Kitörések és mentességek
Kitörések és mentességek
Állatbetegségektől mentes egészségügyi státuszok
Bizonyos jegyzékbe foglalt állatbetegségek, illetve zoonózisok tekintetében az Európai Bizottság elismerheti a tagállamok – teljes vagy részleges – területének betegségtől való mentes egészségügyi állapotát. A „betegségtől mentes státusz” elismerését az Európai Bizottság csak az adott betegségnek megfelelő felügyeleti program sikeres befejezése és az Európai Bizottság általi vizsgálat után adja meg. A mentes státusz fenntartását vizsgálati programokkal és eredményekkel évente igazolni kell.
-
EU - Mentes státusz
Az (EU) 2016/429 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az egyes tagállamok és azok körzetei vagy kompartmentjei „betegségtől mentes” és „nem vakcinázó” státuszának bizonyos jegyzékbe foglalt betegségek tekintetében történő jóváhagyása, valamint az említett betegségekre vonatkozó mentesítési programok jóváhagyása tekintetében történő alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról szóló (EU) 2021/620 végrehajtási rendelet tartalmazza, hogy mely tagállamok illetve területek mentesek az egyes betegségektől.
A mentes státusz megszerzésének, illetve fenntartásának feltételeit az (EU) 2016/429 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a bizonyos jegyzékbe foglalt és új betegségekre vonatkozó felügyeletre, mentesítési programokra és betegségtől mentes minősítésre vonatkozó szabályok tekintetében történő kiegészítéséről szóló (EU) 2020/689 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelete határozza meg.
-
WOAH - Hivatalos betegség státusz
Az Állategészségügyi Világszervezet (WOAH) 1998 óta a Kereskedelmi Világszervezet (WTO megbízásából hivatalosan elismeri az országok betegségtől mentes területeit kereskedelmi célokra. Az állat-egészségügyi státusz WOAH általi hivatalos elismerésére irányuló eljárás önkéntes, és jelenleg hat betegségre vonatkozik.
Az állat-egészségügyi státusz hivatalos elismerése:
A tagok állat-egészségügyi státuszának hivatalos elismerése nagy jelentőséggel bír a nemzetközi kereskedelem szempontjából, és az 1995-ben hatályba lépett, az egészségügyi és növény-egészségügyi intézkedések alkalmazásáról szóló WTO-megállapodás (SPS-megállapodás) keretében az egyik legfontosabb jogi kapcsolatot jelenti a WOAH és a WTO között. 1998-ban a WTO és a WOAH közötti hivatalos megállapodás tovább erősítette a WOAH megbízatását, hogy az SPS-megállapodás alapján betegség- és kártevőmentes területeket ismerjen el.
Több információ: https://www.woah.org/en/what-we-do/animal-health-and-welfare/official-disease-status/
Magyarország a Szárazföldi Kódex 11.4. fejezetével összhangban elhanyagolható BSE-kockázatúnak minősül.
A szarvasmarhák szivacsos agyvelőbántalma (BSE) a szarvasmarhák idegrendszerének progresszív, halálos kimenetelű betegsége, amelyet a "prion" nevű kóros fehérje idegszövetben történő felhalmozódása okoz. Két formája különböztethető meg: a klasszikus BSE a prionnal szennyezett takarmány elfogyasztása után jelentkezik a szarvasmarhákban, míg az atipikus BSE feltételezhetően spontán módon fordul elő minden szarvasmarha-populációban. A mai napig mindkét forma előfordulása elhanyagolható, és becslések szerint megközelíti a nulla esetet egymillió szarvasmarhára vetítve. A BSE-t zoonózisnak tekintik, mivel feltételezhetően kapcsolatban áll a Creutzfeldt-Jakob-kór emberi változatának kialakulásával. A BSE a WOAH listáján szereplő betegség, amelynek klasszikus formájára vonatkozóan a WOAH hivatalosan elismerte az egészségügyi kockázati státuszt.
