Növényegészségüggyel kapcsolatos gyakran ismételt kérdések

  • Mit jelent a termelők nyilvántartásba vétele?

    Az ellenőrzésköteles növények, növényi termékek és egyéb anyagok előállítói, felvásárlói, forgalmazói, raktározói, importőrei nyilvántartásra kötelezettek. Valamennyi érintett egyedileg azonosítható nyilvántartási számot kap. A termelői nyilvántartás és a termelési folyamatban történő növény-egészségügyi ellenőrzések (helyszíni és laboratóriumi vizsgálatok) képezik a növényútlevél-rendszer alapját.

  • Hogyan történik a nyilvántartásba vétel?

    A nyilvántartásra kötelezetteket bejelentkezés alapján veszi nyilvántartásba az illetékes NÉBIH NTAI. A bejelentkezés bejelentési űrlapon történik, amely a rendelet 10. számú melléklete (Bejelentési űrlap növény-egészségügyi vizsgálathoz, ellenőrzéshez-hivatkozás. Az űrlapot a termelő tevékenységének megfelelően kitöltve a rendelet 9. számú mellékletben meghatározott határidők betartásával  évente kell megküldeni az illetékes NÉBIH NTAI részére.

    A megadott információk, ha nem felelnek meg az előírásoknak, a nyilvántartásra kötelezett csak a szükséges adatok pótlása után kerülhet be a hivatalos regiszterbe. Amennyiben a nyilvántartásra kötelezett az adatszolgáltatási kötelezettségét nem teljesíti, akkor az ellenőrzésköteles termékekre vonatkozó tevékenységét nem végezheti a már előállított terméket nem forgalmazhatja. Tevékenysége évközben történő változását az illetékes NÉBIH NTAI-nak be kell jelentenie.

  • Milyen kötelezettségei vannak a nyilvántartottnak?

    A nyilvántartásra kötelezett köteles:

    1. naprakész nyilvántartást vezetni -és ahol ez értelmezhető naprakész helyszínrajzott készíteni -azokról a helyekről, ahol az ellenőrzésköteles árut termeszti, előállítja, tárolja, tartja vagy felhasználja,

    2. nyilvántartást vezetni azokról az ellenőrzésköteles árukról, amelyeket tárolásra vásárolt vagy a telephelyen termeszt, termelésbe von vagy bármilyen célból továbbít,

    3. a termeléssel és a forgalmazással, valamint az ellenőrzéssel kapcsolatos okmányokat legalább három évig megőrizni,

    4. személyesen vagy a növényvédelem és egyéb növény-egészségügyi témában szakmai tapasztalattal rendelkező megbízottja útján a növényvédelmi hatósággal kapcsolatot tartani,

    5. szükség szerint és a megfelelő időben, a hatóság által meghatározott módon megfigyeléseket folytatni,

    6. az ellenőrzést végző növényvédelmi felügyelő számára lehetővé tenni a vizsgálatot, a mintavételezést, valamint a vonatkozó okmányok megtekintését, illetve együttműködni a hatósággal,

    7. a hatóság intézkedésére a telephelyek növény-egészségügyi helyzetének fenntartására, illetve az anyagok azonosságának megőrzésére vonatkozó különleges kötelezettségeket (különleges vizsgálat, mintavételezés, elkülönítés, felszámolás, kezelés, megsemmisítés) betartani,

    8. értesíteni az illetékes hatóságot valamely zárlati károsító, annak tünete, illetve bármely más növényi rendellenesség előfordulásáról.

  • Ki mentesül a nyilvántartási kötelezettség alól?

    Mentesül a nyilvántartási és a növény-egészségügyi ellenőrzési kötelezettség alól – amennyiben a zárlati károsító elterjedésének veszélye nem áll fenn - az a kistermelő, aki a teljes növény, növényi termék vagy egyéb anyagkészletét saját célra használja, vagy a helyi piacon* végső felhasználó számára értékesíti. Saját célú felhasználás vagy végső felhasználás céljára történő értékesítés azt jelenti, hogy a termék nem kerül vissza a szaporítási folyamatba.  Például: lágyszárú, gumós, hagymás növényeket tovább nevelő termelők.

