Vissza

Előzzük meg az aszálykárokat - öntözzünk!

Előzzük meg az aszálykárokat - öntözzünk!

Előzzük meg az aszálykárokat - öntözzünk!

2015-ben a hetekig tartó kánikulai hőség és az egyenlőtlen csapadékeloszlás miatt az ország egyes területein vízhiány és ezáltal aszály lépett fel. Sajnos azzal kell szembesülnünk, hogy a rendelkezésünkre álló kutatási adatok szerint a hőmérséklet emelkedéséből adódóan Magyarország éghajlatára várhatóan ez lesz a jellemző. A lehetőségeinkhez mérten mindent meg kell tennünk azért, hogy az aszálykárok megelőzése, illetve csökkentése érdekében a vízutánpótlásról megfelelő időben és megfelelő mennyiségben gondoskodjunk. A versenyképes mezőgazdaság feltételei között a víz utánpótlásnak kiemelt szerepe van!

Amennyiben az öntözéses, intenzív gazdálkodás mellett döntünk, akkor azzal is tisztában kell lennünk, hogy ehhez jelentős pénzügyi források szükségesek. Ugyanis nem elegendő az öntöző berendezés megvásárlása, az üzemeltetéshez járulékos beruházások is szükségesek például terepfelszín előkészítése, a vízellátás felszínalatti vagy nyíltfelszíni hálózatának kiépítése, illetve amiről elfeledkezünk a felesleges vizek elvezetést szolgáló levezető rendszer kiépítése. Az ehhez szükséges kiviteli tervek elkészítése, a vízjogi létesítési és üzemeltetési engedély beszerzése időigényes, tehát az öntözésből adódó előnyökkel, az így megteremtett termelés biztonsággal – legjobb esetben is – csak a következő termesztési időszakban számolhatunk.

Tapasztalataink szerint a gazdálkodók nagy részének öntözésére nincs engedélye.

                    Lineár öntöző

Az aszályból eredő terméskiesés csökkentése érdekében a Földművelésügyi Minisztérium – a vízügyi hatósággal, a talajvédelmi hatósággal, valamint a gazdálkodók érdekképviseleti szervezeteivel történő konzultáció figyelembevételével – a vonatkozó rendeleteket a közelmúltban módosította.

Ezáltal 2012-től kérelmezhető az „un” egynyári öntözésre szóló üzemeltetési engedély. Ez a gazdálkodó számára egyszerűsített kérelmezési formát, kis költség igényű és viszonylag gyorsan teljesíthető feltételeket jelent.

Tisztában kell lennünk azonban azzal, hogy az egynyári öntözésre szóló vízjogi üzemeltetési engedély csak átmeneti megoldást jelent.

A vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet 2. § 10a. pontja szerint:

„egynyári öntözés: egy öntözési idényben, közvetlenül felszíni vízből, ideiglenes szivattyúállással, maximum 120 mm/ha (1200 m3/ha) öntözővíz kijuttatása, legfeljebb 100 ha nagyságú területre”.

Figyelembe kell vennünk, hogy a jelenlegi szabályozás szerint egynyári öntözésre szóló vízjogi üzemeltetési engedély abban az esetben adható, ha a kérelemben megjelölt, ugyanazon helyrajzi számú területre, illetve ugyanazon helyrajzi számú területen belüli részterületre öt éven belül egynyári öntözésre szóló vízjogi üzemeltetési engedély kiadására nem került sor.

Csévélődobos tisztavizes öntözés

Az egynyári öntözésre szóló vízjogi üzemeltetési engedély a mezőgazdasági vízszolgáltató művek üzemeltetéséről szóló miniszteri rendeletben meghatározott, öntözés esetére szolgáló hasznosítási idényt követő hónap végéig hatályos.

Az egynyári öntözésre szóló kérelmet az illetékes vízügyi hatósághoz kell benyújtani.

A kérelemhez elegendő az öntözővíz minőségét megállapító – részletes talajvizsgálatokat nem tartalmazó – egyszerűsített talajvédelmi tervet mellékelni. Az egyszerűbb, gyorsabb ügyintézést szolgálja továbbá, hogy kiviteli terv készítése sem szükséges.

A kérelem tartalmai elemeit a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI.13.) KHVM rendelet 2. melléklet IV/A. fejezete az alábbiak szerint szabályozza:

1. műszaki leírás:

a) a vízkivétel helye: az öntöző- vagy belvízcsatorna és az annak vizét szolgáltató megnevezése, szelvényszáma vagy a vizet adó vízfolyás megnevezése és szelvényszáma vagy pedig a vizet adó tó, holtág, illetőleg tározó megnevezése,

b) az öntözendő terület településnevének és helyrajzi számának megadása, illetve adott helyrajzi számú területen belüli öntözni kívánt részterület esetén annak pontos lehatárolása,

c) az öntözés módja és megvalósítása, valamint az öntözendő terület nagysága, növénykultúrája,

d) a felhasználandó öntözővíz mennyisége (l/s, m3/év), valamint csúcsmennyisége (l/s) és az üzemelés napi leghosszabb időtartama;

2. egyszerűsített talajvédelmi terv:

Egyszerűsített talajvédelmi tervet kizárólag talajvédelmi szakértő készíthet.

Talajvédelmi szakértők listája itt található.

A talajvédelmi terv készítése üzleti alapon történik, tehát a szakértői díjak között jelentős eltérések lehetnek. Erről mindenképpen célszerű előzetesen tájékozódni.  

Nem bizalmatlanság, de saját érdekünkben, a talajvédelmi szakértő megbízása esetén ragaszkodjunk a talajvédelmi szakértői jogosultságra vonatkozó nyilatkozat bemutatásához!