Vissza

Részletes információk

aflatoxinok (Aspergillus spp.)
kémiai
mikotoxinok
Nem

A mikotoxinok különböző penészgombák által termelt másodlagos anyagcseretermékek, melyek elfogyasztva az állati és emberi szervezetre egyaránt toxikus hatást fejtenek ki. Közülük talán a legsúlyosabb problémát okozó mikotoxinok az Aspergillus flavus, Aspergillus parasiticus és Aspergillus nominus gombák által termelt aflatoxinok. Az aflatoxinok már nagyon kis mennyiségben is mérgező, májkárosító, rákkeltő, a sejtek örökítő anyagát és a szervezet védekezőrendszerét károsan befolyásoló vegyületek. Nagy mennyiségben gyors lefolyású, akut mérgezést is okozhatnak, melynek során a kialakuló súlyos májelégtelenség akár halálhoz is vezethet. Akut aflatoxin mérgezés elsősorban a fejlődő országokban fordul elő, ahol az éghajlat kedvez az Aspergillus fajok szaporodásának és a toxintermelődésnek. A fejlett országokban az akut aflatoxin mérgezés kockázata elhanyagolható, azonban a kis mennyiségű aflatoxin hosszú időn keresztül történő, rendszeres fogyasztása növelheti a máj krónikus gyulladásos és daganatos megbetegedésének valószínűségét, az immunrendszer gyengítése miatt pedig a fertőzésekkel szembeni ellenálló képességet csökkenheti. Különösen érzékenyek az aflatoxinokra a gyermekek, valamint azok, akik a hepatitisz B vírus által okozott májgyulladásban szenvednek. Az aflatoxinnal leginkább szennyezett termények az olajos magvak (pl. földimogyoró, pisztácia, gyapotmag, szárított gyümölcsök, fűszerek), kukorica. Az állatok szervezetébe az aflatoxin a takarmánnyal kerül be, legnagyobb mértékű kiválasztódással a tejelő tehenek esetében a tehéntejben lehet számítani. A lakosság védelmére számos élelmiszer és takarmány maximálisan megengedhető aflatoxin tartalmát Uniós jogszabály írja elő.

További információk: