Élelmiszerekkel kapcsolatos gyakran ismételt kérdések


 
  • Mely élelmiszerek forgalmazásához szükséges külön engedély?

    Azon élelmiszereket, amelyek kiskereskedelmi forgalomba hozatalához külön engedély szükséges az élelmiszerek forgalomba hozatalának, valamint előállításának engedélyezéséről, illetve bejelentéséről szóló57/2010. (V.7.) FVM rendelet2. melléklete tartalmazza. A külön engedélyt a kiskereskedelmi létesítmény helye szerint területileg illetékes Kerületi Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Hivatalban (kerületi hivatal) lehet kérni. A külön engedélyezési eljárás igazgatási szolgáltatási díja 15 000 Ft.

     

    Kizárólag külön engedéllyel forgalmazható élelmiszerek:

    - friss hús

    Olyan hús, amelyen nem végeztek más tartósítási folyamatot, mint hűtés, fagyasztás vagy gyorsfagyasztás, beleértve a vákuumcsomagolt vagy a szabályozott nyomás alatt csomagolt húst.

    - friss halászati termék, az élő hal kivételével

    „Friss halászati termékek”: egész vagy előkészített, feldolgozatlan halászati termékek, beleértve a vákuumban vagy módosított nyomás alatt csomagolt termékeket, amelyeken a hűtésen kívül semmilyen további, tartósítást célzó műveletet nem végeztek.

    - nyerstej, valamint a hűtést igénylő tej és tejtermék

    „Tejtermékek”: feldolgozott termékek, amelyek a nyerstej feldolgozásából vagy az ilyen feldolgozott termékek további feldolgozásából származnak.

    - vendéglátó-ipari termék, az italok kivételével

    Olyan étel, cukrászati, hidegkonyhai készítmény, amelyet az előállítás helyén, ideiglenes árusítóhelyen, tálalókonyhán vagy házhoz szállítva értékesítenek a végső fogyasztó számára

    - hűtést igénylő cukrászati készítmények, amelyek forgalomba hozatala az előállítás helyén, illetve házhoz szállítással történik, a végső fogyasztó részére

    - békacomb, élő kagyló, élő tüskésbőrű, tengeri csiga.
     

    Az élelmiszerekre vonatkozó jogszabályokról a NÉBIH honlapján tájékozódhat.

  • Hogyan lehet az Európai Unióból élelmiszert behozni?

    Az Európai Unió bármely tagállamából élelmiszer termék behozatala az azt kísérő kereskedelmi okiratokkal (számla, szállítólevél) lehetséges. A behozatal során biztosítani kell a behozott termék tételeinek és a hozzátartozó kereskedelmi okiratoknak az egyértelmű megfeleltethetőségét, azonosíthatóságát, és ezek által a nyomonkövethetőségét.

    A behozott élelmiszereket a forgalmazást megelőzően engedélyeztetni nem kell, a laboratóriumi bevizsgáltatást jogszabály nem írja elő.

    Ennek magyarázata, hogy a tagállamokban közel azonos előírások vonatkoznak az élelmiszerek előállítására és minőségére.

    Az állati eredetű termékek esetében a vonatkozó jogszabályokban előírtaknak megfelelően előállított, ellenőrzött és jelöléssel ellátott élelmiszerek csomagolásán szerepelnie kell az előállítás helyét azonosító jelölésnek (állategészségügyi azonosító jelölés: ovális alakú jel, amely tartalmazza kétbetűs kóddal annak az országnak a nevét, amelyben az előállító létesítmény található, és a létesítmény engedélyezési számát.

  • Kötelező-e bevizsgáltatni a behozott élelmiszereket?

    A külföldről behozott élelmiszerek esetében, a forgalmazást megelőzően kötelező laboratóriumi bevizsgáltatást jogszabály nem ír elő.

