Vissza

Miért van szükségünk a növényegészségügyre?

Miért van szükségünk a növényegészségügyre?

Miért van szükségünk a növényegészségügyre?
2018. augusztus 1.

Bármerre járunk, növények vesznek körül minket. Nem csak vidéken, de a városokban is, hiszen a növények a közterek, parkok meghatározó elemei, a természetes környezet részei, meghatározzák környezetünket, a tájat. Növények képezik az élelmiszerlánc alapját: növénytermesztés nélkül nem lenne élelmiszer, takarmány. Ha a növények pusztulnak, befolyásolják a gazdálkodók, termelők, kereskedők megélhetését, az élelmiszerek minőségét és árát, valamint az erdők, parkok állapotát. 

A fő gond: a karantén károsító

Az emberiség nyersanyag igénye kielégíthetetlen mértékben növekszik, amihez egyre növekvő nemzetközi kereskedelem társul. Így számos kártevő az eredeti élőhelyétől nagy távolságokra tud eljutni és ott szaporodni is.

Egy adott országban előforduló közönséges kártevőkre, kórokozókra jó esetben rendelkezésre állnak növényvédelmi technológiák, módszeresen lehet ellenük védekezni, ha költséggel és munkával is, de együtt tudunk velük élni.

Vannak azonban olyan károsítók, amelyek messzi tájakról érkezhetnek, nincsenek jelen az adott térségben, de ott számukra kedvezőek a feltételek és így meg tudnak telepedni.

Behurcolásuk nagy gondot jelent, mivel hatalmas károkat okozhatnak, ha nem lehet ellenük védekezni:

  • hatékony védekezési technológia vagy,
  • az „új hazájukban” természetes ellenség hiányában, illetve,
  • a honos növényekben nem alakult ki ellenálló képesség.

Elegendő csak arra gondolni, hogy Írországban az 1840-es években egymillió ember halt éhen, mert fő táplálékuk és takarmánynövényük nagy részét éveken át elpusztította az amerikai kontinensről bekerült burgonyavész. Az Észak-Amerikából szőlő szaporítóanyaggal behurcolt gyökértetű okozta filoxéra járvány következtében az európai szőlőültetvények több, mint kétharmada ment tönkre.

E károsítók többnyire emberi „segítséggel”, a kereskedelemmel, szállítmányokkal „közlekednek”, bekerülésük és terjedésük megakadályozásához – a gyakorlat számára alkalmazható védekezési eszköz híján – szigorú előírások és azok betartása szükséges. A növényegészségügy célja – hatósági eszközök segítségével – az ilyen nem honos károsítók behurcolásától és terjedésétől megvédeni növényeinket.

Azon károsítók, amelyek ellen a növényegészségügyi hatósági intézkedések eredményesek lehetnek, „karantén (zárlati) károsítók”. Ilyen intézkedések pl. a fenti tulajdonságokkal rendelkező károsítók behurcolását lehetővé tevő termékek behozatalának szigorú feltételekhez kötése vagy betiltása fertőzött származási országból, károsítómentes területről vagy termőhelyről történő behozatal előírása, alapos import ellenőrzés, a fertőzött szállítmány beléptetésének megtagadása, vagy megsemmisítése.

Számos olyan nem honos károsítóval is kell számolnunk, amelynek elsősorban természetes úton terjednek vagy már megtelepedtek a természeti környezetben, pl. a foltosszárnyú muslica. Ezek újabb behurcolását és terjedését nem lehet megakadályozni hatósági intézkedésekkel, ezért a védelem ellenük nem a növényegészségügy hanem a növényvédelem feladata.

Milyen károkat okozhatnak?

Elterjedésük mind növényeinkre, mind életminőségünkre nagy veszélyeket jelent, így kifejezetten nem kívánatos ’vendégek’. Gondoljunk bele, hány helyen jelentkezhet a károsításuk a szántóföldektől a gyümölcs- és szőlőültetvényeken, a zöldséghajtatáson keresztül az árudákon át az erdőkben, a parkokban, az utcákon, a házi kertekig, akár a konyhai cserepes gyógy- és dísznövényeinket is kipusztíthatja. Azaz gazdasági, környezeti károkat okoznak és semmilyen módon nem jelentenek hasznot a társadalomnak.

Lényeges azonban, hogy a növényeket megbetegítő károsítók jellemzően emberre ártalmatlanok. A globális éghajlatváltozás miatt e nem honos fajok száma egyre csak nő, és már olyan károsítók is képesek megtelepedni új területeken, amelyek néhány évtizeddel ezelőtt még szóba sem jöhettek volna!

Milyen károsítókról van szó?

A legkülönbözőbb növényi vírusok, baktériumok, fitoplazmák, gombák, rovarok, atkák és fonálférgek. Akad köztük kifejezetten szép rovar is, de nem érdemes vendégszeretőnek lennünk az ő esetükben sem.

