null DNS alapú származásellenőrzés

DNS alapú származásellenőrzés

2016. március 21, hétfő

A Genetikai Laboratórium, ahogy arról a legszélesebb szakmai közvéleményt korábban is tájékoztattuk, 2006. január 1. óta kizárólag DNS alapú származásellenőrzést végez. „Klasszikus” vércsoport alapú származásellenőrzési illetve egyedazonosítási vizsgálatok végzésére még kivételes esetekben sincs lehetősége a laboratóriumnak, ugyanakkor az archívumban megtalálható eredmények alapján indokolt esetben hiteles vérkártyát kiállítunk.

Az eddig eltelt tíz évben összegyűjtött tapasztalataink és a leggyakrabban felmerülő kérdések alapján az alábbi szakmai információkkal kívánjuk segíteni partnereink munkáját:

  1. A régebben végzett vércsoport vizsgálat eredménye NEM használható fel a DNS alapú származásellenőrzéshez, a két vizsgálati technika teljesen eltér egymástól.
  2. A vércsoport vizsgálattal igazolt származások a DNS vizsgálat bevezetése után is érvényesek, újbóli származásellenőrzés nem szükséges. A már vércsoportvizsgálattal korábban igazolt anya DNS vizsgálata akkor indokolt, ha a tőle származó utódra kérnek származásellenőrzést.
  3. A minta elsősorban vér, amennyiben ez nem áll rendelkezésre, akkor szaporítóanyag is lehet. Szőr és egyéb anyagokból, (pl.: hús) csak a laboratóriummal való egyeztetés után lehet mintát beküldeni.
  4. A mintákat csak a Laboratórium által kiadott mintavételi csövekbe (díjmentesen postázzuk), illetve K-EDTA vagy egyéb véralvadásgátlót tartalmazó  legalább 5 ml vért befogadó vérvételi steril csőbe  lehet levenni. Helytelen mintavételi csőbe levett és /vagy rosszul kezelt, bealvadt mintákat nem lehet megvizsgálni.
  5. A vizsgálati mintához csatolt megrendelő irat pontos, hiánytalan kitöltése rendkívül fontos. A hiányosan kitöltött kísérőirattal érkező minták vizsgálatára nem kerülhet sor. A kísérőlapot kérés esetén a mintavételi eszközökkel együtt a Laboratórium kiküldi, illetve szükség esetén a  NÉBIH honlapjáról letölthető az "Állatgenetikai Erőforrások Osztályának nyomtatványai" között.
    Amennyiben a minta hivatalos kísérőirat nélkül érkezik,  illetve a kitöltés nem megfelelő, erről a tenyésztő  telefonos vagy írásbeli értesítést kap és csak a hiányok pótlása után kerül sor a vizsgálat elvégzésére.
  6. A kísérőirat kitöltésének leggyakoribb hiányosságai a következők:
  • a megrendelő és/vagy kötelezettségvállaló TELEFONOS elérhetősége hiányzik a vizsgálatkérő lapról, továbbá megkönnyíti a kommunikációt, ha az email címet is feltüntetik.
  • a kötelezettségvállaló aláírása hiányzik a bizonylatról
  • nincs feltüntetve az apa KPL száma, illetve a felttűntetett apa és a bejelentett apa (apák) nem azonos (azonosak)
  • a vizsgálat irányára vonatkozó megjelölés (egyedvizsgálat, származásellenőrzés) gyakran nincs kitöltve.
  1. A vizsgálat elvégzésén túl az eredményt a laboratórium csak akkor tudja kiadni, ha:
  • az anya adott borjúra vonatkozó termékenyítése / fedeztetése, a TER adatbázisba be van jelentve
  • az embrió beültetés bejelentésekor a kísérőiraton feltűntetett apa (apák) és a TER rendszerbe bejelentett apa (apák) azonos (azonosak)
