(Jelen dokumentum szakmai munkaanyagnak minősül, peres vagy közigazgatási eljárás során nem felhasználható, hivatkozási alapnak nem tekinthető. A jogértelmezés a jogalkalmazó mindenkori feladata és felelőssége.)

Az MgSzH Központ (1024. Budapest Keleti K. u. 24.) mint a törvény végrehajtására kijelölt hivatal a törvény alkalmazásával kapcsolatos előzetes szakmai egyeztetéseken vállalta, hogy a törvény alkalmazásának elősegítése érdekében a forgalmazók által megküldött üzletszabályzatokat kiértékeli és az általánosítható megállapításokról a forgalmazóknak tájékoztató jellegű összefoglalót készít.

A törvény végrehajtása érdekében továbbra is együttműködő partneri viszonyra törekszünk, ennek szellemében készítettük az értékelésünket, tettük meg javaslatainkat.

Az MgSzH részére megküldött üzletszabályzatokat szám szerint 26-ot átvizsgáltunk a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek vonatkozásában a beszállítókkal szemben alkalmazott tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló 2009. évi XCV. törvény (továbbiakban: törvény) előírásai, illetve a 2010. 01. 29-én közzétett „A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek vonatkozásában a beszállítókkal szemben alkalmazott tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló 2009. évi XCV. törvény alkalmazásának hatósági végrehajtási szempontú áttekintése.” szakmai munkaanyag alapján.

A vizsgálat törvényességi alapja:

„9. § A mezőgazdasági igazgatási szerv eltilthatja a kereskedőt a 3. § (5) bekezdése szerinti üzletszabályzatban szereplő rendelkezés alkalmazásától, amennyiben az nem egyértelmű megfogalmazású, a szolgáltatás, illetve ellenszolgáltatás nincs pontosan meghatározva vagy a kereskedő által felszámított díj nem költségarányos.”

3. § (2) bekezdés tisztességtelen forgalmazói magatartásnak minősül, o) pontja, hogy az (5) bekezdés szerinti üzletszabályzat nyilvánosságra hozatalának elmulasztása, a nyilvánosságra hozott üzletszabályzattól való eltérés, továbbá azon kívüli feltétel alkalmazása a kereskedő részéről;

A törvény 3. § (6) bekezdésében leírtak szerint az (5) bekezdés szerinti üzletszabályzatnak tartalmaznia kell a beszállító által a kereskedőtől igénybe vehető szolgáltatások tartalmát, azok nyújtásának feltételeit, a szolgáltatásért fizetendő legmagasabb díjat, továbbá a kereskedő beszállítóinak körébe való bekerülés és az onnan való kikerülés feltételeit.

Az MgSzH „A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek vonatkozásában a beszállítókkal szemben alkalmazott tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló 2009. évi XCV. törvény alkalmazásának hatósági végrehajtási szempontú áttekintése” című 2010. január 29-én közzétett szakmai munkaanyagban (továbbiakban: Munkaanyag) a törvénnyel összhangban kifejtette:

• az üzletszabályzatban foglaltakat a kereskedelmi szerződésben foglaltakkal együtt értelmezi. Az egyes szerződéses kondícióknak a kereskedelmi szerződésben is írásban meg kell jelenniük, amennyiben eltérnek az üzletszabályzatban rögzített, általános szerződési feltételnek minősülő tartalomtól.

• Az MgSzH az üzletszabályzat egyértelmű megfogalmazását várja el a kereskedőktől.

• A felszámított díj költségarányosságát konkrét (bejelentésre vagy hivatalból indult) eljárás kapcsán vizsgálja az MgSzH.

Értékelés

Az üzletszabályzatok mindegyike tartalmazta a törvény előírásainak megfelelően a kereskedő beszállítóinak körébe való bekerülés és az onnan való kikerülés feltételeit.

A szolgáltatásért fizetendő legmagasabb díjat néhány esettől eltekintve a kereskedők meghatározták és közölték.