Mit tesz a növényegészségügyi hatóság?

A karantén károsítókra jellemző az is, hogy akkor lehet eredményesen fellépni ellenük karantén intézkedésekkel, ha még csak szórványos a jelenlétük. Fontos, hogy a leghatékonyabb előírásokat érvényesítsük annak érdekében, hogy megakadályozzuk e veszélyes károsítók bejutását hazánkba és az EU területére, és azonnal elindítsuk a fertőzés felszámolását, ha egy területen kimutatunk akár csak egyetlen ilyen kártevőt vagy fertőzött növényt. Ez rendkívül nehéz feladat egy olyan világban, ahol évente több millió növényt szállítanak be Európába szerte a világból.

A legszembetűnőbb felszámolási intézkedés a fertőzés kimutatását követő megsemmisítés. Mivel a karantén károsítók esetében nincs tolerancia, egy sem elfogadható belőlük, gondoskodni kell arról, hogy még „írmagjuk se maradjon”. Nincs olyan növényvédő szeres kezelés, amely 100 %-os hatékonyságú lenne, ezért ez számításba sem jöhet önálló védelmi módszerként. Így kényszerülünk a laboratóriumi vizsgálattal fertőzöttként azonosított növényeken kívül kereskedelmi forgalomban az azokhoz tartozó teljes tétel, szállítmány, „lábon álló” növényeknél pedig a környezetükben található összes gazdanövény vagy akár egy egész ültetvény kivágására. Sokszor rendkívül fájó, hogy e karantén intézkedésekkel akár egészséges vagy annak tűnő növényeket is meg kell semmisíteni. De ez elkerülhetetlen és szükséges amiatt, hogy a későbbi, valóban nagy veszteséget megakadályozzuk. Mert ha későn lépünk, még jobban fog fájni. Az ilyen intézkedésekkel megelőzhető, hogy a még egészséges haszonnövényekre, ültetvényekre, kertekre, parkokra, erdőkbe átterjedjen a betegség vagy a kártevő, és járvány alakuljon ki.

E károsítók listája, valamint a behurcolásuk ellen és a felszámolásukra vagy terjedésük visszaszorítására hozandó fenti intézkedések jogszabályokban vannak rögzítve, amelyek nemzetközi egyezményekkel összhangban és az EU közös szabályozása szerint alakulnak

A hatóságok kulcsszerepet játszanak e szabályok kialakításában, végrehajtásában és betartatásában, szükség esetén módosításában. Többek között az alábbi tevékenységeket végzik a karantén károsítók behurcolásának és terjedésének megakadályozására:

  • az import és export szállítmányok ellenőrzése,
  • karantén károsítók felderítése a kockázatos helyeken szerte az országban,
  • a fertőzési esetek felszámolása,
  • a fertőzési esetek kezelését célzó készenléti tervek kidolgozása,
  • fertőzések bejelentéseinek ösztönzése,
  • árutermelők és forgalmazók nyilvántartásba vétele és tájékoztatása,
  • növényegészségügyi vizsgálatok elvégzése és bizonyítványok kiállítása,
  • a növényútlevél rendszer biztonságos működtetése.

Mit tehet Ön növényeink hosszú távú egészségéért?

  • Ne hozzon magával haza külföldről növényt!
  • Ültessen megbízható forrásból származó, ellenőrzött, egészséges növényanyagot!
  • Figyelje környezetét: ha hirtelen pusztuló fát, növényt lát, forduljon növényvédős szakemberhez vagy a Megyei Kormányhivatalhoz!
  • Ismeretlen tüneteket mutató növényt ne dobjon komposztálóba, mert tartalmazhat karantén károsítót, amely megfertőzheti a környező növényeket! Helyette, zárt csomagolásban, dobja a kommunális hulladékba!
  • Jelentse be a Megyei Kormányhivatalnak, ha karantén károsító gyanúját észleli!

A legfontosabb a karantén károsítók behurcolásának megelőzése. Azt, hogy mennyire nehéz a terjedést megakadályozni, ha már bekerültek, jól szemlélteti az alábbi két eset a közelmúltból.

Olaszországi olajfák példája a Xylella fastidiosa baktériummal

A baktériumot 2013-ban azonosították, amikor már széles körben elterjedt az ország olívatermesztési területének szívében, Puglia tartományban. A kórokozó felismerése azonban túl későn történt ahhoz, hogy kisebb veszteséggel fel tudták volna azt számolni. E baktérium - melynek több száz gazdanövénye van - súlyosan károsította az olasz agrárgazdaságot, és siralmas látvánnyá változtatta a régió jellegzetes, tradicionális táját. Az ilyen nagyarányú fertőzés akár más országokban is kihat az adott növény, termék, ez esetben az olajbogyó piacra, árára, választékára is.