    A rendelet 6.számú melléklet A részének 1.1,1.4,1.5, és 2.1 pontjaiban felsorolt fás szárú szaporítóanyagot előállítók nem mentesülnek nyilvántartási és ellenőrzési kötelezettség alól még akkor sem, ha saját célra állítják elő terméküket.

    * Helyi piac fogalma: A növény, növényi termék és egyéb anyag nem kereskedelmi célú eladására szolgáló, egy adott megyére, illetve a szomszédos megyékre kiterjedő értékesítési vonzáskörzete.

  • Ki állíthatja ki a növényútlevelet?

    A növényútlevelet az illetékes NÉBIH vagy az általa kiadott határozatban felhatalmazott és ellenőrzött termelő, előállító, felvásárló, gyűjtő-raktározó, forgalmazó, importőr, állíthatja ki. A szükséges növény-egészségügyi ellenőrzések végrehajtása, valamint a termék zárlati károsítóktól való mentességének igazolása minden esetben az illetékes NÉBIH NTAI feladata. 

    Olyan növények (termékek) esetében, ahol minőségtanúsítással kapcsolatos címke kerül kiadásra, az egyben növényútlevélként is szolgál, amennyiben tartalmazza a növényútlevélhez szükséges adatokat.  (például: vetőburgonya címke, szaporítóanyag címke)

  • Mit kell tartalmaznia a növényútlevélnek?

    A növényútlevélen az alábbi adatokat (rendelet 17. számú melléklete értelmében) kell szerepeltetni:

    1.       EK Növényútlevél

    2.       Magyarország kódja (HU)

    3.       felelős hatóság feltüntetése (NÉBIH)

    4.       termelő nyilvántartási száma

    5.       egyéni sorozatszám

    6.       botanikai név

    7.       termék mennyisége

    8.       „ZP” jelzés (védett zónába történő szállítás esetén)

    9.       „RP” jelzés (útlevélcsere esetén)

    10.     importból (harmadik országból) származó terméknél a származási vagy feladási ország neve.

    Ha a növényútlevél címkéből és a kísérőokmányból áll, akkor a címkén elegendő az első 5 adatot feltüntetni.

  • Milyen formátuma lehet a növényútlevélnek?

    A növényútlevél formátumára nincs egységes közösségi előírás. A 6. pontban meghatározott adatokat azonban tartalmaznia kell.

    Növényútlevél lehet címke, kísérő okmány egyaránt, méret és alakbeli megkötés nélkül.

    A rendelet 6. számú mellékletének 2.3. pontjában felsorolt termékek esetében a növényútlevél lehet bármely terméket kísérő okmány (számla, szaporítóanyag kísérőokmány, származási bizonylat, stb.).

    Fontos, hogy a címke a célnak megfelelő, tartós, a külső behatásnak ellenálló anyagból készüljön, valamint úgy kell elhelyezni a növényen vagy a csomagolóanyagon, hogy sérülés nélkül ne lehessen eltávolítani.

    A növényútlevél mintákat az 1. melléklet tartalmazza.

  • Mi a Csereútlevél?

    Ha a növényútlevél-köteles szállítmányt több részre felosztják, összevonják, vagy átcsomagolják az áru eredeti növényútlevelét ki kell cserélni. Ilyen esetben a küldeményt új, “RP” (replacement passport)  megkülönböztető jelzéssel ellátott csere-növényútlevéllel kell ellátni, amelyen az új nyilvántartási szám mellett (pl.: forgalmazóé) fel kell tüntetni az eredeti termelő nyilvántartási számát is. A csereútlevelet csak az illetékes NÉBIH NTAI állíthatja ki.