    Amennyiben az élelmiszervállalkozó szükségesnek tartja a laboratóriumi vizsgálatot, azt bármely, az adott vizsgálatra akkreditált laboratóriumban, a saját költségére elvégeztetheti.

    Az egyes laboratóriumi vizsgálatok díjáról mindig az adott laboratórium tud felvilágosítást adni.

    Az egyes laboratóriumok akkreditált tevékenységeinek listája elérhető a Nemzeti Akkreditáló Testület honlapján.

  • Kit nevezünk élelmiszer-vállalkozónak, mit nevezünk élelmiszer-forgalmazásnak?

    Az európai uniós élelmiszerjog szerint az élelmiszerek forgalmazásával összefüggő tevékenységet végző vállalkozás élelmiszeripari vállalkozás. Az élelmiszerek tárolása, szállítása, eladása vagy átadása a fogyasztónak mind része az élelmiszer-forgalmazásnak.

  • Milyen követelmények vonatkoznak az élelmiszerek forgalmazására?

    Az élelmiszer-higiéniáról szóló 852/2004/EK rendelet II. mellékletének I., V., VI., VII., VIII., IX., X., XII. fejezeteiben részletezett, az élelmiszer-előállító és forgalmazó helyre vonatkozó általános követelményeket kell betartani.

    A forgalmazás minden szakaszában biztosítani kell az élelmiszerek szennyeződéstől való védelmét, és az előállító által meghatározott tárolási feltételeket (például hőmérséklet).

    Az élelmiszeripari vállalkozóknak a HACCP – Veszélyelemzés Kritikus Szabályozási Pontok – alapelvein alapuló folyamatos eljárást kell kialakítani és működtetni, valamint önellenőrzési, minőségbiztosítási, nyomonkövetési és termék-visszahívási rendszert kell működtetni.

    A vállalkozónak az élelmiszer-forgalmazás minden szakaszában biztosítania kell az élelmiszerek egyértelmű azonosíthatóságát és nyomonkövethetőségét. Olyan dokumentációs rendszert kell alkalmazni, amely ezt biztosítja.

    Az élelmiszerekre vonatkozó jogszabályokról tájékozódhat a NÉBIH honlapján.

  • Ki a felelős a forgalomba hozott élelmiszerekért?

    Az élelmiszerbiztonság elsődleges felelősségét az élelmiszeripari vállalkozó viseli.

    Az élelmiszer biztonságosságáért és minőségéért az élelmiszer előállítója, nem hazai előállítású élelmiszer esetében pedig az első magyarországi forgalomba hozó felelős.

    Az élelmiszer jelölésének megfelelőségéért az élelmiszer előállítója, és valamennyi forgalmazója felelős. 

    Az élelmiszer a minőség-megőrzési/fogyaszthatósági idő lejárta után nem hozható forgalomba. Az élelmiszer minőség-megőrzési/fogyaszthatósági időtartamának megállapítása az előállító felelőssége.

    Az élelmiszer-vállalkozó haladéktalanul köteles bejelenteni az élelmiszerlánc felügyeleti szervnek, ha tudomására jut, hogy az általa forgalmazott (előállított) élelmiszer megbetegedést okozott, vagy annak gyanúja áll fenn.

  • Hogyan lehet élelmiszert külföldről behozni?

    Az Európai Unió területére – így Magyarországra is – élelmiszert behozni csak a hatályos állategészségügyi és élelmiszerbiztonsági előírásoknak megfelelően lehet.

    A behozatal feltételei attól függően változhatnak, hogy az Európai Unió más tagállamából vagy az Európai Unión kívüli, úgynevezett harmadik országból történik a behozatal, továbbá, hogy milyen (pl. állati eredetű, nem állati eredetű) termékről van szó.

    A behozatal során biztosítani kell a behozott termék tételeinek és a hozzátartozó kereskedelmi okiratoknak az egyértelmű megfeleltethetőségét, azonosíthatóságát, és ezek által a nyomonkövethetőségét.