Magyarország jelenleg az alábbi betegségek tekintetében rendelkezik a WOAH által elismert mentes státusszal:
-
Afrikai lópestis
Az afrikai lópestis (AHS) egy fertőző, de nem ragályos, ízeltlábúak által terjesztett vírusos betegség, amely a lófélék valamennyi faját érinti, és amelyet a Reoviridae családba tartozó Orbivírus okoz, a légzési és keringési funkciók megváltozása jellemzi. Az AHS-t legalább két Culicoides faj terjeszti. A perakut, légúti forma rövid lefolyású és magas a mortalitási aránya. A kardiális, ödémás forma szubakut lefolyású, a mortalitás eléri az 50%-ot. A vegyes, akut forma a leggyakoribb, a halálozás elérheti a 70%-ot. A kereskedelemben jelenleg a lovak, öszvérek és szamarak esetében használható gyengített (monovalens és polivalens) élő vakcinák állnak rendelkezésre. Nincs bizonyíték arra, hogy az ember megfertőződhetne az AHSV bármelyik törzsével.
-
Klasszikus sertéspestis (KSP)
A klasszikus sertéspestis (KSP) a házi és a vaddisznók fertőző vírusos betegsége. A Flaviviridae családba tartozó Pestivirus nemzetséghez tartozó vírus okozza. Az átvitel leggyakoribb módja az egészséges sertések és a sertéspestis vírussal fertőzöttek közötti közvetlen érintkezés. A sertéshúsban és a feldolgozott sertéshústermékekben a KSP-vírus hónapokig fennmaradhat, ha a húst hűtik, és évekig, ha fagyasztják. A sertések a sertéspestissel fertőzött sertéshús vagy sertéstermékek fogyasztásával fertőződhetnek meg. A betegség megelőzésének leghatékonyabb eszközei a szigorú megelőző higiéniai intézkedések, valamint a házisertéseket a vaddisznókkal való érintkezéstől védő járványügyi intézkedések. A betegségtől mentes területeken a korai felismerésből, az állatmozgás ellenőrzéséből, az állati tetemek megfelelő ártalmatlanításából, valamint a tisztításból és fertőtlenítésből álló felszámolási eljárásokat kell alkalmazni.
-
Ragadós száj-és körömfájás
A ragadós száj- és körömfájás (Foot-and-Mouth Disease, FMD) a párosujjú patás állatok heveny, lázas általános tünetekkel, a szájban, az ajkakon, a nyelven, a lábvégeken és a tőgybimbókon hólyagképződéssel járó, bejelentési kötelezettség alá tartozó betegsége. Az állatállomány súlyos, rendkívül fertőző vírusos betegsége, amely jelentős gazdasági hatással jár, megzavarva az állatok és állati termékek regionális és nemzetközi kereskedelmét.
Az RSZKF vírus jelenlétét a Nébih laboratóriuma 2025 tavaszán öt telepen (Kisbajcs, Levél, Darnózseli, Dunakiliti, Rábapordány) azonosította. Április közepe óta egyetlen új esetet sem igazolt a hatóság. Ennek köszönhetően 2025. június 6-az utolsó védő- és megfigyelési körzetet, valamint a további korlátozás alá eső területeket is feloldották, ami a hazai korlátozások megszűnését is eredményezte. Ezt követően állategészségügyi szakemberekből álló munkacsoport elkészítette Magyarország mentességi kérelmét az Állategészségügyi Világszervezet számára, amely elfogadásra került, így 2025. szeptember 10-től hazánk ismét hivatalosan mentes az RSZKF betegségtől.
-
Kiskérődzők pestise
A kiskérődzők pestise (peste des petit ruminants, PPR) a juhok és a kecskék vírus okozta, heveny, lázas általános tünetekkel, a száj és az emésztőcsatorna nyálkahártyájának gyulladásával járó, bejelentési kötelezettség alá tartozó betegsége.
A PPR a kiskérődzők egyik legfertőzőbb betegsége, amely jelentős gazdasági károkkal jár, megzavarva az állatok és állati termékek regionális és nemzetközi kereskedelmét.Magyarországon 2025. év elején 3 Zala vármegyei juhtartó telep esetében került megerősítésre a betegség, amelynek következtében Magyarország elvesztette az Állategészségügyi Világszervezet által elismert mentességét. Az állategészségügyi hatóság által elrendelt járványvédelmi intézkedéseknek köszönhetően sikerült megakadályozni a vírus további terjedését. Az előírásoknak megfelelően a mentességi kérelem az utolsó érintett telep végfertőtlenítését követő hat hónap elteltével került benyújtásra az Állategészségügyi Világszervezethez, amely azt elfogadta. Ennek eredményeként Magyarország visszanyerte a kiskérődzők pestisétől hivatalosan mentes státuszát, amely jelentős mértékben hozzájárul a hazai és nemzetközi kereskedelem zavartalanságához.