  • Milyen növényekhez kell növényútlevél?

    A rendelet 6. számú melléklet A rész I.szakasz 1. pontjában (1.1-től 1.8-ig) felsorolt növényeket, növényi termékeket , amelyeket egészen a végső fogyasztókig (végfelhasználóig) növényútlevélnek kell kísérnie. Egyedi értékesítés esetén minden egyes növényre, egy végfelhasználónak történő értékesítésnél darabszámtól függetlenül, csomagolási egységenként kell a növényútlevél címkét elhelyezni.

    A rendelet 6.sz. mell. A rész I. szakasz 2. és 3. pontjában felsorolt növények, növényi termékekhez, nem kell növényútlevél, amennyiben azokat a végső felhasználónak való forgalomba hozatalra állítanak elő és készítenek el. A szaporítóanyagokat, szaporító alapanyagot vagyis a nem végfelhasználónak előállított/előkészített növényeket növényútlevél kell, hogy kísérje. Növényútlevél ebben az esetben lehet az áru számlája, szállítólevele, származási bizonylata vagy bármely kísérő okmány, amennyiben az tartalmazza a növényútlevélre vonatkozó adatokat.

    Növényútlevél-köteles növények növényi termékek amelyeket végső felhasználóig kell a növényútlevélnek kísérnie ( 1.pont):

    Ültetésre szánt növények (vetőmag kivételével)

    Amelanchier (fanyarka)

    Camellia (kamélia)

    Chaenomeles (japánbírs)

    Cotoneaster (madárbírs)

    Crataegus (galagonya)

    Cydonia (bírs)

    Eriobotrya (japán naspolya)

    Fortunella (narancs/savanyú narancs), Poncirus (dísz-citrus),  Citrus (citrom-félék) ha a termés levelet vagy kocsányt tartalmazz.

    Malus (alma)

    Mespilus (naspolya)

    Photinia davidiana (kínai mandula/dávid mandula)

    Prunus (cseresznye, meggy, mandula, kajszi, szilva, őszibarack és egyéb fajok)
    kivétel: Prunus laurocerasus (babérmeggy) és a Prunus lusitanica

    Pyracantha(tűztövis)

    Pyrus (körte)

    Rhododendron (havas-szépe) kivétel: Rhododendron simsii

    Sorbus (berkenye)

    Viburbum (bangita)

    Vitis növények (szőlő)

    Lágyszárúak

    Beta vulgaris (répa)

    Humulus lupulus (komló)

    Solanum fajok (csúcsor-félék)

    Faanyag

    Platanus (platán)

    Növényútlevél-köteles növények növényi termékek kivéve,amelyeket végső felhasználónak való forgalomba hozatalra állítanak elő és készítenek el (2.pont):

    A rendelet értelmében e csoportba tartozó tételeknél a növényútlevél-kötelezettség a felsorolt nemzetségek szaporítóanyagára vonatkozik.

    Faiskolai anyagok (díszfaiskolákban, erdészeti csemetekertekben előállított):

    Abies (jegenyefenyő)

    Castanea (szelídgesztenye)

    Larix ((vörösfenyő)

    Picea (lucfenyő)

    Pinus (fenyő)

    Platanus (platán)

    Populus (nyárfa)

    Pseudotsuga (duglászfenyő)

    Quercus (tölgy)

    Tsuga (homlokfenyő)

    egyes Prunusok: Prunus laurocerasus (babérmeggy) és Prunus usitanic

    Zöldségpalánták

    Apium graveolens (zeller)

    Brassica (káposztafélék)

    Capsicum annuum (paprika)

    Cucumis (kabakosok: uborka, dinnye)

    Lactuca (saláta-félék)

    Lycopersicon esculentum (paradicsom)

    Nicotiana tabacum (dohány)

    Solanum melongena (tojásgyümölcs)

    Spinacea (spenót)

    Vetőmagvak, hagymagumó:

