Vissza

Állati mellékterméket és azokból származtatott terméket tartalmazó szerves trágya és talajjavító felhasználására vonatkozó útmutató

Állati mellékterméket és azokból származtatott terméket tartalmazó szerves trágya és talajjavító felhasználására vonatkozó útmutató

Állati mellékterméket és azokból származtatott terméket tartalmazó szerves trágya és talajjavító felhasználására vonatkozó útmutató
2014. október 20.

Állati mellékterméket tartalmazó szerves trágyák és talajjavítók

Mi a szerves trágya és talajjavító?

„Szerves trágyák” és „talajjavító szerek” a 1069/2009/EK rendeletben kerültek meghatározásra, mint a növényi tápanyagellátás, valamint a talajok fizikai és kémiai tulajdonságainak és biológiai aktivitásának fenntartására és javítására – akár külön-külön, akár együttesen – felhasznált állati eredetű anyagok; a trágyát, a nem mineralizált madárürüléket, az emésztőtraktus-tartalmat, a komposztot és a lebomlási maradékokat is beleértve.

Ez a fogalmi meghatározás a következő állati eredetű anyagok talajon történő alkalmazását foglalja magában:

  • Komposzt és biogáz emésztési szermaradványok melyek élelmiszerhulladékból és egyéb állati melléktermékekből származhatnak
  • Olyan szerves trágyák és talajjavítók, amelyek feldolgozott állati fehérjékből állnak, mint vérliszt, tolliszt, halliszt
  • Korábbi élelmiszerek (csomagolási hibás termékek)
  • Feldolgozott állati fehérjétől eltérő csont és húsliszt
  • Állati melléktermék égetőművekből származó hamu
  • Tej/ tejtermék, kolosztrum/kolosztrum termék
  • Trágya, emésztőtraktus tartalom és denevér guanó
  • Tojáshéj és kagylóhéj

A fentiekkel összhangban van az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. Törvény (Éltv.) termésnövelő anyagra vonatkozó definíciója. Ebbe a definícióba a nem állati eredetű anyagok is beletartoznak. E szerint termésnövelő anyag a növények tápanyagellátását szolgáló vagy a talajok tápanyag-szolgáltató képességét, termőképességét befolyásoló (kivéve a víz, a szén-dioxid és az adalékanyag nélküli, kezeletlen istállótrágya), természetes eredetű vagy fizikai, kémiai, biológiai, illetve egyéb mesterséges úton előállított anyagok, valamint ezek kereskedelmi céllal összeállított kombinációja. Az Éltv. végrehajtására kiadott a termésnövelő anyagok engedélyezéséről, tárolásáról, forgalmazásáról és felhasználásáról szóló 36/2006. (V. 18.) FVM rendelet definíciója szerint engedélyköteles szerves trágya: a növények tápanyagellátását, illetve a talaj szerkezetének javítását szolgáló, növényi vagy állati eredetű szerves anyagból iparilag feldolgozott, meghatározott beltartalmú termésnövelő anyag; talajjavító anyag: a talaj kedvezőtlen tulajdonságainak megváltoztatására, illetve a kedvező tulajdonságok fenntartására szolgáló, iparilag előállított termésnövelő anyag

Az állati melléktermékek termőföldön történő felhasználása egyrészről történhet engedélyezett termésnövelő anyagként, a termésnövelő anyagok engedélyezéséről, tárolásáról, forgalmazásáról és felhasználásáról szóló 36/2006. (V. 18.) FVM rendeletben foglalt engedélyeztetési eljárás eredményeként. Az engedélyezési eljárást a NÉBIH NTAI végzi.

Az engedélyezett termésnövelő anyagok jegyzéke az NÉBIH NTAI alábbi weblapján található:

http://www.mgszh.gov.hu/szakteruletek/szakteruletek/noveny_talajvedelmi_ig/kozerdeku_adatok/eng_term

A fentiek alapján termőföldön kizárólag engedélyezett termésnövelő anyag, illetve – a külön jogszabályban foglaltak betartása mellett – talajvédelmi engedély nélkül kezeletlen  istállótrágya használható fel.

A kezeletlen istállótrágyát nem kell előzetesen az állati melléktermékekre vonatkozó előírások szerint ártalmatlanítani, feltéve, hogy a talajon való alkalmazásuk során nem merül fel köz-, és állategészségügyi kockázat betegség ilyen módon történő átvitelére.