    A külföldről behozott élelmiszerek első magyarországi tárolási helyét az azt üzemeltető vállalkozónak be kell jelenteni a létesítmény telephelye (tárolási hely) szerinti kerületi hivatalhoz (a Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatósága területileg illetékes Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Hivatala).

    A szállítmányokról nyilvántartást kell vezetni, és a nyomon-követhetőséget biztosító dokumentumokat meg kell őrizni. A beérkezett szállítmányokról a 3/2010. VM rendeletben részletezettek szerint jelentést kell küldeni a kerületi hivatalhoz. (3/2010. VM rendelet az élelmiszer-előállítással és -forgalmazással kapcsolatos adatszolgáltatásról és nyomonkövethetőségről 4. §)

     

    Az élelmiszerekre vonatkozó jogszabályok gyűjteménye elérhető a NÉBIH honlapján.

  • Milyen követelmények vonatkoznak a forgalmazni kívánt élelmiszerekre?

    Magyarországon olyan élelmiszer termékeket lehet forgalmazni, amelyek megfelelnek az élelmiszerekre vonatkozó európai uniós és nemzeti jogszabályoknak.

    A Magyarországon forgalomba hozott élelmiszereket magyar nyelvű jelöléssel kell ellátni.

    A jelölésre vonatkozó követelményeket az élelmiszerek jelöléséről szóló19/2004. FVM-ESZCSM-GKM együttes rendelet írja elő.

  • Hogyan lehet az Európai Unió tagállamain kívüli, úgynevezett harmadik országból élelmiszert behozni?

    Az Európai Unió területére, így Magyarországra is a harmadik országokból élelmiszert behozni csak a hatályos állategészségügyi és élelmiszerbiztonsági előírásoknak megfelelően lehet. A behozatal során biztosítani kell a behozott termék tételeinek és a hozzátartozó kereskedelmi okiratoknak az egyértelmű megfeleltethetőségét, azonosíthatóságát, és ezek által a nyomonkövethetőségét.

    A behozott élelmiszereket a forgalmazást megelőzően engedélyeztetni, laboratóriumban bevizsgáltatni nem szükséges.

    Biztosítani kell, hogy a behozott élelmiszerek legalább a Közösségben előállított élelmiszerek higiéniai szabványainak vagy azokkal egyenértékű szabványoknak feleljenek meg.

     

    Állati eredetű, vagy állati eredetű összetevőt is tartalmazó élelmiszer termék behozatala esetén a behozni kívánt élelmiszer terméket állategészségügyi bizonyítványnak kell kísérnie, és az Európai Unió területére történő beléptetés állategészségügyi határállomáson keresztül történhet. Az állategészségügyi bizonyítványt az élelmiszer előállítás helye szerinti területileg illetékes hatósági állatorvosnak kell kitöltenie.

     

    Nem állati eredetű élelmiszer behozatala esetén, amennyiben a termék a 669/2009/EK rendelet mellékletében felsorolt élelmiszerek között szerepel, a behozatala kijelölt beléptetési pontokon – állategészségügyi határállomásokon – keresztül lehetséges. (669/2009/EK rendelet a 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek bizonyos nem állati eredetű takarmányok és élelmiszerek behozatalára vonatkozó fokozott hatósági ellenőrzések tekintetében történő végrehajtásáról, valamint a 2006/504/EK határozat módosításáról)

  • Hol kell bejelenteni az élelmiszer-forgalmazási tevékenységet?

    Magyarország területén minden kereskedelmi tevékenység folytatására irányuló szándékot be kell jelenteni a kereskedelmi hatóságnak, amely nem más, mint a tevékenység helye szerinti település, Budapesten a kerületi önkormányzat jegyzője.

    Élelmiszer forgalmazás bejelentése esetén a jegyző értesíti az élelmiszerlánc-felügyeletéért felelős hatóságot is, amely az élelmiszer-vállalkozásokat nyilvántartásba veszi.