    Allium ascalonicum (mogyoróhagyma)

    Allium cepa (vöröshagyma)

    Allium porrum (póréhagyma) – ültetésre szánt növények

    Allium schoenoprasum (metélőhagyma)

    Helianthus annuus (napraforgó)

    Lycopersicon lycopersicum (paradicsom)

    Medicago sativa (lucerna)

    Phaseolus (bab)

    Bogyósgyümölcs:

    Fragaria (szamóca)

    Rubus (málna, szeder)

    Lágyszárú dísznövények:

    Argyranthemum (margitvirág)

    Aster (őszirózsa)

    Dendranthema (kizantém)

    Dianthus és hibridjeik (szegfű)

    Exarum (keserűlevélke)

    Gerbera

    Gypsophila (fátyolvirág)

    Impatiens (nebáncsvirág) új-guineai hibridjeinek minden fajtája

    Leucanthemum (margaréta)

    Lupinus (csillagfürt)

    Pelargonium (muskátli)

    Tanacetum (varádics)

    Verbena (vasfű)

    Egyéb lágyszárú növények
    (Liriomyza huidobrensis /borsó- aknázólégy/ gazdanövények)

    Cserepes szobanövények:

    Araceae (kontyvirág-félék) fajok (kála, Monstera, Philodendron, Anthurium)

    Marantaceae (nyílgyökér-félék)

    Musaceae (banán-félék)

    Persea spp. (avokádó)

    Strelitziaceae (papagájvirág)

    Hagymás, gumós dísznövények (ültetésre szánt hagymák, gumók, hagymagumók, gumós gyökerek):

    Camassia (prérigyergya)

    Chionodoxa (hófény)

    Crocus flavus (krókusz)

    Galanthus (hóvirág)

    Galtonia candicans (fehér óriás jácint)

    Gladiolus (kardvirág) mikroszaporítású változatai és hibridjei

    Hyacinthus (jácint)

    Iris (nőszirom)

    Ismene (pókliliom)

    Muscari (gyöngyike)

    Narcissus (nárcisz)

    Ornithogallum

    Puschkinia (Puskin-csillagvirág)

    Scilla (csillagvirág)

    Tigridia (tigrisvirág)

    Tulipa (tulipán)

  • Mi a védett zóna?

    A védett zóna az Európai unión belül az a terület(ek), ahol bizonyos károsító(k) nem honos, vagy nem telepedett meg annak ellenére, hogy a tagállamokban előfordul és megtelepedéséhez adottak az ökológiai feltételek. Védett zóna lehet egy tagállam egész területe vagy annak csupán egy része. Azt, hogy hol és milyen károsítóra léteznek védett zónák, a rendelet 24. számú melléklete tartalmazza.

    Tagállamba történő szállítás esetén figyelembe kell venni, hogy a célállomás ahova szállítani kívánunk védett zónában van-e vagy sem. Erről a termelőnek (forgalmazónak) az importőr útján illetve az illetékes NÉBIH NTAI-tól előzetesen tájékozódnia kell. Amennyiben a szállítás védett zónába, illetve azon keresztül történik, azt előzetesen jelenteni kell (bejelentési űrlap megfelelő rovatában) az illetékes NÉBIH NTAI felé. Erre azért van szükség, mert a védett zónába az adott károsító tekintetében szigorúbb előírások vannak érvényben, amelyet sok esetben csak plussz ellenőrzéssel, vizsgálattal lehet teljesíteni, amelynek hiányában az árut nem lehet a védett zónába szállítani. A védett zónába történő szállítást „ZP” (zona protected) jelöléssel a növényútlevél megfelelő rovatában is  jelölni kell.