Amennyiben állati mellékterméket tartalmazó szerves trágyák és talajjavítók termésnövelőként történő engedélyezésére nem kerül sor, úgy a termőföldön történő felhasználása, mivel egy ipari jellegű feldolgozáson már átesett, - nem mezőgazdasági eredetű nem veszélyes hulladékként - az illetékes megyei talajvédelmi hatóság által kiadott engedély alapján történhet.

Az engedélyezést a termőföld védelméről 2007. évi CXXIX. törvény 49. §-ban foglaltak szerint kell lefolytatni.

A döntés alapjául a talajvédelmi terv készítésének részletes szabályairól szóló 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet 2. melléklet 2.11 pontja szerinti, alaki és tartami szempontoknak megfelelő talajvédelmi terv szolgál.

A Megyei Kormányhivatalok keretében működő Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságok, mint területileg illetékes talajvédelmi hatóságok, a fővárosi és megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szerveinek kijelöléséről szóló 328/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 28. §-ban foglaltak szerint vonják be a talajvédelmi hatósági eljárásokba a szakhatóságokat.

Szerves trágya és talajjavító előállításnak és talajon történő felhasználásának talajvédelmi szempontjait illetően a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, Növény-, Talaj-, és Agrárkörnyezetvédelmi Igazgatósága az illetékes.

Mik a szerves trágyák és talajjavítók általános előállításának állategészségügyi követelményei?

Az előállítás állategészségügyi elveit a 1069/2009/EK rendelet szabályozza amik a következők:

  • Meghatározott kategóriájú állati mellékterméke használhatóak fel szerves trágya és talajjavító előállítására
  • Meghatározott feldolgozási módszert követően
  • Kötelező módon össze kell keverni egy illetékes hatóság által meghatározott összetevővel
  • Címkézési követelmények
  • Előállító üzem engedélyeztetés
  • Tárolási tevékenységet is engedélyeztetni szükséges
  • Szállításra vonatkozó előírások
  • Kórokozó mikroorganizmusokat ártalmatlanítani kell
  • Szerves trágyát és talajjavítót használó gazdaságokat nyilvántartásba kell venni
  • Kereskedőket is nyilvántartásba kell venni
  • Előírt várakozási idő a legeltetésű hasznosítási irányú mezőgazdasági termőterületen vagy az olyan mezőgazdasági területen ahol takarmányozási célból az ott termett zöldtakarmányt betakarítják.
  • Nyilvántartás vezetés

Az előállítás és talajon történő közvetlen felhasználás egyéb fontos szempontjait a talajvédelmi hatóság határozza meg!

Felhasználható állati melléktermék kategóriák

Szerves trágyát és talajjavítót kizárólag 2. és 3. kategóriájú állati melléktermékből lehet előállítani.

Előírt feldolgozási módszer

A szerves trágyákat és talajjavítókat nyomással történő sterilizálással, vagy más olyan módszerrel kell feldolgozni, mely megakadályozza a köz- és állategészségügyi kockázatokat.

A 2. és 3. kategóriájú állati melléktermékekre vonatkozó követelmények az állati melléktermék típusától függően különböznek.

2. kategóriájú állati melléktermékekre vonatkozó követelmények a következők:

  • Nyomással történő sterilizálással fel kell dolgozni, majd permanens módon meg kell jelölni gliceroltriheptanoáttal (GTH), amennyiben azt szerves trágya és talajjavító előállítására kívánják hasznosítani.
  • Nyomással történő sterilizálással fel kell dolgozni, majd permanens módon meg kell jelölni gliceroltriheptenoáttal (GTH), amennyiben azt komposztálás vagy biogáz termelés céljára kívánják hasznosítani
  • Trágya, emésztőtraktus tartalom, tej, tejtermékek, kolosztrum, tojás, tojástermékek előzetes feldolgozás nélkül komposztálhatóak. Súlyos járványos bejelentési kötelezettség alá tartozó betegség kitörése esetén járványügyi kockázatelemzést követően ezen anyagokra is megállapítható előzetes kezelési kötelezettség.
  • Vízi állatokból származó állati melléktermék előzetes feldolgozás nélkül silózható  
  • Trágya, emésztőtraktus tartalom, tej, tejalapú termékek és a kolosztrum előzetes feldolgozás nélkül talajra helyezhető a talajvédelmi hatóság engedélyével. Súlyos járványos bejelentési kötelezettség alá tartozó betegség kitörése esetén járványügyi kockázatelemzést követően ezen felhasználási lehetőség korlátozható.

