Halgazdálkodás, horgászat, halászat, vadgazdálkodás gyakran ismételt kérdések

  • A 14. életévét be nem töltött személy (gyermek) horgászjegyének váltásakor ki kell tölteni a nyilatkozatot?

    Igen, a gyermek esetében is ki kell tölteni a nyilatkozatot, ám ebben az esetben ezt a törvényes képviselőnek kell aláírnia.


     

  • Ha elfelejtettem leadni az előző évi fogási naplómat, az eddigi gyakorlattal ellentétben, válthatok horgászjegyet?

    Igen, ebben az esetben is lehet állami horgászjegyet váltani, azonban ekkor a 133/2013. (XII. 29.) VM rendelet 35. § (4) bekezdése szerint az állami horgászjegy díja a mindenkori díj kétszerese.

  • Fogási tilalom alatt lévő faj egyedét tilalmi időben fogtam és a horogtól való megszabadítás közben elpusztult. Megtarthatom a halat?

    Nem, mivel a 133/2013. (XII. 29.) VM rendelet 28. § (8) bekezdése szerint az elpusztult halat is vissza kell helyezni a vízbe.

  • Pergetés közben véletlenül kívülről akasztottam egy halat. Minden szükséges engedély birtokában, megtarthatom-e az így fogott halat?

    Nem, a 133/2013. (XII. 29.) VM rendelet 28. § (15) bekezdése szerint a kívülről akadt hal megtartása tilos.

  • A társadalmi halászati őr - jogszabálysértés gyanúja esetén – elveheti a horgászatra jogosító okmányaimat?

    Igen, a társadalmai halászati őr a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény 57.§ (4) bekezdés b) pontja alapján visszatarthatja a horgászatra jogosító okmányait.

  • Mi a különbség a halászati őr és a társadalmi halőr között?

    A halászati őr rendészeti vizsgát tett, rendelkezik szolgálati igazolvánnyal és szolgálati jelvénnyel, továbbá alkalmazhat jogszabályban meghatározott kényszerítő eszközöket is. A társadalmi halászati őr ennél szűkebb jogkörrel rendelkezik, jogosult többek között a halfogásra jogosító okmányok ellenőrzésére, illetve bűncselekmény vagy szabálysértés gyanúja esetén a halfogásra jogosító okmányok visszatartására a halászati őr vagy a rendőrség megérkezéséig.

  • Mi számít halfogásra alkalmas horgászkészségnek?

    A minimálisan zsinórból, és horogból álló felszerelés, melynek nem feltétele a felcsalizás, mert a horog önmagában is alkalmas a hal megakasztására.

  • A kishalazó horgászkészség (spiccbot) két darab már használatban lévő felszerelés mellett harmadik készségnek számít-e?

    Igen, mert a 133/2013. (XII. 29.) VM rendelet 19. § (2) bekezdés alapján egyidejűleg csak kettő felszerelés használható horgászat során.

  • Állam horgászjegy birtokában milyen eszközöket használhatok az új jogszabályok szerint?

    A 133/2013. (XII. 29.) VM rendelet 19. § (2) bekezdés szerint állami horgászjeggyel rendelkező személy legfeljebb kettő – egyenként legfeljebb három, darabonként legfeljebb háromágú, horoggal felszerelt – horgászkészséget, valamint egyidejűleg egy darab, 1 m²-nél nem nagyobb csalihalfogó emelőhálót használhat.

  • Milyen okmányokat kell magánál tartania a horgásznak a horgászat megkezdésekor?

    Állami horgászjegyet, területi engedélyt (napi jegyet), horgász igazolványt, fogási naplót, valamint a személyazonosságot igazoló okmányt.

  • A területi jegyen mit kell feltüntetni?

    A területi jegyen a halgazdálkodásra jogosultan fel kell tüntetnie a jegyet kiadó nevét (cégnevét), címét (székhelyét), az engedélyes nevét, a halgazdálkodási vízterületet, amelyre a területi jegy érvényessége vonatkozik, a területi jegy érvényességének időtartamát, a területi jegy kizárólag csak horgászatra jogosít, vagy a rekreációs célú halászat esetében e rendelet szerint alkalmazható halász eszközt vagy eszközöket, a halgazdálkodásra jogosult által megállapított, jogszabályoktól eltérő bármilyen fogási korlátozást, az egyes halfajok kifogható mérettartományától, illetve fajlagos tilalmi idejétől való eltéréseket, melyeket a kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága állapított meg, a kíméleti terület vagy területek határainak részletes leírását és időbeli hatályát, az engedély váltásának időpontját (év, hónap, nap, óra, perc), az állami horgászjegy, állami halászjegy vagy turista állami horgászjegy számát, a területi jegy érvényességével érintett nyilvántartott halgazdálkodási vízterület (vagy vízterületek) víztérkódját (vagy víztérkódjait), valamint az adózás rendjéről szóló törvény azon adattartalmi előírásait, amely a nyugtaadási feltételek szerinti megfelelőségét biztosítják.