Portugál fenyőerdők példája a fenyőrontó fonálféreggel (Bursaphelenchus xylophilus)

Az erdők jelentősége közismert, alapvető szerepet játszanak a bioszféra globális folyamataiban éppúgy, mint a helyi környezeti viszonyok alakításában. Portugáliában a fenyőrontó fonálféreg 1999 óta több millió fenyőt pusztított el, ami hatalmas környezeti kár. Ezen felül jelentős gazdasági veszteséget jelentett a helyi faipar számára, csökkentette a fafeldolgozó ipar termelékenységét. Megnövelte a költségeket, mivel minden fenyőárut hőkezelni kell, mielőtt elhagyhatja a portugál területet, hogy a faanyagban az esetlegesen előforduló fonálféreg elpusztuljon, megakadályozandó ezzel a további terjedést.

Az ilyen és hasonló esetek megakadályozása a közös feladatunk, ahol a karantén hatóság, a kutatóintézetek, az érdekképviseletek, a forgalmazók és a lakosság tudatos és felelős magatartása, együttműködése szükséges ahhoz, hogy növényeinket megvédjük a nem honos károsítóktól.

Nyitott szemmel növényeink védelmében!

FIGYELJEN – LÁSSON – ÉRTESÍTSEN!



Friss hírek

A gumórontó fonálféreg
2018. február 21, szerda

A gumórontó fonálféreg

Újabb borvidékeket veszélyeztet a szőlő aranyszínű sárgaság betegség
2017. december 19, kedd

Újabb borvidékeket veszélyeztet a szőlő aranyszínű sárgaság betegség

Tömeges amerikai kukoricabogár rajzás - kártételi veszélyhelyzet!
2017. augusztus 1, kedd

Tömeges amerikai kukoricabogár rajzás - kártételi veszélyhelyzet!

Nehéz, de fontos védekezni az amerikai lepkekabóca ellen
2017. július 12, szerda

Nehéz, de fontos védekezni az amerikai lepkekabóca ellen

Sárga szín vonzza az ázsiai szuperkártevőket
2016. október 6, csütörtök

Sárga szín vonzza az ázsiai szuperkártevőket

Fajleírás-boom a mikroszkóp alól
2016. szeptember 12, hétfő

Fajleírás-boom a mikroszkóp alól

Tájékoztató a növényvédelmi gépek időszakos felülvizsgálatáról gazdálkodóknak
2016. május 24, kedd

Tájékoztató a növényvédelmi gépek időszakos felülvizsgálatáról gazdálkodóknak

Országos kutatás-fejlesztési együttműködés a szőlő- és gyümölcstermesztésünk biztonsága érdekében
2016. május 4, szerda

Országos kutatás-fejlesztési együttműködés a szőlő- és gyümölcstermesztésünk biztonsága érdekében

Szelídgesztenyéink újabb, nem-honos kártevője, a szelídgesztenye-gubacsdarázs
2016. május 3, kedd

Szelídgesztenyéink újabb, nem-honos kártevője, a szelídgesztenye-gubacsdarázs

Gyümölcstermő növényeink nem-honos károsítója, a foltosszárnyú muslica (Drosophila suzukii)
2016. május 3, kedd

Gyümölcstermő növényeink nem-honos károsítója, a foltosszárnyú muslica (Drosophila suzukii)

Az Egyesült Királyság és Írország növény-egészségügyi korlátozást vezetett be kőris növényekre és faanyagra a Chalara fraxinea nevű kórokozó terjedésének megakadályozására
2016. május 3, kedd

Az Egyesült Királyság és Írország növény-egészségügyi korlátozást vezetett be kőris növényekre és faanyagra a Chalara fraxinea nevű kórokozó terjedésének megakadályozására

II. Európai Szelídgesztenye Kongresszus (II. European Congress on Chestnut) a NÉBIH társszervezésében - szelídgesztenye-gubacsdarázs
2016. május 3, kedd

II. Európai Szelídgesztenye Kongresszus (II. European Congress on Chestnut) a NÉBIH társszervezésében - szelídgesztenye-gubacsdarázs

Egyéb jelentős nem honos károsítók
2016. május 3, kedd

Egyéb jelentős nem honos károsítók

Megszűntek a szelídgesztenye-gubacsdarázs elleni korlátozó intézkedések, fókuszban a biológiai védekezés
2016. május 2, hétfő

Megszűntek a szelídgesztenye-gubacsdarázs elleni korlátozó intézkedések, fókuszban a biológiai védekezés

Magyarországon is megjelent gyümölcstermő növényeink új kártevője a foltosszárnyú muslica (Drosophila suzukii)
2016. május 2, hétfő

Magyarországon is megjelent gyümölcstermő növényeink új kártevője a foltosszárnyú muslica (Drosophila suzukii)

Szelídgesztenyéink újabb, nem-honos kártevője, a szelídgesztenye-gubacsdarázs
2016. május 2, hétfő

Szelídgesztenyéink újabb, nem-honos kártevője, a szelídgesztenye-gubacsdarázs