3. kategóriájú állati melléktermékekre vonatkozó követelmények a következők:

  • Nem használhatóak fel szerves trágyák és talajjavítók előállítására amennyiben állagromlásuk révén elfogadhatatlan köz- és állategészségügyi kockázatot jelentenek.
  • A forgalomba hozatalra történő gyártást megelőzően a 142/2011/EU rendelet IV melléklet III fejezetében leírt standard feldolgozási módszerek valamelyikével (1-7) fel kell dolgozni.
  • Egy EU jóváhagyott komposztáló vagy biogáz üzemben történő átalakítást követően nem szükséges feldolgozni
  • Vízi állatok esetében silózhatóak
  • A kagylóhéj, amennyiben eltávolították belőle a lágyszöveteket a 1069/2009/EK rendelet hatályán kívül esik.
  • Élelmiszerhulladékot komposztáló vagy biogáz üzemben történő átalakítás, vagy a 142/2011/EU rendelet IV. melléklet III. fejezete szerinti standard feldolgozási módszerekkel (1-7) történő feldolgozás után lehet talajra kihelyezni a talajvédelmi hatóság engedélyével.
  • Nyers tej, tejtermék és kolosztrum előzetes feldolgozás nélkül talajra helyezhető a talajvédelmi hatóság engedélyével. Súlyos járványos bejelentési kötelezettség alá tartozó betegség kitörése esetén járványügyi kockázatelemzést követően ezen felhasználási lehetőség korlátozható.
  • Élelmiszerhulladéktól eltérő 3. kategóriájú állati melléktermék a 142/2011/EU rendelet IV. melléklet III. fejezete szerinti standard feldolgozási módszerek valamelyikével (1-7) történő előzetes feldolgozást igényel  

Előírt összetevővel történő összekeverés

A 1069/2009/EK rendelet és EU szintű végrehajtási rendelete a 142/2011/EU rendelet előírásai alapján bizonyos származtatott állati mellékterméket tartalmazó szerves trágyákat és talajjavítókat egy illetékes hatóság által jóváhagyott összetevővel kell összekeverni annak érdekében, hogy a tiltott takarmányozási célú felhasználást megakadályozzák. A következő származtatott állati melééktermékeket kell ilyen összetevővel egy jóváhagyott létesítményben vagy üzemben összekeverni, kivéve az 50 kg vagy ennél kisebb kiszerelésben kizárólag kertészeti célból végső felhasználóknak gyártott és csomagolt szerves trágyákat és talajjavítókat:

  • 2. kategóriájú csont- és húsliszt
  • 3. kategóriájú feldolgozott állati fehérje

A 2. kategóriájú csont- és húsliszt a 2. kategóriájú állati melléktermékekből származó, a 142/2011/EU rendelet IV. melléklet III. fejezetében meghatározott standard feldolgozási módszerek szerint feldolgozott fehérje anyagokat jelenti.

’Feldolgozott állati fehérje’ a 1069/2009/EK rendeletben külön fogalomként került meghatározásra. Feldolgozott állati fehérje a teljes egészében 3. kategóriába tartozó anyagból nyert állati fehérje (beleértve a vérlisztet és a hallisztet), amelyet a 142/2011/EU rendelet X. melléklet II. fejezetének 1. szakaszának megfelelően kezeltek annak érdekében, hogy takarmányanyagként vagy egyéb, takarmányokban – beleértve a kedvtelésből tartott állatok eledelét – vagy szerves trágyákban, valamint talajjavító szerekben történő közvetlen felhasználásra alkalmassá váljanak. Nem tartoznak azonban ide a vértermékek, a tej, a tejalapú termékek, a tejből származó termékek, a kolosztrum, a kolosztrumtartalmú termékek, a centrifuga- vagy szeparátoriszap, a zselatin, a hidrolizált fehérjék és a dikalcium-foszfát, a tojás és a tojástermékek – beleértve a tojáshéjat –, a trikalcium-foszfát és a kollagén.

