null Kapcsolódó vizsgálatok szerepe a forgalmazói magatartások ellenőrzési gyakorlatában

Kapcsolódó vizsgálatok szerepe a forgalmazói magatartások ellenőrzési gyakorlatában

2017. február 14, kedd

A NÉBIH bejelentésre, vagy hivatalból vizsgálja a kereskedőknél a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek vonatkozásában a beszállítókkal szemben alkalmazott tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról rendelkező 2009. évi XCV. törvény betartását.

A vizsgálat során a NÉBIH jogosult az eljárás alá vont kereskedőt, vagy az eljárásban érintett beszállítót – az általa kezelt adatokból – meghatározott adattartalmú kimutatás készítésére határidő tűzésével felhívni. Az eljárásban érintett beszállítók kapcsolódó vizsgálat keretében történő bevonása egy eszköz a NÉBIH kezében ahhoz, hogy a törvényben előírt tényállás tisztázási kötelezettségének eleget tegyen.

Mikor nem indít kapcsolódó vizsgálatot a hatóság?

Amennyiben a kereskedő adatszolgáltatási kötelezettségét a felhívásban foglaltak szerint teljesíti, és az átadott adatokból a tényállás tisztázható, a jogsértés vagy annak hiánya egyértelműen megállapítható, a NÉBIH nem indít kapcsolódó vizsgálatot az érintett beszállítóknál.

Milyen esetekben van szükség kapcsolódó vizsgálatokra?

Azokban az esetekben, amikor

  • a döntéshozatalhoz szükséges tényállás tisztázásához nem elegendőek a rendelkezésre álló bizonyítékok, vagy
  • a kereskedő az ellenőrzés során olyan magatartást tanúsít, amely az eljárás elhúzására, akadályozására, a valós tényállás feltárásának meghiúsítására irányul, vagy azt eredményezheti, illetve
  • adatszolgáltatási kötelezettségének többszöri felszólítás ellenére sem tesz eleget,

a NÉBIH kapcsolódó vizsgálatot indít.

Hogyan zajlik a kapcsolódó vizsgálat?

A NÉBIH a kapcsolódó vizsgálatról előzetesen írásban értesíti a beszállítót, az adatszolgáltatás teljesítésére általában 15 napos határidőt biztosítva. A kapcsolódó vizsgálat keretében kért adatok lehetnek például

  • a beszállító és a vizsgálat alá vont kereskedő szerződéses kapcsolatát igazoló dokumentumok,
  • az áruszállításokat igazoló számlák,
  • szállítólevelek, banki átutalások bizonylatai, az ezekhez kapcsolódó áttekinthető kimutatások, valamint
  • teljesítésigazolások,
  • elszámolások,
  • a vizsgált jogcímhez kapcsolódó levelezések.

A NÉBIH a kapcsolódó vizsgálat időtartama alatt a kereskedőnél megindított ellenőrzést a kapcsolódó vizsgálattól függetlenül folytatja. A kapcsolódó vizsgálat körében beszerzett adatok, dokumentumok az alapeljárásban bizonyítékként használhatók. A kapcsolódó vizsgálatba bevont beszállító köteles a kért adatszolgáltatást teljesíteni.

A NÉBIH évente mintegy félszáz kapcsolódó vizsgálatot végez beszállítóknál. A hatóság a forgalmazói gyakorlatok vizsgálata során kiemelten kezeli a beszállítók érdekeinek védelmét, valamint a döntéshozatalhoz szükséges tényállás körültekintő tisztázását. A kapcsolódó vizsgálatokkal a beszállítók hozzájárulnak a hatósági ellenőrzések hatékony lefolytatásához és ezzel elősegítik a jogkövető forgalmazói magatartás egyre szélesebb körű elterjedését. 


Friss hírek

2025. március 10, hétfő

Ragadós száj- és körömfájás járvány kapcsán elrendelt hazai intézkedések

A ragadós száj- és körömfájás a párosujjú patás állatok súlyos gazdasági károkat okozó, rendkívül fertőző betegsége. A terjedésében a legnagyobb szerepet az élőállatok közötti közvetlen érintkezés játssza, de a betegség könnyen terjed állati termékekkel, és ragályfogó tárgyak vagy személyek útján is. A járvány mielőbbi felszámolása érdekében az országos főállatorvos szigorú intézkedéseket vezetett be. A hatóság kéri, hogy minden állattartó haladéktalanul jelentse, ha állatainál a betegség tüneteit észleli.

Tovább >

2025. március 9, vasárnap

Tájékoztatás az állatok ártalmatlanításáról ragadós száj- és körömfájás betegség esetén

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) és a helyi állategészségügyi hatóságok a legkisebb járványügyi kockázattal járó ártalmatlanítási megoldást alkalmazzák a ragadós száj-és körömfájás (RSzKF) betegség kezelése során. A terjedés lehetőségének minimalizálása érdekében az ártalmatlanítás elföldeléssel – és nem égetéssel – történik, az érintett telephez legközelebb eső megfelelő helyszínen.

Tovább >