Vissza

Unokáink is fogják látni?

Unokáink is fogják látni?

Unokáink is fogják látni?

Mi az? Rajta élünk, járunk, esszük a rajta termett növényeket, rá építjük házainkat, útjainkat, a tápanyagok körforgásának alappillére, elnyeli a napból érkező káros sugárzás nagy részét, csökkenti a hőingadozást, állatok élő- és búvóhelye. A válasz kézenfekvő, mégsem gondolunk bele, mennyi mindent jelent nekünk a talaj.

A talaj, mint a földkéreg szilárd, felső része felfogja, összegzi a felszínt érő fizikai, kémiai és biológiai (természetes és emberi) hatásokat. Így többféle funkcióval rendelkezik.

A napsugárzás által közvetített hő mennyiségének nagy részét a talaj nyeli el, hasznosítja, átalakítja, majd egy részét visszasugározza a légkörbe, ezzel biztosítva a kiegyenlítettebb hőmérsékletet.

A talaj a rajta élő növényzet közvetítésével is jelentős szerepet játszik a Föld energiaforgalmában. A növények fotoszintézis során az élet számára nélkülözhetetlen oxigént fejlesztenek, úgy, hogy a napsugárzás energiájának felhasználásával szerves anyagot állítanak elő a talajból származó tápanyagokból, a vízből és a levegő szén-dioxidjából. Az elpusztult növények maradványai a talajba kerülnek, és a talajlakó élőlények segítségével lebomlanak, átalakulnak.

Talajon megtermő növényeink nem csak a levegőnk tisztaságáról, tisztításáról gondoskodnak. Belegondolt-e autója tankolásakor, hogy a kőolaj, amiből benzin készül, sok évszázad során, talajban lebomlott növényekből ered? Ugyanez vonatkozik a szénre és a földgázra is. Tudta-e, hogy a gabonák, zöldségek, gyümölcsök, magtermések, valamilyen formában feldolgozott vagy nyers fogyasztású növények az élelmiszereink 70%-át teszik ki? A kender, len, gyapot az általunk használt textíliák alapanyagai, lépten-nyomon találkozunk vele ruházatunkban, lakásunkban, egészségügyi és műszaki textíliákban. A mezővédő erdősávok vagy gyepsávok védik a talajt a vízeróziótól (víz okozta talajpusztulás), vagy deflációtól (szél talajpusztító hatása). A gyógynövények külsőleg vagy belsőleg alkalmazva hozzájárulnak egészségünk javulásához, fenntartásához. A takarmánynövények haszonállataink táplálékának alapjai.

Az emberi környezetet tekintve a talaj legfontosabb tulajdonsága a tisztítóképessége. A benne élő mikroorganizmusoknak köszönhetően megköti a szennyezőanyagok jó részét, azonban szűrőképessége megszűnik, ha a szennyezőanyagok túl sokáig, vagy túl nagy mértékben érik.

Sajnos vannak olyan anyagok is, amelyek csak nagyon hosszú idő alatt (üveg, fém tárgyak, cellulóz), vagy egyáltalán nem bomlanak le (polietilén palackok).

Hulladékok lebomlási ideje a talajban:

  • Papír: 2-5 hónap
  • Pamutruha: 1-5 év
  • Tejesdoboz: 5 év
  • Nejlonzacskó: 10-100 év
  • Pelenka: 50-100 év
  • Konzervdoboz: 50-100 év
  • Sörösdobozok műanyag karikája: 450 év
  • Zöld üveg: 1 millió év
  • Műanyag flakon: soha.

Ha a kezünkbe veszünk egy marék földet, az élettelennek tűnik, pedig élőlények milliárdjai hemzsegnek benne. Az egysejtűektől az emlősökig, vagy növényekig, mintegy 4000 faj él a talajokban. 1 g talajban néhány milliárdnyi baktérium van, azaz ilyen kevés talajban is több az élőlény, mint ahány ember él a Földön.

A földigiliszták talajtermékenységre gyakorolt hatása sem elhanyagolható. Mindenféle szerves anyagot elfogyasztanak némi földdel keverve, amely az emésztőcsatornájukon áthaladva ürülék formájában távozik az állatból, felhalmozódik a talajban, javítva annak szerkezetét és tápanyag ellátottságát. A kisebb állatok nagy földmennyiséget mozgatnak meg, kevernek össze, jelentős növényi anyagot dolgoznak be a talajba. Járataikkal javítják a talaj szellőzését és vízgazdálkodást. A rágcsálók (egér, ürge, hörcsög) és a vakond szerepe fontos a talajszerkezet javításában, de túlzott elszaporodásuk súlyos gazdasági károkat okozhat a növénytermesztőknek.

Mindezen tényezők szerepet játszanak a talaj létrejöttében, a talajszerkezet és a tápanyagot szolgáltató humuszos réteg kialakulásában.

Mi is az a humusz?

A talaj felső, biológiailag aktív, szerves anyagot tartalmazó, azaz termékeny rétege a humuszos termőréteg. Védelmét hazánkban törvény írja elő, amely mindenki számára kötelező. A talajnak e rétegében felhalmozódott tápanyag az, amely nagymértékben hozzájárul növényeink fejlődéséhez. A humuszanyagok nagyon lassan bomlanak le, ezért sok száz vagy ezer évesek is lehetnek. Hazánk talajaiban némelyik humuszalkotó anyag a középkorban elpusztult növények maradványait tartalmazza.

