null Eredményes harc a lépfene ellen

Eredményes harc a lépfene ellen

2016. szeptember 8, csütörtök

Az elmúlt években meghozott állategészségügyi intézkedéseknek köszönhetően folyamatosan csökken a lépfene járványkitörések száma Magyarországon. A hazai kérődző állomány védelme érdekében továbbra is kiemelten fontos a körültekintő gondoskodás és a megelőzést szolgáló vakcinázás az állattartók részéről.

A 2014-ben regisztrált 14, valamint a 2015-ben felderített 3 járványkitörés után idén szeptemberben észleltek először lépfene megbetegedést egy Békés megyei állományban. A járványügyi nyomozás során kiderült, hogy az állatokat magas kockázati besorolású legelőn legeltették.

A lépfene baktérium okozta állatbetegség, amely egyben fontos zoonosis, azaz állatról emberre terjedő betegség is. A lépfenére alapvetően fogékony minden emlős (az embert is beleértve), de leginkább a kérődzők, így a juh, a kecske és a szarvasmarha. A betegség ellen hatékony vakcina létezik, a megelőző vakcinázáshoz pedig állami támogatás is igénybe vehető.

A betegség állatról állatra közvetlenül általában nem terjed, hanem legelés közben, a takarmánnyal, vagy a rosszminőségű (pl. talajvizet is tartalmazó) vízzel vehetik fel a baktérium rendkívül ellenálló, spórás formáját. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) 2015 elején elkészítette a lépfenével fertőzött és a lépfene szempontjából magas kockázatú területek országos adatbázisát. Az előbbi területeken történő legeltetéshez kötelező a lépfene elleni megelőző vakcinázás, utóbbiakon ajánlott. Az adatbázis elérhető a hivatal honlapján.

A NÉBIH a jövőben is mindent megtesz annak érdekében, hogy a lépfene járványkitörések kockázatát minimalizálja. A megelőzésben kulcsfontosságú az állattartók körültekintő gondoskodása és a vakcinázás igénybevétele.


Friss hírek

2024. november 21, csütörtök

Közlemény elveszett „zöld könyvről” (2024.11.21.)

A Veszprém Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Osztályának tájékoztatása.

Tovább >

2024. november 20, szerda

Szacharin: emeltek a biztonsági küszöbértéken

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság nemrég kiadott tudományos jelentésében arra a következtetésre jutott, hogy a szacharin emberi fogyasztása biztonságos, ezért megemelte a megengedhető napi beviteli értéket (ADI), mely 5 helyett most már 9 mg/testtömeg kilogramm.

Tovább >