NÉBIH kéri a szarvasmarhát, juhot vagy kecskét tartó gazdákat, hogy a kéknyelv-betegség tüneteire legyenek fokozott figyelemmel, és gyanú esetén haladéktalanul forduljanak állatorvoshoz vagy a járási állat-egészségügyi hivatalok munkatársaihoz az alábbi elérhetőségek egyikén.

 

Kapcsolódó anyagok
Kéknyelv-betegség terjedése elleni védekezési lehetőségek
Kérdezz-felelek a kéknyelv-betegségről (Bluetongue)
Kéknyelv megbetegedéssel kapcsolatos kereskedelmi tudnivalók

 

Letölthető állományok

Határozatok:
02.3 504-14 2015_Kéknyelv megfigyelési körzet megszűntetése
02.3 504-15 2015_Kéknyelv védőkörzet kiterjesztése

Útmutatók:
4.1-es Útmutató
Kéknyelv betegség - rövid ismertető (pdf)

Átlagos (0 Szavazatok)

Friss hírek

Szakmai napot rendez a NÉBIH a Monorierdői Fajtakitermesztő Állomáson
2017. szeptember 20, szerda

Szakmai napot rendez a NÉBIH a Monorierdői Fajtakitermesztő Állomáson

EU-FORA: az élelmiszerbiztonsági kockázatértékelők következő generációjának képzése
2017. szeptember 19, kedd

EU-FORA: az élelmiszerbiztonsági kockázatértékelők következő generációjának képzése

Szakmai napot szervezett a NÉBIH a hazai akáctermesztés témájában
2017. szeptember 18, hétfő

Szakmai napot szervezett a NÉBIH a hazai akáctermesztés témájában

Magyarországra is kerülhetett az üvegdarabbal szennyezett nugát szeletből
2017. szeptember 18, hétfő

Magyarországra is kerülhetett az üvegdarabbal szennyezett nugát szeletből

Kettős jubileum alkalmából rendezett emlékülést az Állatorvostudományi Egyetem és a NÉBIH
2017. szeptember 12, kedd

Kettős jubileum alkalmából rendezett emlékülést az Állatorvostudományi Egyetem és a NÉBIH

Magyar ebfajták tervezett rendezvényei
2017. szeptember 6, szerda

Magyar ebfajták tervezett rendezvényei

Derékig hevertek a baromfitestek a vágóhíd padozatán
2017. szeptember 6, szerda

Derékig hevertek a baromfitestek a vágóhíd padozatán

Új elnök a Codex élén
2017. szeptember 5, kedd

Új elnök a Codex élén

Webinárium az EFSA új tudástárának használatáról
2017. szeptember 5, kedd

Webinárium az EFSA új tudástárának használatáról

Tájékoztatás a NÉBIH portált is érintő karbantartási munkákról - frissítve
2017. szeptember 4, hétfő

Tájékoztatás a NÉBIH portált is érintő karbantartási munkákról - frissítve

Egyszerű, környezettudatos növényvédelmi megoldások
2017. szeptember 1, péntek

Egyszerű, környezettudatos növényvédelmi megoldások

Segédletet készített a NÉBIH a vendéglátósoknak az allergénekről szóló tájékoztatáshoz
2017. augusztus 30, szerda

Segédletet készített a NÉBIH a vendéglátósoknak az allergénekről szóló tájékoztatáshoz

Műanyagdarabot találtak gluténmentes bio kukorica bagettben
2017. augusztus 30, szerda

Műanyagdarabot találtak gluténmentes bio kukorica bagettben

Tilos, mégis minden második utas megpróbál hústerméket behozni Ukrajnából
2017. augusztus 30, szerda

Tilos, mégis minden második utas megpróbál hústerméket behozni Ukrajnából

Az ártéri erdők őshonos fafajainak génmegőrzése
2017. augusztus 29, kedd

Az ártéri erdők őshonos fafajainak génmegőrzése

Együttműködési megállapodást kötött a MUISZ és a NÉBIH
2017. augusztus 28, hétfő

Együttműködési megállapodást kötött a MUISZ és a NÉBIH