  • A gyerekeknek meddig lehet díjmentes horgászjegyet váltani?

    Hároméves kortól azon év december 31. napjáig, amíg az adott évben a gyermek a 15. életévét be nem töltötte.

  • Meddig kell leadni a horgásznak a fogási naplót?

    A fogási naplón feltüntetett tárgyévet követő év február 28. napjáig.

  • Mennyit kell az állami horgászjegyért fizetni?

    Az állami horgászjegy 2000 Ft díj ellenében váltható, és kiadásának vagy hosszabbításának napjától kezdve a következő év január 31. napjáig érvényes. Mentesül az állami horgászjegy díjának megfizetése alól a 70. életévét betöltött, a hároméves kortól az adott év december 31. napjáig a 15. életévét be nem töltött személy, valamint azon értelmi fogyatékos személy, akinek a törvényes képviselője az állapotát igazoló okmányokat benyújtja, valamint az állapotát igazoló okmányokat benyújtó mozgásszervi vagy hallási fogyatékos személy.

  • Mi jelent, hogy nyilvántartott halgazdálkodási vízterület?

    Olyan halgazdálkodási vízterület, amelyet a halgazdálkodási hatóság nyilvántartásba vett, és amelyre halgazdálkodásra jogosult nyilvántartásba vehető vagy a halgazdálkodási hatóság a halgazdálkodási jog jogosultját már rögzítette.

  • Ki lehet társadalmi halőr?

    A halgazdálkodásra jogosult kérelmére – ha a halászati őrzés és a halállomány-védelem biztosítása érdekében indokolt – a halgazdálkodási hatóság az illetékességi területén társadalmi halőröket bíz meg.

    Társadalmi halőr azabüntetlen előéletű személy lehet, aki a működési helye szerinti halgazdálkodási hatóságnál díj ellenében halászati őri vizsgát és a Hhvtv. végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott szövegű esküt tett, valamint a halgazdálkodási hatóság által kiadott szolgálati igazolvánnyal és az igazolvánnyal azonos sorszámú szolgálati naplóval rendelkezik.

  • Melyek az invazív halfajok?

    Vizeinkben rendszeresen előforduló idegenhonos halfajok közül inváziós halfajok a következők: ezüstkárász, busa, törpeharcsa, fekete törpeharcsa, naphal, amurgéb.

  • Hogyan lehet engedélyeztetni a nem őshonos halak haltermelési létesítménybe történő kihelyezését?

    A halgazdálkodási vízterületről kifogott, nem őshonos halak haltermelési létesítménybe halhústermelési vagy takarmányozási célból történő kihelyezését a halgazdálkodásra jogosult szabadszöveges beadványban kérelmezheti a NÉBIH Földművelésügyi Igazgatóságánál. Az eljárás igazgatási szolgáltatási díja 2000.- Ft, melyet a 10032000-00289782-00000000 számlaszámra kell befizetni. A kérelemhez csatolni kell a befizetést igazoló szelvényt. Az engedély elbírálásához a területileg illetékes Környezet- és Természetvédelmi Felügyelőség szakhatósági véleménye szükséges, melyet a Hivatal belföldi jogsegély keretében szerez be.
  • Hogyan lehet haltermelő létesítménybe a Pannon biogeográfiai régión kívülről származó halak telepítését engedélyeztetni?

    Haltermelő létesítménybe a Pannon biogeográfiai régión kívülről származó hal telepítését a halgazdálkodásra jogosult szabadszöveges beadványban kérelmezheti a NÉBIH Földművelésügyi Igazgatóságánál. Az eljárás igazgatási szolgáltatási díja 2000.- Ft, melyet a 10032000-00289782-00000000 számlaszámra kell befizetni. A kérelemhez csatolni kell a befizetést igazoló szelvényt. A telepítés engedélyezése az idegen és nem honos halfajoknak akvakultúrában való alkalmazásával kapcsolatos szabályokról szóló 111/2009. (VIII. 19.) FVM rendelet szerint Bizottság szerint történik.
  • Hogyan lehet idegen és nem őshonos halfajok halgazdálkodási vízterületre történő telepítését engedélyeztetni?