Címkézési követelmények

A szerves trágyák és talajjavítók szállítása és tárolása során olyan címkével kell ellátni a csomagolást vagy a szállító járművet amely:

  • világosan jelöli a származtatott termék kategóriáját (2 vagy 3)
  • a következő jól látható és olvasható szavak kerülnek feltüntetésre  
  • 3. kategóriájú anyag esetében „Nem emberi fogyasztásra”
  • 2. kategóriájú származtatott termék esetében „nem állati takarmányozásra”
  • szerves trágyák és talajjavító szerek esetében a „szerves trágyák és talajjavító szerek/alkalmazástól számított legalább 21 napig a haszonállatok legeltetése és a termés takarmányként történő felhasználása tilos”

A címkézési követelményt ugyanakkor az 50 kg-t nem meghaladó súlyú, a végfelhasználóknak szánt, eladásra kész csomagolásban lévő szerves trágyák és talajjavító szerekre nem kell alkalmazni.

Előállító üzemek

A következő típusú üzemek létesíthetőek:

  • több komplex összetevőt –az állati melléktermékekeből származtatott termékeket is beleértve - tartalmazó (pl.: sterilizált baromfitrágyát és hínárt) szerves trágya és talajjavítót előállító létesítmények a 1069/2009/EK rendelet szerint engedélykötelesek
  • olyan 2. vagy 3. kategóriájú állati melléktermék feldolgozó üzem, amely ugyanazon a telephelyen engedélyezett összetevővel keveri össze a szerves trágyát és talajjavítót, a 1069/2009/EK rendelet szerint engedélyköteles
  • olyan üzemek, amelyek kizárólag az engedélyezett összetevővel keverik össze a szerves trágyát és talajjavítót, a 1069/2009/EK rendelet szerint nyilvántartásba vételi kötelesek
  • olyan üzemek, amelyek szerves trágya és talajjavító felhasználásra szánt származtatott termékeket kapnak (át)csomagolási célból a 1069/2009/EK rendelet szerint nyilvántartásba vételi kötelesek

Engedély / nyilvántartásba vétel nélküli üzemeknek fel kell venniük a kapcsolatot a területileg illetékes megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóságával.

A szerves trágya és talajjavító, mint termék (termésnövelő anyag) forgalmazásához a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezetvédelmi Igazgatóságának engedélye is szükséges.

Tárolás

Azon vállalkozások ahol származtatott termékeket tárolnak későbbi szerves trágya és talajjavító előállítása céljából,  a 1069/2009/EK rendelet szerint engedélyeztetni szükséges, kivéve azokat a helyeket ahol a tárolás a kihelyezést közvetlenül megelőzően történik. Ilyen tevékenység esetén vegye fel a kapcsolatot a területileg illetékes megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóságával. A végtermékek tárolása a gazdasági haszonállatok hozzáférését megakadályozó módon kell, hogy történjen.  

Szállítás

Az állati melléktermék és belőlük származtatott termékek szállításával foglalkozó vállalkozások ezen tevékenységüket nyilvántartásba kell vetetniük a területileg illetékes megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóságával. A szállítást végző gépjármű engedélyeztetését még ez előtt kell elvégeztetni a területileg illetékes járási állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrző hivatallal. A végtermékek szállítása a gazdasági haszonállatok hozzáférését megakadályozó módon kell, hogy történjen.  

Kórokozó mikroorganizmusoktól való mentesség

Különböző előírások vonatkoznak 2. kategóriás származtatott terméket vagy 3. kategóriájú feldolgozott állati fehérjét, esetleg komposzt, biogáz emésztési szermaradványt tartalmazó szerves trágyák és talajjavítókra a következők szerint:

  • 2. kategóriás származtatott terméket vagy 3. kategóriájú feldolgozott állati fehérjét tartalmazó szerves trágyák és talajjavítók – az előállítóknak biztosítaniuk kell, hogy a végtermék mintái a tárolás során vették és mikrobiloógiai laborvizsgálatra küldték. Minden lehetséges módon arra kell törekedni, hogy a tételek mintázása reprezentatív jelleggel történjen. Kizárólag azon termék hasznosítható szerves trágya talajjavítóként ami következők szerinti standard követelményeknek megfelel:
    a) Salmonella: 25g-ban nem mutatható ki : n=5, c=0, M=0;
    b) Enterobacteriaceae: 1 g-ban nem mutatható ki n=5, c=2, m=10, M= 300 in 1g.
    c) ahol:
    - n = a vizsgálandó minták száma
    - m = a baktériumok számának küszöbértéke; az eredmény akkor tekinthető kielégítőnek, ha a baktériumok száma az összes mintában nem több, mint m;
    - M = a baktériumok számának maximális értéke; az eredmény akkor tekinthető nem kielégítőnek, ha a baktériumok száma egy vagy több mintában M vagy ennél nagyobb;
    - c = azon minták száma, amelyekből a baktériumok száma m és M között lehet ; a minta még akkor is elfogadhatónak tekinthető, ha a baktériumok száma a többi mintában m vagy ennél kisebb.
  • Komposzt és biogáz emésztési szermaradvány – a forgalomba hozatal előtt a fentiek szerinti hasonló, de nem teljesen azonos mikrobiológiai követelmények a 142/2011/EU rendelet V. melléklet III fejezet, 3. szakaszában találhatóak. 