-
-
Gyakorlati útmutató az állatok kíméletes leölésének, az állati tetemek és a fertőzött anyagok ártalmatlanításának, valamint az ártalmatlanítást követő takarítás-fertőtlenítés végrehajtásához
Az állatbetegségek kitörése számos kihívást jelent, amelyek jelentős hatással lehetnek az élelmezésbiztonságra és a környezetre. A járvány kitörése során az állatok kíméletes, szakszerű leölése, az elpusztult vagy leölt állatok tetemének megfelelő ártalmatlanítása, valamint az ártalmatlanítást követő takarítás-fertőtlenítés szakszerű végrehajtása a járványkitörésre adott sikeres válaszlépések kulcsfontosságú elemei, mivel segítenek megelőzni vagy mérsékelni a kórokozók további terjedését, zoonózisos betegségek esetében pedig az emberi egészséget is védik.
A gyakorlati útmutatóban szereplő ajánlások általános jellegűek. Az ajánlott módszerek közül egy vagy több módszer kiválasztásának összhangban kell lennie a vonatkozó helyi és nemzeti jogszabályokkal, és a rendelkezésre álló erőforrásoknak is elérhetőnek kell lenniük. Ezen túlmenően az iránymutatások közvetlenül hozzájárulnak az "Egy egészség" megközelítéshez az állatok, az emberek és a környezet egészségének védelmével.
A gyakorlati útmutató és kapcsolódó dokumentumai elérhetők az alábbi linkeken:
Ellenőrző lista - cselekvési terv
-
Információk
Az Európai Unió előírásai alapján a tagállamoknak közzé kell tenniük az elismerten betegségtől mentes státuszú területeik listáját, mely Magyarországra vonatkozóan az alábbi linken érhető el az (EU) 2021/620 és az (EU) 2020/2002 végrehajtási rendeletekkel összhangban: https://portal.nebih.gov.hu/documents/10182/51531346/Betegsegtol+mentes+statuszok_Disease+free+status+HUNGARY.pdf
Az alábbi linken érhetők el a tagállamok által közzétett, betegségtől mentes státusszal rendelkező területek listái: https://ec.europa.eu/food/animals/animal-diseases/surveillance-eradication-programmes-and-disease-free-status_en#disease-free-areas
Az Európai Bizottság az (EU) 2016/429 európai parlamenti és tanácsi rendelet 5. cikk (1) bekezdésének megfelelően a jegyzékbe foglalt betegségekre vonatkozó éves tagállami jelentéseket közzéteszi a honlapján: https://food.ec.europa.eu/animals/animal-diseases/animal-disease-information-system-adis_en#animal-disease-information
Felhívjuk a figyelmet, hogy a tagállamoknak a jelentési évet követő év április 30-áig kell rögzíteniük a kitörések számát és utolsó dátumát, így a lista ezt a dátumot követően lesz végleges és hiánytalan.