    Az idegen és nem honos fajoknak az akvakultúrában történő alkalmazásáról szóló, 2007. június 11-i 708/2007/EK tanácsi rendeletben meghatározott halfajok halgazdálkodási vízterületre történő telepítését a NÉBIH Földművelésügyi Igazgatóságánál a halgazdálkodásra jogosult kérelmezheti, szabadszöveges beadványban. Az eljárás igazgatási szolgáltatási díja 2000.- Ft, melyet a 10032000-00289782-00000000 számlaszámra kell befizetni. A kérelemhez csatolni kell a befizetést igazoló szelvényt. Az engedély elbírálásához a területileg illetékes Környezet- és Természetvédelmi Felügyelőség szakhatósági véleménye szükséges, melyet a Hivatal belföldi jogsegély keretében szerez be.
  • Hogyan lehet halgazdálkodási vízterületet különleges rendeltetésűvé nyilvánítani?

    A halgazdálkodási vízterület közérdekből történő különleges rendeltetésűvé nyilvánítását a NÉBIH Földművelésügyi Igazgatóságánál a halgazdálkodásra jogosult, halgazdálkodási hatóság vagy  állami hivatal, önkörmányzat kérelmezheti, szabadszöveges beadványban. Az eljárás igazgatási szolgáltatási díja 2000.- Ft, melyet a 10032000-00289782-00000000 számlaszámra kell befizetni. A kérelemhez csatolni kell a befizetést igazoló szelvényt. 
  • Hogyan lehet hallépcső létesítését engedélyeztetni?

    A nagy értékű természetes vízi halállományok ívási vándorlásának biztosítása érdekében, a vízfolyásokon, folyókon tervezett vagy megvalósult, a hosszanti átjárhatóságot akadályozó műtárgyak és vízi létesítmények engedélyesének hallépcső létesítésére és működtetésére kötelez a jogszabály a NÉBIH Földművelésügyi Igazgatóságánál. Az eljárás igazgatási szolgáltatási díja 2000.- Ft, melyet a 10032000-00289782-00000000 számlaszámra kell befizetni. A kérelemhez csatolni kell a befizetést igazoló szelvényt.
  • Hogyan lehet adatot kérni a halászati engedélyekről, állami halászjegyekről, állami horgászjegyekről, turista állami horgászjegyekről, valamint a Hhvtv. 43. § (3) bekezdés szerinti határozat hatálya alá tartozó személyekről – a halfogási tevékenységet végző személyekről és szervezetekről?

    A kiadott halászati engedélyekről, állami halászjegyekről, állami horgászjegyekről, turista állami horgászjegyekről, valamint a Hhvtv. 43. § (3) bekezdés szerinti határozat hatálya alá tartozó személyekről – a halfogási tevékenységet végző személyek és szervezetek tevékenységének nyomon követhetősége céljából – a NÉBIH Földművelésügyi Igazgatósága közhioteles hatósági nyilvántartást vezet. Az Igazgatóság belföldi jogsegély keretében adatot szolgáltat állami hivatalok, hatóságok részére.
  • Hol kell bejelenteni a halgazdálkodásra jogosult adataiban bekövetkezett változásokat?

    A halgazdálkodásra jogosult adataiban bekövetkezett változásokat az illetékes megyei kormányhivatal halgazdálkodási hatóságánál kell bejelenteni.
  • TUHIR - Hogyan lehet állami turista horgászjegyet igényelni?

    A turista állami horgászjegy nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen az érvényességi időtartamán belül érvényes területi jeggyel jogosít horgászatra. Évente egyszer váltható ki 2000 forintért, és a váltás időpontjától számítva a 90. nap végéig érvényes. Turista állami horgászjeggyel rendelkező magyar és külföldi állampolgárok egy – legfeljebb három, darabonként legfeljebb háromágú, horoggal felszerelt – horgászkészséget, valamint egyidejűleg egy darab, 1 m2-nél nem nagyobb csalihalfogó emelőhálót használhatnak.
  • Hol ellenőrzik az import halászati termékek szállítmányait kísérő fogási tanúsítványokat és engedélyezik a szállítmányok importját?