Vissza

„Én kis kertet kerteltem...”

„Én kis kertet kerteltem...”

„Én kis kertet kerteltem...”

Bizonyára sokan tapasztalták már, hogy nem egyszerű eligazodni a boltokban kapható műtrágyák, tápoldatotok, komposztok, virágföldek és egyéb termésnövelő anyagok gazdag választéka között. A polc előtt állva sok-sok olyan kérdés merül fel, amelyre általában előzetesen nem is gondolnánk.

  • Tényleg minden egyes növény különböző tápoldatot igényel?
  • Miben tér el két virágföld?
  • Mekkora mennyiséget is kellene kijuttatni?
  • A megvásárlást követően mennyi ideig tudom felhasználni a tápanyagot?

Mi is az a termésnövelő anyag?

Termésnövelő anyagnak tekintünk minden olyan tápanyag utánpótlására szolgáló terméket, amelyek forgalmazásához a megfelelő hatóság engedélye szüksége. A termésnövelő anyag gyűjtőnév sokféle terméket takar, jelenleg ide tartoznak a műtrágyák (pl.:tápoldat, táprúd) ásványi trágyák, engedélyköteles szerves trágyák (pl.:szarvasmarha trágya), komposztok, gilisztahumuszok, talaj- és növénykondicionáló készítmények, termesztő közegek (virágföldek) és mikrobiológiai készítmények.

Miért fontos a piacfelügyelet?

A Nemzeti Élelmiszerlánc Biztonsági Hivatal Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság Talajvédelmi Hatósági Osztálya látja el a termésnövelő anyagokkal kapcsolatos piacfelügyeleti feladatokat.

A biztonságos minőségű és mennyiségű élelmiszer gazdaságos előállításához elengedhetetlen a környezetkímélő tápanyag-gazdálkodás, amely figyelembe veszi - a növény optimális tápanyagszükséglete mellett - a talajvédelmi szempontokat is. Újabb kihívás, hogy az egyre fejlődő ipari és mezőgazdasági termelés következtében folyamatosan növekszik azon melléktermékek mennyisége, amelyek jelentős tápanyagtartalommal is rendelkezhetnek, és termésnövelő anyagként történő újrahasznosításuk lehetséges. Nem elegendő azonban, hogy a felhasznált anyagok kedvező hatást fejtsenek ki a talajra és a termesztett növényre, alkalmazásuk során biztosítani kell, hogy ne okozzanak kedvezőtlen hatást az ember és az állat egészségére, ne jelentsenek veszélyt a környezetre és a természetre.

Magyarországon is szabályozott e termékek minőségének követelményei és azok forgalmazása. A kiskertek és a konyhakertek gondozásához szükséges termésnövelő anyagokat a legegyszerűbben a hipermarketek polcairól és a gazdaboltokból szerezhetjük be.

Az interneten történő vásárlás kockázatot rejthet magában, mivel kérdéseink megválaszolására szakmai tanácsadó nem áll rendelkezésre.

A jogszabályt figyelembe véve, íme egy-két tipp, mit is érdemes vásárlás előtt a címkén megnézni:

  • Ne vegyünk olyan termésnövelő anyagot, amelynek a címkéjén nincs magyar felirat, amely pontos tájékoztatást nyújt a termékről.
  • Minden esetben figyeljünk rá, hogy a csomagolás sérülésmentes legyen.
  • A címkén szereplő „eltarthatóság” jelenti azt az időtartamot, amíg a vásárolt termésnövelő anyag biztonsággal felhasználható és a készítmény kifejti hatását. Bizonyos műtrágyák megfelelő körülmények között gyakorlatilag korlátlan ideig eltarthatók. Tápoldat esetén, a flakonon kifolyás és kirakódás nyomai ne látszódjanak, a szilárd műtrágyák ne legyenek összeállva.
  • Mivel a kiskerti talajok tekintetében a tápanyagot leginkább tavasszal pótoljuk, ezért az őszi kertészeti akciók keretében csak olyan terméket vegyünk, amely hosszabb ideig eltartható.
  • A felhasználási előírások tartalmazzák a kijuttatandó dózist (mennyiséget), valamint azt is, hogy mikor és milyen körülmények között javasolt a tápanyag utánpótlást elvégezni.
  • A komposztok és szerves trágyák esetében fontos szempont a szervesanyag tartalom, amelyet a címkén kötelező feltüntetni. A zsákon szerepelő magas szervesanyag tartalmú virágföldek és palántaföldek esetén a szerves anyagnak legalább 70 m/m % kell lennie.
  • Tilos a készítményt, illetve fel nem használt maradékát, azzal szennyezett csomagolóburkolatát folyókba, állóvizekbe, vízfolyásokba, tározókba juttatni.

Szabálytalanságok esetén a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal zöld számán lehet bejelentést tenni (06/80-263-244).

A hosszú távú és költséghatékony tápanyag utánpótlás érdekében célszerű talajvizsgálatot végeztetni. A vizsgálatot követően pontos képet kaphatunk arról, hogy milyen elemek pótlására van szükségünk a kertészkedés során. Amennyiben gazdaboltban, vagy olyan helyen vásárolunk, ahol szakember segítségére is számíthatunk, bátran kérjük ki a tanácsát.

 

A nitrogén (N), foszfor (P), kálium (K) makro tápanyag hiánya az alábbi módon mutatkozik meg a növényen:

A nitrogén hiány következménye, hogy a növény sárgul, a vegetatív részek nem fejlődnek,

a növény növekedése lelassul, satnya lesz, termése drasztikusan lecsökken, vagy nem is hoz termést. Először az idősebb levelek sárgulnak, barnulnak, majd elhalnak.

A foszfor hiánya esetén a növény gyökere gyengén fejlődik, a virágzat, magvak kisebbek lesznek, a termés csökken. A foszforhiányos növény a relatív nitrogéntúlsúly miatt sötétebb színű lesz, gyakran vörös elszíneződés is tapasztalható. Az alsó levelek sárgulnak, majd alulról felfelé fokozatosan elhalnak. A gyökérzet fejletlenebb marad, romlik a vízháztartás, csökken a tápanyagfelvétel.

A K-hiány nem okoz azonnal látható tüneteket a növényeken. Ez az ún. "rejtett éhség" azonban sokszor jelentős terméscsökkenésben nyilvánul meg. A klorózis (sárgulás) és nekrózis (elhalás) gyakran csak később jelentkeznek.

Átlagos (0 Szavazatok)