További hasznos információk találhatók a listán feltüntetett betegségekkel kapcsolatban az alábbi linkeken, valamint a Nébih állategészségügyi és állatvédelmi jogszabály és -link gyűjteményében (https://portal.nebih.gov.hu/allategeszsegugyi-es-allatvedelmi-jogszabaly-es-linkgyujtemeny)
- Szarvasmarha-állományok Brucella abortus, B. melitensis és B. suis általi fertőzöttsége
- Szarvasmarha gümőkór (Mycobacterium tuberculosis komplex (M. bovis, M. caprae és M. tuberculosis) (MTBC) általi fertőzöttség)
- Veszettség
- Kéknyelv betegség
- Madárinfluenza
- Afrikai sertéspestis (ASP)
- Fertőző szivacsos agyvelőbántalmak (TSE-k)
- Kiskérődzők pestise (PPR): A kiskérődzők pestise (PPR) betegséget a Rinderpestis vírushoz szorosan kapcsolódó Morbillivírus okozza, a kecskéket, juhokat, valamint a háziasított kistestű kérődzők néhány vadon élő rokonát és a tevéket érinti. Súlyos megbetegedési és elhullási arány jellemzi, nagy gazdasági hatással jár Afrika, a Közel-Kelet és Ázsia azon területein, ahol a kiskérődzők hozzájárulnak a megélhetés biztosításához. A PPR a WOAH listáján szereplő betegség, és a szárazföldi állat-egészségügyi kódexnek megfelelően jelenteni kell a WOAH-nak. A WOAH és a FAO közösen kidolgozta a PPR globális ellenőrzési és felszámolási stratégiáját, és célul tűzte ki a betegség 2030-ig történő felszámolását. Hatékony PPR-vakcinák állnak rendelkezésre, amelyek a beoltott állatokban élethosszig tartó védettséget képesek kiváltani. További információk: Tematikus oldal; Tájékoztató a kiskérődzők pestiséről
- Ragadós száj- és körömfájás (RSZKF): A ragadós száj- és körömfájás (RSZKF) az állatállomány súlyos, rendkívül fertőző vírusos betegsége, amely jelentős gazdasági hatással jár. A száj- és körömfájást a Picornaviridae családba tartozó aphthovírus okozza, hét törzs (A, O, C, SAT1, SAT2, SAT3 és Asia1) endémiás a világ különböző országaiban. A betegség szarvasmarhákat, sertéseket, juhokat, kecskéket és más párosujjú kérődzőket érint. A betegség határokon átterjedő állatbetegség, amely mélyen érinti az állattenyésztést, és megzavarja az állatok és állati termékek regionális és nemzetközi kereskedelmét. A becslések szerint a betegség a világ állatállományának 77%-ában, Afrikában, a Közel-Keleten és Ázsiában, valamint Dél-Amerika egy korlátozott területén fordul elő. Azokat az országokat, amelyek jelenleg vakcinázás nélkül mentesek a száj- és körömfájástól, továbbra is állandóan fenyegeti a fertőzés veszélye. Mindegyik törzsnek specifikus vakcinára van szüksége ahhoz, hogy a beoltott állat immunitást kapjon. A megelőzés többek között a korai felismerő és figyelmeztető rendszerek meglétén, valamint a hatékony felügyelet megvalósításán alapul. A száj- és körömfájás az első olyan betegség, amelyre vonatkozóan a WOAH hivatalos jegyzéket állított össze a betegségtől mentes országokról, amelyek vagy teljes egészében, vagy meghatározott övezetekben és részterületeken hivatalosan elismerhetők a betegségtől mentesnek. További információk: Ragadós száj- és körömfájás (RSZKF) - tematikus oldal
- Fertőző betegségek készenléti tervei
- Méhbetegségekkel kapcsolatos községi zárlatok elektronikus és térképes nyilvántartása
- Akvakultúrás létesítmények elektronikus nyilvántartása
- Állattartó telepek főbb állategészségügyi követelményei
- Az állattartó létesítmények engedélyezése, betelepítése
Animal disease free health status
For certain listed animal diseases or zoonoses, the European Commission may recognise the disease-free status of all or part of the territory of a Member State. Recognition of "disease-free status" will only be granted by the European Commission after the successful completion of a surveillance programme for the disease concerned and after an assessment by the European Commission. The maintenance of disease-free status must be demonstrated annually by inspection programmes and results.
-
EU - Disease free status
Implementing Regulation (EU) No 2021/620 laying down rules for the application of Regulation (EU) 2016/429 of the European Parliament and of the Council as regards the approval of the disease-free and non-vaccinating status of certain Member States and their districts or compartments with regard to certain listed diseases and the approval of the eradication programmes for those diseases, sets out which Member States or regions are free of certain diseases.
The conditions for obtaining or maintaining an approved status are laid down in Commission Delegated Regulation (EU) 2020/689 supplementing Regulation (EU) 2016/429 of the European Parliament and of the Council as regards the rules for surveillance, eradication programmes and disease-free status for certain listed and emerging diseases.
-
WOAH - Official Disease Status
Since 1998, the World Organisation for Animal Health (WOAH) has the mandate from the WTO to officially recognise disease-free areas of countries for trade purposes. The procedure for the official recognition of animal health status by WOAH is voluntary and applies currently to six diseases
Official recognition of animal health status:
The official recognition of animal health status of Members is of great significance for international trade and constitutes one of the most important legal links between the WOAH and World Trade Organization (WTO), in the framework of the WTO Agreement on the Application of Sanitary and Phytosanitary Measures (SPS Agreement), which entered into force in 1995. In 1998, the official agreement between WTO and the WOAH further confirmed the WOAH’s mandate to recognise disease-and pest-free areas based on the SPS Agreement.