    1. Növények, növényi termékek, amelyeket a megfelelő védett zónára érvényes növényútlevélnek kell kísérnie az adott zónába történő bevitelkor vagy az azon belüli szállítás során

    A rendelet 6.sz.mell. A rész II. szakasz 1. és 2. pontja

    Faiskolai termékek

    Erwinia amylovora gazdanövények :

    Amelanchier (fanyarka)

    Chanomeles (japánbirs)

    Cotoneaster (madárbirs)

    Crataegus (galagonya9

    Cydonia (birs)

    Eriobotria (japán naspolya)

    Malus (alma)

    Mespilus (naspolya)

    Photinia davidiana (kínai mandula/dávid mandula

    Pyracantha (tűztövis)

    Pyrus (körte)

    Sorbus (berkenye)

    Egyéb:

    Populus (nyárfa)

    Coniferales (tűlevelűek):

    Abies ( jegenyefenyő)

    Larix ( vörösfenyő)

    Picea (lucfenyő)

    Pinus (fenyő)

    Pseudotsuga (duglászfenyő)

    Lágyszárú dísznövények

    Begonia

    Euphorbia pulcherrima (mikulásvirág)

    Ficus (füge)

    Hibiscus növények (mályvarózsa)

    Egyéb növényekBeta (répa) vetőmag

    ipari feldolgozásra szánt Beta vulgaris (répa) növények, a répáról származó talaj és nem sterilizált hulladék

    vetőburgonya

    Phaseolus (bab) vetőmag

    Eucalyptus (mézgafa)

    Gossypium magja és termése

    Vitis (szőlő) termése

    élő pollen (Erwinia gazdanövények) Faanyag

    részben vagy egészében:tűlevelűekből (Coniferales) és szelídgesztenyéből (Castanea) származik, kivéve a kérgezett fát

    tűlevelűek (Coniferales) és a szelídgesztenye (Castanea) hántolt kérge

    Harmadik országból származó termékek növény-egészségügyi ellenőrzése

    EU-s tagországokon kívüli területekről származó növények növényi termékek és egyéb anyagok (a rendelet 6.számú  melléklet B. rész I. szakasz ) valamint a harmadik országokból védett zónába szállított termékek (a rendelet 6.számú melléklet B. rész II. szakasz) növény-egészségügyi ellenőrzése

    Az Európai Unión kívüli, ún. harmadik országokból származó ellenőrzésköteles növények, növényi termékek csak növény-egészségügyi bizonyítvány kíséretében engedhetők be az unió területére, amelyet a feladó ország növény-egészségügyi hatósága állít ki. Ezek az áruk (rendelet 6. melléklet B. rész) a növény-egészségügyi határkirendeltséggel rendelkező határállomásokon hozhatók be Magyarországra (az Unió területére) és a belépő határállomáson  növény-egészségügyi vizsgálatban kell részesíteni.

     Fontos megemlíteni azt, hogy ezen termékek köre bővebb, mint a 6.sz. mell. „A” részében felsorolt növényútlevél-köteles termékek köre. Ez azt jelenti, hogy vannak olyan növények, növényi termékek, amelyek az EU-ba történő behozatalához növény-egészségügyi bizonyítvány szükséges akkor is, ha azt más tagállamba történő továbbszállítás esetén nem kell növényútlevélnek kísérnie.

    A harmadik országból származó növényútlevél-kötelesek növények-, növényi termékek a növény-egészségügyi határkirendeltségen növényútlevelet kapnak, amelynek kíséretében továbbszállíthatók az importőr (címzett) telephelyéig, a célállomásig. A tételhez további forgalmazás, elosztás esetén a növény-egészségügyi hatóság által kiadott csereútlevelet kell csatolni.

    A növényútlevéllel illetve a növény-egészségügyi vizsgálatokkal kapcsolatban az illetékes megyei NÉBIH NTAI-nak, valamint a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Növény, Talaj, és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság (Budapest, Budaőrsi út 141-145.) Növény-egészségügy Osztályának munkatársai készséggel adnak bővebb felvilágosítást.

  • Milyen követelményeknek kell megfelelni?