Kísérő okmányok

Minden egyes szállítmányt a 142/2001/EU rendelet VIII. melléklet előírásai szerinti állati melléktermék kereskedelmi dokumentumnak kell kísérnie, kivéve azokat a szállításokat amikor a végső felhasználót látják el áruval. Belföldi szállításnál a tagállamon belüli ún. egyszerűsített kereskedelmi okmány használható (pdf, doc). 

Állati mellékterméket tartalmazó szerves trágyát és talajjavítót használó gazdaságok nyilvántartásba vétele

Állati mellékterméket tartalmazó szerves trágya és talajjavítót használó gazdaságokat a 1069/2009/EK rendelet szerint NEM kell nyilvántartásba venni, mindazonáltal a területileg illetékes talajvédelmi hatóságtól a talajra történő kihelyezésre engedéllyel kell rendelkezniük. Az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatóság azonban felülvizsgálhatja a fentieket és további feltételeket írhat elő amennyiben bejelentési kötelezettség alá tartozó betegség (pl.: ragadós száj-, és körömfájás betegsége, brucellózis stb. ) gyanúja vagy előfordulása esetén járványvédelmi szempontból felmerül a betegség ilyen módon történő terjesztésének lehetősége.  

A mezőgazdasági termőterületre történő közvetlen kihelyezéshez a területileg illetékes megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságának előzetes engedélye is szükséges.

Kereskedők nyilvántartásba vétele

A szerves trágyákkal és talajjavítókkal való kereskedő vállalkozásokat a területileg illetékes megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóságának nyilvántartásba kell vennie.

Előírt várakozási idő a legeltetésű hasznosítási irányú mezőgazdasági termőterületen vagy az olyan mezőgazdasági területen ahol takarmányozási célból az ott termett zöldtakarmányt betakarítják.

A 142/2011/EU rendelet alapján mezőgazdasági haszonállatok hozzáférését az olyan legelőterületekhez ahol szerves trágyát és talajjavítót használtak fel, vagy ilyen területről takarmányozási célból zöldtakarmány takarítottak be, legalább 21 napig meg kell akadályozni a talajon történő alkalmazástól számítva.  Ez a követelmény nem vonatkozik azonban trágyára, guanóra, emésztőtraktus tartalomra, tejre, tejtermékre, kolosztumra, kolosztrum termékekre, amennyiben az illetékes hatóság bejelentési kötelezettség alá tartozó betegség (pl.: ragadós száj-, és körömfájás betegsége, brucellózis stb.) gyanúja vagy előfordulása esetén járványvédelmi szempontból nem tartja indokoltnak a betegség ilyen módon történő terjesztésének lehetősége miatti korlátozást.

Nyilvántartásba vétel

A talajra kihelyezésért felelő személy a tej, kolosztrum (és termékeik), trágya, emésztőtraktus tartalom tartalmútól eltérő állati eredetű mellékterméket vagy származtatott terméket tartalmazó szerves trágyát és talajjavító alkalmazásáról legalább 2 évre visszamenőleg nyilvántartás kell vezetnie:

  • Felhasznált mennyiség
  • Felhasználás helye és ideje
  • Azon dátumok, melyeken az alkalmazást követően haszonállatokat a legelőterületre hajtottak legeltetés céljából, vagy onnan a zöldtakarmányt takarmányozási célból betakarítottak.

Ezen túlmenően általános nyilvántartás szükséges még a beszállítókról, szállítási dokumentumokról és a beérkező szerves trágyákról és talajjavítókról. 

Milyen kötelezően előírt összetevőket lehet bekeverésre felhasználni?