More information: https://www.woah.org/en/what-we-do/animal-health-and-welfare/official-disease-status/
Hungary recognised as having a negligible BSE risk in accordance with Chapter 11.4. of the Terrestrial Code.
Bovine spongiform encephalopathy (BSE) is a progressive, fatal disease of the nervous system of cattle that is caused by the accumulation of an abnormal protein called ‘prion’ in nervous tissue. Two forms can be distinguished: the classical BSE occurs in cattle after ingesting prion contaminated feed, while the atypical BSE is believed to occur spontaneously in all cattle populations. To date, the incidence of both forms is negligible and estimated to approach zero cases per million cattle. BSE is considered zoonotic due to its assumed link with the emergence of variant Creutzfeldt-Jakob disease in humans. BSE is a WOAH-listed disease, for which the WOAH has established official recognition of sanitary risk status for its classical form.
Hungary currently has a WOAH recognised free-status for the following diseases:
-
African horse sickness (AHS)
African horse sickness (AHS) is an infectious but non-contagious arthropod-borne viral disease affecting all species of equidae caused by an orbivirus of the family Reoviridae and characterised by alterations in the respiratory and circulatory functions. AHS is transmitted by at least two species of Culicoides. The peracute, pulmonary form has a short course and a high mortality rate. The cardiac, oedematous form has a subacute course with mortality reaching 50%. The mixed, acute form is most commonly seen, mortality can reach 70%. Horse sickness fever is an often overlooked, mild form of the disease and is seen in resistant equidae such as zebra and donkeys. Attenuated (monovalent and polyvalent) live vaccines for use in horses, mules and donkeys, are currently commercially available. There is no evidence that humans can become infected with any strain of AHSV.
-
Classical swine fever (CSF)
Classical swine fever (CSF) is a contagious viral disease of domestic and wild swine. It is caused by a virus of the genus Pestivirus of the family Flaviviridae. The most common method of transmission is through direct contact between healthy swine and those infected with CSF virus. CSF virus can survive in pork and processed pork products for months when meat is refrigerated and for years when it is frozen. Pigs can become infected by eating CSF-infected pork meat or products. Applying strict and rigorous sanitary prophylaxis, and epidemiological measures protecting domestic pigs from contact with wild boar are the most effective measures to prevent the disease. In disease-free areas, a stamping out policy must applied consisting of early detection, animal movement control, proper disposal of carcasses, and cleaning and disinfection.
-
-
Practical guidelines for the humane killing of animals, the disposal of animal carcasses and contaminated materials and the cleaning and disinfection after disposal
Animal disease outbreaks pose a number of challenges that can have a significant impact on food security and the environment. During an outbreak, the humane and professional killing of animals, the appropriate disposal of dead or killed animals and the professional implementation of post-disposal cleaning and disinfection are key elements of a successful response to an outbreak, as they help to prevent or reduce the further spread of pathogens and, in the case of zoonotic diseases, protect human health.
The recommendations in this practical guide are general in nature. The choice of one or more of the recommended methods should be in line with relevant local and national legislation and the resources available also should be within reach. In addition, the guidelines contribute directly to the "One Health" approach by protecting the health of animals, humans and the environment.
The practical guide and related documents are available at the following links (draft english versions!!!):
-
More information
As required by EU legislation, Member States are required to publish a list of their areas with recognised disease-free status, which for Hungary can be found at the following link in accordance with Implementing Regulations (EU) 2021/620 and (EU) 2020/2002: https://portal.nebih.gov.hu/documents/10182/51531346/Betegsegtol+mentes+statuszok_Disease+free+status+HUNGARY.pdf
The lists of areas with disease-free status published by the Member States are available at the following link: https://ec.europa.eu/food/animals/animal-diseases/surveillance-eradication-programmes-and-disease-free-status_en#disease-free-areas
The European Commission publishes the annual reports of the Member States on diseases listed in accordance with Article 5(1) of Regulation (EU) 2016/429 of the European Parliament and of the Council on its website: https://food.ec.europa.eu/animals/animal-diseases/animal-disease-information-system-adis_en#animal-disease-information
Please note, Member States must record the number and last date of outbreaks by 30 April of the year following the reporting year, after which date the list will be final and complete.