    A kereskedelemben csaknem mindenféle áru szállításánál használt fa-csomagolóanyagok (függetlenül attól, hogy azon vagy abban milyen áruféleség érkezik) csak abban az esetben hozhatók be Magyarországra - és az EU többi tagállamába - ha az alábbi követelményeknek megfelelnek:

    Az ISPM 15. szabvány I. mellékletében foglalt, jóváhagyott kezelések egyikének alávetették, nevezetesen:

    Hőkezelés: a fa-csomagolóanyagot olyan idő/hőmérséklet rendszernek megfelelően hevítették, amely során a fa belseje legalább 30 percig minimum 560 C-on volt. A hőkezelés tényét a „HT” jellel kell jelölni.

    vagy

    Metil-bromidos gázosítás: a fa-csomagolóanyagot metil-bromiddal kezelték. A kezelés tényét „MB” jellel kell jelölni. A metil-bromidos kezelés minimális követelményei az alábbiak:

     

     

    Hőmérséklet

    Dózis

    Minimális koncentráció (g/m3)

    0,5 óra

    2 óra

    4 óra

    16 óra

    vagy fölötte

    48

    36

    24

    17

    14

    vagy fölötte

    56

    42

    28

    20

    17

    vagy fölötte

    64

    48

    32

    22

    19

     

     

    A minimális hőmérséklet nem lehet fok alatt és az expozíciós idő legalább 16 óra.

    A fa-csomagolóanyagon az alábbi jelöléseket kell feltüntetni:

    példa:

     

    ahol:

    XX:         két betűs ISO ország-kód,

    0000:     a fa-csomagolóanyag gyártót (kezelést végzőt) azonosító regisztrációs szám (egyedi azonosító szám, ami országonként eltérő karakterű lehet),

    HT         vagy MB: a jóváhagyott kezelés jele (szerepelhet még plusszként a DB jel is, ami a kérgezettségre utal. Ennek feltüntetése nem kötelező)

     

    az ISPM logo (embléma). A logo feltüntetése a 2005. február 28. előtt előállított, javított vagy újrafeldolgozott csomagolóanyag esetében nem követelmény.

  • Milyen anyagokra vonatkozik a követelmény?

    Az irányelv előírásai nyersfából készült csomagolóanyagokra vonatkoznak, pl. raklap, alátétfa, rekesz, csomagoló ládák, dobok, rakodó lapok és alátétgerenda, amelyek csaknem minden import szállítmányban jelen lehetnek, ideértve azokat a szállítmányokat, amelyek általában nem képezik a növény-egészségügyi vizsgálat célját.

    Azok a faalapú termékekből készült feldolgozott fa-csomagolóanyagok (pl. rétegelt falemez, borítólemez, OSB lap, stb.), amelyek ragasztó, hő és nyomás vagy ezek kombinációja használatával készültek, megfelelően feldolgozott faanyagnak tekinthetők, nem jelentenek növény-egészségügyi kockázatot, így ezekre a követelmény nem vonatkozik.

    Nem ellenőrzésköteles továbbá a vagy annál kisebb vastagságú nyersfából készült fa-csomagolóanyag.

    Alátétfa (nem fa-rakomány alátámasztásához használt alátétfa) 

    1. kéregmentes gömbfából kell készülnie (2009. január 1-ig nem kell kötelezően alkalmazni!) és

    2. hőkezelésben vagy metilbromidos kezelésben részesítették, és

    3. feltüntették rajta a fent részletezett jelzést

  • Ki végzi a fa-csomagolóanyagok importellenőrzését?

    Az ellenőrzésre a növényvédelmi hatóságon kívül a vámhatóság is jogosult.

  • Milyen intézkedés alkalmazható, ha a fa-csomagolóanyag beléptetéskor nem felel meg a követelményeknek?