Fontos talajok minősége, termékenysége, azonban ezt sok tényező befolyásolja, vagy leronthatja. Ezek a káros folyamatok kialakulhatnak az emberi tevékenységtől függetlenül, mint például az erózió, defláció, aszály, ár- és belvizek, továbbá kedvezőtlen talaj tulajdonságok – savanyúság, szikesség, magas homoktartalom, tömődöttség, másodlagos szikesedés. Az emberi tevékenység hatására kialakuló, vagy fokozódó folyamatok lehetnek a talajromboló talajművelési módok, a talajok savanyúságát fokozó savas eső, vagy műtrágyázási eljárások, a talajok másodlagos szikesedését előidéző szakszerűtlen öntözés, a víztározók hatására megnövekedett káros belvizek, a környezeti ártalmak, mint a por vagy a füst. Ha ezek a hatások együttesen, halmozódva jelennek meg, az a talaj minőségének súlyos romlásához vezet.

Az emberi tevékenység kisebb vagy nagyobb mértékben mindenképp módosítja a talaj minőségét. Tudatos és helyesen átgondolt beavatkozással a talaj termékenysége megőrizhető, javítható, azonban például egy profit orientált, kizsákmányoló jellegű gazdálkodás a talaj termékenységét csökkenti, gyakran meg is semmisíti azt.

A mezőgazdasági művelésű területeink több mint 2/3-án kedvezőtlen természeti és emberi hatások jutnak érvényre és akadályozzák a potenciális termőképesség kihasználását. A nyolcvanas évektől az állam kiemelt figyelmet fordított a talajvédelemre, előtérbe helyezte a meliorációt. 

Mi is az a melioráció és talajvédelem?

A melioráció fejlesztési tevékenység, egymással szorosan összefüggő, biológiai, kémiai, műszaki eljárások komplex rendszere, amely a talaj természetes termőképességének megőrzését, tartós növelését és a korszerű gazdálkodás termőhelyi feltételeit alakítja ki, alapozza meg a területrendezés, talajvédelem, vízrendezés és talajjavítás eszközeivel. A talajvédelem feladata és célja a termőföld termékenységének és minőségének megóvása, javítása, fizikai, kémiai és biológiai romlásának megelőzése.

Napjainkban egyre keresettebbek az egészséges körülmények között, vegyszermentesen (biogazdálkodás), vagy minimális vegyszerrel (integrált gazdálkodás) kezelt növények, élelmiszerek. Ezek a növények csak egészséges talajon termeszthetők. De mikor egészséges a talaj? Ha termőképessége, tápanyagtartalma a rajta termesztett növények számára elegendő, a szerkezete aprómorzsás, kedvező arányban van benne víz és levegő, a mikroorganizmusok száma egyensúlyban van, a bontási folyamatok nem túlzott mértékűek, nincs benne vagy rajta pangó víz, a humuszos termőréteg nem erodált és megfelelő vastagságú a növények számára, vagy ha szennyezőanyagoktól mentes.

A talaj legfontosabb tulajdonsága a termékenysége, vagyis az, hogy képes a növényeket vízzel és tápanyagokkal ellátni. A mezőgazdasági tevékenység során keletkező melléktermékek, szerves hulladékok újrafelhasználása jelentős a talajok tápanyag-utánpótlása szempontjából. A tápanyag-gazdálkodást talajvédelmi laboratóriumok korszerű mérései alapján tudatos, átgondolt, tervezett alapokra helyezhetik ma már a gazdálkodók. A talajtani és talajvédelmi kutatások, tanulmányok utat mutatnak a termőtalaj tudatos védelmének. Fejlett és környezetkímélő talajművelési módszerekkel védhetjük termőtalajainkat, minőségi és egészséges élelmiszereket termeszthetünk a talajok túlzott kihasználása nélkül is.

 

Tippek a fenntartható tápanyag-gazdálkodáshoz, a termőtalaj minőségének védelméhez:
1. A lejtős területek vízgazdálkodása nem a saját területünkön kezdődik. A vízgyűjtő terület egészén kell földhasználói összefogással a vízrendezést végrehajtani, hogy a hegy- vagy domboldalról lezúduló víz ne sodorja el a talajt.
2. A káros, pangó vizek elvezetésére megoldás a területünk drénezése, megfelelően kiépített befogadóba vezetése.
3. Tömörödött talajainkat lehetőség szerint lazítsuk. Korszerű altalajlazító gépekkel gazdaságosan végezhetjük ma már ezt a munkát.
4. Nem attól nő a termésátlag, ha minél több területet vonunk be a termesztésbe, hanem attól, ha körültekintő gazdálkodást folytatunk. Ezért fontos, hogy a szél és vízerózióval szemben védő gyepsávok, mezővédő erdősávokat ne irtsuk ki, sokkal inkább telepítsünk újakat, illetve a vízelvezetéshez szükséges árkokat semmiképp ne temessük be, hanem ügyeljünk folyamatos karbantartásukra, hogy eredeti funkciójuknak megfelelően működjenek.
5. Vizsgáltassuk meg talajainkat arra szakosodott laborokban, elemeztessük szakemberekkel az adatokat, hogy tudatosan, a talaj és növény által igényelt szükséges mennyiségben végezzünk tápanyag-utánpótlást, így biztosak lehetünk abban, hogy növényeink egészségesen, akár a termésátlagot növelve fognak fejlődni.
6. Termőföldön talajjavítás, hígtrágya, nem veszélyes hulladék, tisztított szennyvíz felhasználása és az öntözés hazánkban kizárólag hatósági engedéllyel lehetséges, ezzel biztosítva a talaj megóvását a káros anyagok felhalmozódásától, szerkezetének romlásától.

Átlagos (0 Szavazatok)