A hivatkozott jogszabályhelyek figyelembe vételével az alábbiakat lehetett általánosságban megállapítani:

1. A marketing csomag szolgáltatás összetevőit, tartalmát nem határozták meg több üzletszabályzatban, (átalány jellegű) ugyanakkor egyedi marketing szolgáltatásokat is nyújtottak párhuzamosan. A szolgáltatások átfedéseit nem lehet megállapítani.
   Lásd Munkaanyag: 4) pont e) alpontja

2. Az árubemutatók szervezésével kapcsolatos szolgáltatások meghatározása több esetben bizonytalan, nem egyértelmű, nincs összhangban a törvény és a Munkaanyagban leírt egyértelmű megfogalmazás elvárásával.
   Lásd Munkaanyag: 4) pont e) alpontja

3. A hirdetési tevékenységek szolgáltatás nyújtása nagyon vegyes képet mutat az üzletszabályzatok között. Megjelenik a csomagban nyújtott szolgáltatás és mellette az egyedi típusonkénti szolgáltatás, ezen esetekben is a marketingnél leírtak az irányadók, az átfedések elkerülése érdekében.
   Előfordult, hogy nem lett megjelölve (csak utalás formájában) a forgalom arányában meghatározott éves díj/eseti díj, mint választási lehetőség.

4. Előfordult olyan megoldás is, amikor a legmagasabb díj forgalomhoz kötött mértéke meg volt adva, de utalás történt a fix összegű szolgáltatási díjra is, azonban annak közlése elmaradt.

5. A törvényben és a munkaanyagban megfogalmazott másodlagos kihelyezésért felszámított díjat egyértelműen jelezni kellene, hogy az elváljon a jogszabályellenes polcdíjtól.
   Lásd Munkaanyag: 4) pont e) alpontja

6. Merchandising szolgáltatás tartalmát tekintve tartalmaz valós szolgáltatási elemeket, de a törvény által nem megengedet szolgáltatásokat is. A beszállítók érdekeit szolgáló valós többletszolgáltatásokat lehet érvényesíteni az elnevezéstől függetlenül.

7. A különböző adatszolgáltatások tényleges tartalma nincs meghatározva, mert ha az kizárólag a szerződéses jogviszonyból eredő együttműködési kötelezettségre terjed ki a Ptk. 205. § (4) bekezdése alapján akkor az, tisztességtelen forgalmazói magatartásnak minősül.

8. Van példa arra is, hogy a törvény és/vagy a Munkaanyag szerint tisztességtelen forgalmazói magatartásként megjelölt szolgáltatásokat tartalmazott némely üzletszabályzat pl. kötelező polcdíjat, piackoordinációs díjat, logisztikai díjat, adatszolgáltatási díjat (amennyiben az a szerződéses kötelmekre terjed ki), EDI szolgáltatási díjat (számítógépes rendszer működtetését). Még olyan üzletszabályzattal is találkozhattunk, amely tartalmazta: „meg kell fizetni a Szállítónak a be listázási és listán tartási, valamint termékcsere díjakat.” Lásd Munkaanyag: 4) pont d) és e) alpontok

9. Az üzletszabályzat MgSzH-nak megküldött hatályos szövegét, annak tartalmát nem minden esetben hozták összhangba a forgalmazók a saját honlapjukon megjelent üzletszabályzattal.

10. Az üzletszabályzatok között előfordult olyan is, amelyből egyértelműen megállapítható volt, hogy az egyes szolgáltatások tartalmát nem határozták meg pontosan az előírásnak megfelelően, vagy egyáltalán nem határoztak meg szolgáltatást, holott különböző szolgáltatásokat nyújtanak. E szolgáltatások tisztességtelen forgalmazói magatartásnak minősülnek.

Az MgSzH felhívja a kereskedők figyelmét, hogy ha az üzletszabályzatuk nem felel meg a fent hivatkozott törvényi előírásoknak, és a Munkaanyagban megfogalmazottaknak akkor annak átdolgozását 2010.05.30.-ig készítsék el és a törvényben előírtaknak megfelelően hozzák nyilvánosságra.

Az előirt feltételeknek meg nem felelő üzletszabályzattal rendelkező kereskedőkkel szemben, a határidőt követően az MgSzH elindítja a hatósági eljárást.