    Amennyiben a fa-csomagolóanyagon nincs rajta az előírt jelölés, az alábbi intézkedés valamelyikét kell alkalmazni: kezelésre utasítás, megsemmisítés, a beléptetés megtagadása (visszautasítás).

    Ha a fa-csomagolóanyagon rajta van az előírt jelölés és mégis találnak rajta élő károsítót, szintén a fenti intézkedések valamelyikét kell alkalmazni.

    Az exportáló ország Nemzeti Növényvédelmi Szervezetét értesíteni kell azokról az esetekről, amikor élő károsítót találtak és egyéb, a követelményeknek meg nem felelő esetekben is.

    A fent részletezett rendszer a papíralapú dokumentációt helyettesíti. A fa-csomagolóanyagon feltüntetett jelzés minden esetben garanciát kell hogy jelentsen arra, hogy a fa-csomagolóanyag a követelményeknek megfelel.

  • Milyen feltételekkel hozható be az országba karantén károsító vagy azt tartalmazó növény?

    Kutatási vagy kísérleti céllal, valamint fajtaszelekciós munkára.

  • Vonatkozik-e a rendelkezés olyan károsítóra, amely nem szerepel a karantén listán?

    Igen, a Magyarországon nem honos károsítókra.

  • Vannak-e olyan növények vagy más anyagok, amelyek csak engedéllyel hozhatók be az országba?

    Igen, a növény-egészségügyi rendelet 7/2001. (I. 17.) FVM rendelet 4. számú mellékletében szereplő növények és anyagokra, így a talajra is, mivel azok is hordozói lehetnek ilyen káros szervezeteknek. E rendelet 5. számú mellékletében felsorolt növények, növényi termékek és egyéb anyagok csak akkor hozhatók be és tarthatók fenn, ha azok teljesítik az ott meghatározott különleges növény-egészségügyi előírásokat.

  • Mit kell tartalmaznia a kérelemnek?

    A kitöltött formanyomtatványt (hivatkozás), valamint a javasolt szabványműveleti eljárásokat. Ez utóbbiak szavatolják, hogy a tervezett tevékenység során nem kerül ki a tilalmazott károsító, növény vagy egyéb anyag a kísérleti munka területéről, veszélyeztetve a termesztett és vadon élő növények biztonságát.

  • Hová kell benyújtani a kérelmet?

    Az alábbi hatósághoz:

    Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Növény, Talaj, és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság

    Cím: 1118 Budapest, Budaörsi út 141-145.

  • Hogyan történik a kérelem elbírálása?

    Az illetékes megyei NÉBIH NTAI erre felkészült felügyelője és a kísérleti munka jellegének megfelelő diagnosztikai szakembere elvégzi a vizsgálóhely helyszíni ellenőrzését a meghatározott biztonsági szint követelményei szerint. Az erről készített jelentés alapján az NÉBIH NTAI elbírálja kérelmet, és ha minden feltétel teljesült, kiadja az engedélyt.

  • Mit tartalmaz az engedély?

    A határozatban kiadott engedély az abban meghatározott károsító-csoporttal, növényekkel vagy egyéb anyagokkal a megjelölt biztonsági szintnek megfelelő kísérleti tevékenység végzésére jogosítja fel tulajdonosát.

    Az adott kísérleti anyagok behozatalát és szállítását az NÉBIH NTAI hatósági engedély formájában hagyja jóvá.

  • Meddig érvényes az engedély?

    A vizsgálóhely számára kiadott engedély 1 évig érvényes. Az illetékes megyei NÉBIH NTAI ellenőrzi az adott biztonsági szinthez előírt kísérleti körülmények betartását, az engedélyezett tevékenység befejezése utáni állapotokat.

  • Hogyan újítható meg az engedély?

    A vizsgálóhely számára kiadott engedély megújítható, az erre vonatkozó kérelmet az NÉBIH NTAI-nek kell benyújtani. Ezt követi a terület szerint illetékes megyei NÉBIH NTAI ismételt helyszíni vizsgálata.