A következők szempontokra kell figyelemmel lenni a kötelező módon előírt összetevő bekeverésére vonatkozóan. Az ideális összetevő:

  • Nem használatos állati takarmányozásra
  • Nincs kedvezőtlen hatása a környezetre
  • Megakadályozza haszonállatok takarmányozási célból történő felhasználását (állatok maguktól önkéntelenül visszautasítják az ilyen anyag felvételét)
  • Amennyiben mégis felveszik és lenyelik, annak nincs kedvezőtlen hatása az állati egészségre
  • Könnyen bekeverhető a lisztbe és homogén módon eloszlik a végtermékben
  • Költséghatékony (olcsó)
  • Könnyen hozzáférhető
  • Az ellenőrök számára észlelhető (pl.: látható színe van)  

Jelenleg a következő anyagok kerültek a magyar illetékes hatóságok által jóváhagyása száraz feldolgozott termékek vagy feldolgozott állati fehérje bekeverésére:

  • Faforgács (kivéve a felaprított kéreganyagot) az alábbi feltételekkel:  - a faforgácsot szűrni kell a nagyobb fadarabok és idegen testekre, valamint el kell távolítani belőle a port.
    - a faforgács előkezelés nélküli és tartósítószer mentes, stb., tisztán fa eredetű kell, hogy legyen,
    - a termék nem lehet káros a környezetre
    - a végfelhasználóknak figyelembe kell venniük a termék talajon történő alkalmazása során annak nitrogén szintjét, szemben a faforgács dekomposztálásával felhasznált nitrogént
    - a végtermékben a minimálisan meghatározott  szintje legalább el kell, hogy érje a 2% (súlyszázalék, >2%)
  • Mész(kő) zúzalék/szemcse az alábbi feltételekkel: - az átmérője <5mm kell, hogy legyen
    - a végtermékben a minimálisan meghatározott  szintje legalább el kell, hogy érje a 2% (súlyszázalék, >2%)
  • Szervetlen műtrágya az alábbi feltételekkel:
    - az átmérője <5mm kell, hogy legyen
    - a végtermékben a minimálisan meghatározott  szintje legalább el kell, hogy érje a 1% (súlyszázalék, >1%)

Az illetékes hatóságok kérelemre további összetevők tekintetében is meghatározhatnak a fenti kritériumok figyelembe vételével részletes feltételeket, például:

  • trágya
  • vizelet
  • komposzt
  • állati melléktermékek biogázzá történő alakításából származó emésztési maradványok

A kérelemhez adott esetben csatolni szükséges környezetvédelmi, talajvédelmi, toxicitási, közegészségügyi vagy állategészségügyi szakvéleményeket is.

Mik a szerves trágyák és talajjavítók állati takarmányoktól való elkülönítési követelményei?

Amennyiben szerves trágyát és talajjavítót olyan gazdaságokban tárolják, ahol haszonállatokat tartanak, úgy azt azoktól biztonságosan elzárt, nem hozzáférhető módon kell tartani. Nagyobb tételek esetében az állati takarmánytól különálló épületekben, a kereszt kontaminációt megelőző módon kell a tárolást megoldani. Az állati takarmányanyagokhoz használt eszközöktől eltérő, külön eszközöket kell ezen anyagok számára biztosítani, a rakodógépeket is beleértve. 

Mik a tej és tejtermékek mezőgazdasági termőterületen való felhasználásnak előírásai az állati melléktermék szabályozás szerint?

Részletes útmutató kidolgozása folyamatban.

Tojáshéj talajra történő kihelyezésének követelményei

Magyarországon a tojáshéj szerves trágya/talajjavítóként való felhasználása megengedett az alábbi feltételekkel:

  • A tojáshéj eredete visszavezethető legyen arra a származási tojóállományra, amelyből a nemzeti szalmonella gyérítési programban meghatározottak szerint rendszeres vállakozói és hatósági mintavételezés történt.
  • A tojások olyan tojóállományból származnak amelyek a negatívnak bizonyultak a 517/2011/EK rendelet szerinti szalmonella szerotípusokra és a nemzeti szalmonella gyérítési programban meghatározott vizsgálati protokol szerint, a tojásrakás idején vett minták alapján nem állnak semmilyen állategészségügyi korlátozó intézkedés hatálya alatt. 
  • A tojáshéj olyan technikai kezelésen ment keresztül, ami biztosítja, hogy az eljárás végén a tojás maradékanyag a végtermékben nem éri el a 4%-ot.

Szintén figyelemmel kell lenni a vonatkozó magyar jogszabály a szalmonellózis elleni védekezés egyes szabályairól 180/2009. FVM rendeletre.