For further useful information on the diseases on the list, see the links below and the Nébih collection of legislation and links on animal health and animal welfare (https://portal.nebih.gov.hu/allategeszsegugyi-es-allatvedelmi-jogszabaly-es-linkgyujtemeny)
- Infection of cattle herds by Brucella abortus, B. melitensis and B. suis
- Bovine tuberculosis (infection with Mycobacterium tuberculosis complex (M. bovis, M. caprae and M. tuberculosis) (MTBC))
- Bovine tuberculosis (infection with Mycobacterium tuberculosis complex (M. bovis, M. caprae and M. tuberculosis) (MTBC)), guides
- Rabies
- Bluetongue disease
- Avian influenza
- African swine fever (ASF)
- Transmissible Spongioform Encephalopathy (TSE)
- Peste des petits ruminants (PPR): Peste des petits ruminants (PPR) is caused by a morbillivirus closely related to rinderpest virus, and affects goats, sheep, and some wild relatives of domesticated small ruminants, as well as camels. It is characterised by severe morbidity and mortality rates and has a high economic impact in areas of Africa, the Middle East, and Asia, where small ruminants contribute to guaranteeing livelihoods. PPR is an WOAH-listed disease and must be reported to the WOAH, according to the Terrestrial Animal Health Code. Together, WOAH and the FAO developed the Global Control and Eradication Strategy of PPR and have set the goal of eradicating the disease by 2030. Efficient PPR vaccines are available and can induce life-long protective immunity in vaccinated animals. More information: Thematic site; Guidance on Peste des petits ruminants (PPR) - draft English version!!!
-
Foot and Mouth Disease (FMD): Foot and Mouth Disease (FMD) is a severe, highly contagious viral disease of livestock that has a significant economic impact. FMD is caused by an Aphthovirus of the family Picornaviridae, seven strains (A, O, C, SAT1, SAT2, SAT3, and Asia1) are endemic in different countries worldwide. The disease affects cattle, swine, sheep, goats and other cloven-hoofed ruminants. It is a transboundary animal disease (TAD) that deeply affect the production of livestock and disrupting regional and international trade in animals and animal products. The disease is estimated to circulate in 77% of the global livestock population, in Africa, the Middle East and Asia, as well as in a limited area of South America. Countries that are currently free of FMD without vaccination remain under constant threat of an incursion. Each strain requires a specific vaccine to provide immunity to a vaccinated animal. Its prevention is based on the presence of early detection and warning systems and the implementation of effective surveillance among other measures. FMD is the first disease for which the WOAH established an official list of disease-free countries which can be officially recognised as free of the disease either in their entirety or in defined zones and compartments. More information: Foot and Mouth Disease (FMD) - thematic site
- Contagious diseases contingency plans
- Electronic and mapped register of municipal closures related to bee diseases
-
Main animal health requirements for animal holdings (draft English version!!!)
Felhívjuk a figyelmet, hogy a táblázatban szereplő adatok kizárólag tájékoztató jellegűek, és a 2026. év eleje óta megállapított eseteket tartalmazzák.
Tájékoztatjuk továbbá, hogy a táblázat nem tartalmazza az afrikai sertéspestis, a madárinfluenza, valamint a méhek nyúlós és enyhébb költésrothadásának eseteire és kitöréseire vonatkozó adatokat. Az ezekkel kapcsolatos aktuális információk az alábbi hivatkozásokon érhetők el:
https://portal.nebih.gov.hu/asp-elofordulasok
https://portal.nebih.gov.hu/madarinfluenza-kitoresek
https://portal.nebih.gov.hu/mehbetegseg-zarlatok
Állatbetegség térképek/ Animal disease maps
Veszettség esetek Magyarországon - 2024-2026
Kéknyelv betegség megerősített esetek Magyarországon - 2025-2026
Lovak fertőző kevésvérűsége esetek Magyarországon - 2024-2026
Nyugat-nílusi láz esetek Magyarországon - 2025
Mycobacterium tuberculosis komplex (MTBC) esetek szarvasmarha állományban - 2024-2026
Aujeszky-betegséggel fertőzött telepek Magyarországon - 2026