  1. A központi lajstromszám (továbbiakban KPLSZ) kiadásának feltétele a már elvégzett DNS vizsgálat (származásellenőrzés és/vagy egyedvizsgálat) megléte. Import állat / sperma esetén a kérelemhez mellékelt DNS kártya tölti be ezt a funkciót. Amennyiben ez bármilyen okból nem áll rendelkezésre, a vizsgálat a behozott állat vérmintájából, vagy az importált mélyhűtött spermából is elvégezhető. Mindkét esetben a vizsgálat elvégzésének tényét illetve a vizsgálati díj kifizetését igazoló okmányokat csatolni kell.
  2. A mesterséges termékenyítésben használt és természetesen fedező bikák DNS vizsgálatát vér vagy sperma mintából célszerű elvégeztetni, mert az utódok laboratóriumi származásellenőrzése ennek hiányában nem lehetséges. A vizsgálatok díját, a kísérőiratot aláíró költségvállaló köteles kiegyenlíteni. Fentiekhez hasonlóan, az elhullott szülők borjának származását sem tudjuk igazolni, ha a szülőknek nincs DNS mintája a laborban.
  3. Származásellenőrzés céljára beküldött egyed mellé szükséges a vélhető anya illetve apa mintájának megjelölése/beküldése. A KPL számmal rendelkező bikák DNS vizsgálati eredménnyel általában már rendelkeznek, de a megjelölt anya esetében előfordulhat, hogy még nincs a Laboratóriumban DNS mintája, vagy csak archivált vére van így eredménnyel sem rendelkezik. Amennyiben a származásellenőrzés vizsgálathoz az anya DNS vizsgálatát is el kell végeznünk, a plusz költség annál a tenyésztőnél jelentkezik, aki a származásellenőrzést megrendelte. (Az elvégzett szarvasmarha DNS vizsgálatok egységára 10.000,- Ft a 63/2012 (VII.12) VM rendelet 17.7.1 pontja alapján.)
  4. Amennyiben az adott tenyésztő tenyészállatainak még nincs DNS vizsgálata, illetve nem küldött  mintát  a  laboratórium  részére,  akkor  azt  legkésőbb  az  utód  vizsgálatának kérelmével egy időben meg kell tenni.
  5. A váratlan elhullás, levágás, eladás, stb. miatti mintahiány elkerülésére Laboratórium írásbeli  (email,  levél,  fax)  kérésre,  amennyiben  az  adott  tenyészet  tenyészállatainak listáját megküldésre kerül, a Laboratórium a saját adatbázisának adatai alapján jelzi a tenyésztőnek az esetleges  hiányokat.
  6.  Az archíválásra beküldött mintákat a Laboratórium regisztrálja, melynek költsége a beküldőt terheli. (A szarvasmarha, illetve bivaly archiválási díjak egységára 2.500,- Ft +ÁFA az 1/2013. elnöki utasítás alapján). A DNS vizsgálat csak akkor lesz elvégezve, amikor a tenyészállathoz köthető borjú származásellenőrzéséhez szükség van rá. Ennek költségét a származásellenőrzést kérő megrendelő viseli.
  7. DNS kártyát kizárólag a Tenyésztő Egyesületnek, illetve más ISAG Laboratóriumnak adhatunk ki.

 

Budapest, 2016. március


Friss hírek

2024. november 21, csütörtök

Közlemény elveszett „zöld könyvről” (2024.11.21.)

A Veszprém Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Osztályának tájékoztatása.

Tovább >

2024. november 11, hétfő

ITNET részjelentéssel kapcsolatos információk az öko tanúsító szervezetek részére

Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről1 szóló 2008. évi XLVI. törvény 47/A. § szerint az élelmiszerlánc-biztonsági stratégia végrehajtása érdekében integrált többéves nemzeti ellenőrzési tervet (továbbiakban: ITNET) kell készíteni, melyet az országos főállatorvos ad ki és irányítja annak végrehajtását. Az élelmiszerlánc-biztonsági stratégia és az ITNET kialakítása is az élelmiszerlánc szereplőinek – így az ökológiai gazdálkodást ellenőrző és tanúsító szervezeteknek (továbbiakban: tanúsító szervezetek) – bevonásával valósul meg.

Tovább >