A jó mezőgazdasági gyakorlat szerint a talajra kihelyezett tojáshéjat bele kell szántani a földbe.

Amennyiben a fenti követelményeket az üzemeltető nem tudja teljesíteni, úgy a tojáshéjat egy jóváhagyott feldolgozó üzemben kell a 142/2011/EU rendelet IV. melléklet III fejezetében meghatározott standard módszerek egyikével feldolgozni.

A mezőgazdasági termőterületre történő közvetlen kihelyezés a területileg illetékes megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságának előzetes engedélyével lehetséges.

Termőterületre történő hamu kihelyezésének követelményei

Égetőművekben és együttégetőművekben visszamaradó anyagok, mint a hamu, közvetlen módon kihelyezhetőek mezőgazdasági termőterületre a talajvédelmi hatóság engedélyével. Mindazonáltal erre a hamura már nem vonatkozik a 1069/2009/EK rendelet hatálya, azt a környezetvédelmi jogszabályok szerint kell a továbbiakban felhasználni/ártalmatlanítani.

A mezőgazdasági termőterületre történő közvetlen kihelyezés a területileg illetékes megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságának előzetes engedélyével lehetséges.

Mik a szerves trágyák és talajjavítók mezőgazdasági termőterületen történő kihelyezésének egyéb feltételei?

A szerves trágyák és talajjavítók termőföldre történő kihelyezésének környezetvédelmi feltételei is lehetnek, ami nem a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, illetve a szakmai felügyelete alá tartozó területi szervek határoznak meg.

Letölthető anyagok

Szerves trágya hatósági eljárásrend és útmutató

 

Átlagos (0 Szavazatok)

Friss hírek

A tizedik bomba
2016. november 28, hétfő

A tizedik bomba

Madárinfluenza kitörések Magyarországon
2016. november 28, hétfő

Madárinfluenza kitörések Magyarországon

Védjük meg a magyar baromfit a madárinfluenza veszélytől!
2016. november 24, csütörtök

Védjük meg a magyar baromfit a madárinfluenza veszélytől!

Kereskedelmi tudnivalók a hazai magas patogenitású madárinfluenza kitöréssel kapcsolatban
2016. november 21, hétfő

Kereskedelmi tudnivalók a hazai magas patogenitású madárinfluenza kitöréssel kapcsolatban

Gyakran ismételt kérdések a madárinfluenzáról
2016. november 16, szerda

Gyakran ismételt kérdések a madárinfluenzáról

A madárinfluenzáról
2016. november 4, péntek

A madárinfluenzáról

Trichinella-helyzetkép: Dögevéssel terjed a fonalféreg
2016. október 4, kedd

Trichinella-helyzetkép: Dögevéssel terjed a fonalféreg

A Nyugat-nílusi vírus (WNV)
2016. szeptember 9, péntek

A Nyugat-nílusi vírus (WNV)

Felhívás szarvasmarhatartók részére - ENAR nyilvántartás rendezése
2016. szeptember 6, kedd

Felhívás szarvasmarhatartók részére - ENAR nyilvántartás rendezése

Legfrissebb tudnivalók az afrikai sertéspestis előfordulásáról
2016. szeptember 5, hétfő

Legfrissebb tudnivalók az afrikai sertéspestis előfordulásáról

Tudnivalók a Törökországba irányuló élőállat-szállításról
2016. augusztus 25, csütörtök

Tudnivalók a Törökországba irányuló élőállat-szállításról

Meleg tavaszok és az aranysakál vándorlása kedvezhet a szívféregnek
2016. augusztus 24, szerda

Meleg tavaszok és az aranysakál vándorlása kedvezhet a szívféregnek

Magyarország jóváhagyott állategészségügyi határállomásainak jegyzéke
2016. augusztus 22, hétfő

Magyarország jóváhagyott állategészségügyi határállomásainak jegyzéke

Fokozottan ügyeljünk kedvenceinkre a tűzijáték alatt!
2016. augusztus 18, csütörtök

Fokozottan ügyeljünk kedvenceinkre a tűzijáték alatt!

Gyakran ismételt kérdések a bőrcsomosodáskórról
2016. augusztus 10, szerda

Gyakran ismételt kérdések a bőrcsomosodáskórról

Közép-európai helyzetkép a sertésmegbetegedésekről
2016. augusztus 10, szerda

Közép-európai helyzetkép a sertésmegbetegedésekről