Vissza

Részletes információk

adalékanyagok
élelmiszer adalékanyagok
élelmiszer adalékanyagok
Nem

Élelmiszer-adalékanyagnak nevezik azt az anyagot, amelyet – tekintet nélkül arra, hogy van-e tápértéke vagy sem – élelmiszerként önmagában általában nem fogyasztanak, ám az élelmiszerhez technológiai célból hozzáadva annak részévé válik. Általában kis mennyiségben, határozott cél elérésére alkalmazzák a termékekben. Az élelmiszer-adalékanyagok felhasználásának szabályait rendelet írja elő, mely szerint egy adalékanyag csak akkor, és olyan mennyiségben adható élelmiszerhez, amely a fogyasztó egészségére nem jelent kockázatot, nem vezeti félre, használata technológiailag indokolt és más módon nem helyettesíthető, valamint alkalmazása előnyökkel jár (pl. megőrzi a tápértékét, vonzóbb lesz a megjelenése). Az élelmiszer-adalékanyagok eredetük szerint több csoportba sorolhatók. A természetes adalékanyagok az élelmiszer nyersanyagokban is megtalálhatók, vagy természetes anyagokból állítják elő, ám csak az előállítási eljárásuk során alakulnak át a kívánt anyaggá. A mesterséges adalékanyagok szintetikus úton előállított kémiai anyagok. Az adalékanyagok főbb csoportjai az élelmiszer-színezékek; édesítőszerek; tartósítószerek; antioxidánsok; savanyúságot szabályozó anyagok; sűrítőanyagok; zselésítőanyagok; stabilizátorok; ízfokozók; és egyéb vegyületek. A jelölésükre használt kódrendszert, melyet E-számokként ismerünk, az Európai Közösség fejlesztette ki. Amennyiben egy gyártó egy új adalékanyagot kíván forgalomba hozni, bizonyítania kell, hogy az anyag megfelel a biztonságos felhasználási feltételeknek, és csak ezután kaphat engedélyt a forgalmazására (adott felhasználási szint mellett). Az adalékanyagokat fel kell tüntetni az élelmiszerek csomagolásán, az összetevők között. Az E-szám használata nem kötelező, lehetőség van az adalékanyag nevének használatára (pl. szorbit, szacharin).

További információk: