Élelmiszerekkel kapcsolatos gyakran ismételt kérdések


 
  • Hol kell bejelenteni az élelmiszer-forgalmazási tevékenységet?

    Magyarországon a kereskedelmi tevékenység folytatására irányuló szándékot a kereskedelmi hatóságnak kell bejelenteni, amely nem más, mint a tevékenység végzésének helye szerinti települési (Budapesten a kerületi) önkormányzat jegyzője.

    Élelmiszer forgalmazás bejelentése esetén a jegyző értesíti az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatóságként eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatalt, amely az élelmiszer-vállalkozásokat nyilvántartásba veszi.

  • Kit nevezünk élelmiszer-vállalkozónak, mit nevezünk élelmiszer-forgalmazásnak?

    Az európai uniós élelmiszerjog szerint az élelmiszerek forgalmazásával összefüggő tevékenységet végző vállalkozás élelmiszer-vállalkozás. Az élelmiszerek tárolása, szállítása, eladása vagy átadása a fogyasztónak mind része az élelmiszer-forgalmazásnak.

  • Milyen követelmények vonatkoznak az élelmiszerek forgalmazására?

    Az Európai Parlament és a Tanács 852/2004/EK rendelete az élelmiszerhigiéniáról II. mellékletének I., V., VI., VII., VIII., IX., X., XII. fejezeteiben részletezett, az élelmiszer-előállító és forgalmazó helyre vonatkozó általános követelményeket kell betartani.

    A forgalmazás minden szakaszában biztosítani kell az élelmiszerek szennyeződéstől való védelmét, és az előállító által meghatározott tárolási feltételeket (például hőmérséklet).

    Az élelmiszer-vállalkozóknak a HACCP – Veszélyelemzés Kritikus Szabályozási Pontok – alapelvein alapuló folyamatos eljárást kell kialakítani és működtetni, valamint önellenőrzési, minőségbiztosítási, nyomonkövetési és termék-visszahívási rendszert kell működtetni.

    A vállalkozónak az élelmiszer-forgalmazás minden szakaszában biztosítania kell az élelmiszerek egyértelmű azonosíthatóságát és nyomonkövethetőségét. Olyan dokumentációs rendszert kell alkalmazni, amely ezt biztosítja.

    Az élelmiszerekre vonatkozó jogszabályok gyűjteménye elérhető a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal honlapján.

    A jogszabályok legfrissebb módosításait mindig a legnagyobb kiadási sorszámú letölthető dokumentum tartalmazza.

  • Ki a felelős a forgalomba hozott élelmiszerekért?

    Alapvetően az élelmiszer biztonságosságáért és minőségéért az élelmiszer előállítója, nem hazai előállítású élelmiszer esetében pedig az első magyarországi forgalomba hozó – a fogyaszthatósági, illetve a minőség-megőrzési időtartam lejártáig – felelős.

    Az élelmiszer a fogyaszthatósági/minőség-megőrzési idő lejárta után nem hozható forgalomba élelmiszerként.

    Az élelmiszer fogyaszthatósági/minőség-megőrzési időtartamának megállapítása az előállító felelőssége.

    Az élelmiszer-vállalkozó haladéktalanul köteles bejelenteni az élelmiszerlánc felügyeleti szervnek, ha tudomására jut, hogy az általa forgalmazott (előállított) élelmiszer megbetegedést okozott, vagy annak gyanúja áll fenn.

  • Mely élelmiszerek forgalmazásához szükséges külön engedély?

    Azon élelmiszereket, amelyek kiskereskedelmi forgalomba hozatalához külön engedély szükséges A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 57/2010. (V. 7.) FVM rendelete az élelmiszerek forgalomba hozatalának, valamint előállításának engedélyezéséről, illetve bejelentéséről 2. melléklete tartalmazza. A külön engedély iránti kérelmet a kiskereskedelmi létesítmény helye szerinti területileg illetékes járási hivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi osztályánál (járási hivatal) kell benyújtani.

    Kizárólag külön engedéllyel forgalmazható élelmiszerek:

    - friss hús

    Olyan hús, amelyen nem végeztek más tartósítási folyamatot, mint hűtés, fagyasztás vagy gyorsfagyasztás, beleértve a vákuumcsomagolt vagy a szabályozott nyomás alatt csomagolt húst.

    - friss halászati termék, az élő hal kivételével

    „Friss halászati termékek”: egész vagy előkészített, feldolgozatlan halászati termékek, beleértve a vákuumban vagy módosított nyomás alatt csomagolt termékeket, amelyeken a hűtésen kívül semmilyen további, tartósítást célzó műveletet nem végeztek.

    (A fagyasztott hal nem ide tartozik)

    - nyerstej, valamint a hűtést igénylő tej és tejtermék

    „Tejtermékek”: feldolgozott termékek, amelyek a nyerstej feldolgozásából vagy az ilyen feldolgozott termékek további feldolgozásából származnak.

    - vendéglátó-ipari termék, az italok kivételével

    Olyan étel, cukrászati, hidegkonyhai készítmény, beleértve a közétkeztetés keretében előállított ételt is, amelyet elsősorban az előállítás helyén, illetve ideiglenes árusítóhelyen vagy tálalókonyhán szolgálnak ki, valamint közvetítő vállalkozás nélkül, fogyasztói kiszerelésben házhoz szállítva értékesítenek vagy egyéb jogszabályban megadott korlátok szerint kiskereskedelmi létesítményen keresztül értékesítenek a végső fogyasztónak

    - hűtést igénylő cukrászati készítmények, amelyek forgalomba hozatala az előállítás helyén, illetve házhoz szállítással történik, a végső fogyasztó részére

    - békacomb, élő kagyló, élő tüskésbőrű, tengeri csiga.

    Az élelmiszerekre vonatkozó jogszabályok gyűjteménye elérhető a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal honlapján. (A jogszabályok legfrissebb módosításait mindig a legnagyobb kiadási sorszámú letölthető dokumentum tartalmazza.)

    A járási hivatalok élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi osztályának elérhetősége megtalálható a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal honlapján.

  • Hogyan lehet külföldről élelmiszert behozni?

    Az Európai Unió területére – így Magyarországra is – élelmiszert behozni csak a hatályos állategészségügyi és élelmiszerbiztonsági előírásoknak megfelelően lehet.

    A behozatal feltételei attól függően változhatnak, hogy az Európai Unió más tagállamából vagy az Európai Unión kívüli, úgynevezett harmadik országból történik a behozatal, továbbá, hogy milyen (pl. állati eredetű, nem állati eredetű) termékről van szó.

    A behozatal során biztosítani kell a behozott termék tételeinek és a hozzátartozó kereskedelmi okiratoknak az egyértelmű megfeleltethetőségét, azonosíthatóságát, és ezek által a nyomon-követhetőségét.

    A külföldről (EU tagállamból vagy az EU tagállamain kívüli, úgynevezett harmadik országból) behozott élelmiszerek első magyarországi tárolási helyét be kell jelenteni, és a beérkezett szállítmányokról nyilvántartást kell vezetni.

  • Hogyan lehet az Európai Unióból élelmiszert behozni?

    Az Európai Unió bármely tagállamából az EU vonatkozó jogszabályai szerint előállított és forgalomba hozott élelmiszer behozatala a terméket kísérő kereskedelmi okiratokkal (számla, szállítólevél) lehetséges. A behozatal során biztosítani kell a behozott termék tételeinek és a hozzátartozó kereskedelmi okiratoknak az egyértelmű megfeleltethetőségét, azonosíthatóságát, és ezek által a nyomonkövethetőségét.

    A behozott élelmiszereket a forgalmazást megelőzően engedélyeztetni nem kell, a laboratóriumi bevizsgáltatást jogszabály nem írja elő.

    Ennek magyarázata, hogy a tagállamokban közel azonos előírások vonatkoznak az élelmiszerek előállítására és minőségére.

    Az állati eredetű termékek esetében a vonatkozó jogszabályokban előírtaknak megfelelően, engedélyezett létesítményben előállított, ellenőrzött és jelöléssel ellátott élelmiszerek csomagolásán szerepelnie kell az előállítás helyét azonosító jelölésnek (állategészségügyi azonosító jelölés: ovális alakú jel, amely tartalmazza kétbetűs kóddal annak az országnak a nevét, amelyben az előállító létesítmény található, és a létesítmény engedélyezési számát).

  • Hogyan lehet az Európai Unió tagállamain kívüli, úgynevezett harmadik országból élelmiszert behozni?

    Harmadik országból az Európai Unió területére, így Magyarországra is élelmiszert behozni csak a hatályos állategészségügyi és élelmiszerbiztonsági előírásoknak megfelelően lehet. A behozatal során biztosítani kell a behozott termék tételeinek és a hozzátartozó kereskedelmi okiratoknak az egyértelmű megfeleltethetőségét, azonosíthatóságát, és ezek által a nyomonkövethetőségét.

    Az Európai Unió területére történő beléptetés állategészségügyi határállomáson keresztül történhet.

    Biztosítani kell, hogy a behozott élelmiszerek legalább a Közösségben előállított élelmiszerek higiéniai szabványainak vagy azokkal egyenértékű szabványoknak feleljenek meg.

    A behozott élelmiszereket a forgalmazást megelőzően engedélyeztetni, laboratóriumban bevizsgáltatni nem szükséges.

    Állati eredetű, vagy állati eredetű összetevőt is tartalmazó élelmiszer behozatala esetén a behozni kívánt terméket állategészségügyi bizonyítványnak kell kísérnie. Az állategészségügyi bizonyítványt az élelmiszer előállítás helye szerint területileg illetékes hatóságnak kell kitöltenie.

    Az állati eredetű összetevőt nem tartalmazó élelmiszer termékek – amennyiben külön jogszabály másként nem rendelkezik – általában nem tartoznak az állategészségügyi ellenőrzésre kötelezett termékek körébe. Az élelmiszer behozatala a terméket kísérő kereskedelmi okiratokkal (számla, szállítólevél) történik. 

    Bizonyos állati eredetű összetevőt nem tartalmazó élelmiszerek behozatala fokozott hatósági ellenőrzés mellett történik. Ezeket a termékeket a 669/2009/EK rendelet mellékletében lévő felsorolás tartalmazza.  (A Bizottság 669/2009/EK RENDELETE (2009. július 24.) a 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek bizonyos nem állati eredetű takarmányok és élelmiszerek behozatalára vonatkozó fokozott hatósági ellenőrzések tekintetében történő végrehajtásáról, valamint a 2006/504/EK határozat módosításáról).

  • Mit jelent az első magyarországi tárolási hely?

    Első magyarországi tárolási hely: a Magyarország területén lévő létesítmény, ahova a harmadik országból vagy tagállamok közötti kereskedelemből származó élelmiszert forgalomba hozatal, illetve feldolgozatlan vagy feldolgozott termék előállítás céljára először betárolták; (A vidékfejlesztési miniszter 3/2010. (VII. 5.) VM rendelete az élelmiszer-előállítással és -forgalmazással kapcsolatos adatszolgáltatásról és nyomonkövethetőségről)

    A vállalkozónak, aki első magyarországi tárolási helyet üzemeltet ezt a tevékenységet be kell jelenteni a létesítmény telephelye (tárolási hely) szerint területileg illetékes járási hivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi osztályánál.

    Az első magyarországi tárolási helyet üzemeltető vállalkozónak a beérkezett szállítmányokról nyilvántartást kell vezetni, és a nyomonkövethetőséget biztosító dokumentumokat meg kell őrizni. A beérkezett szállítmányokról a 3/2010. VM rendeletben részletezettek szerint jelentést kell küldeni a járási hivatalhoz.

    Nem kell jelentést küldeni a tagállamok közötti kereskedelemből származó azon szállítmányról, amire vonatkozóan a bejelentési kötelezettséget az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszerben (EKÁER) a vállalkozó teljesítette.

    Az élelmiszerekre vonatkozó jogszabályok gyűjteménye elérhető a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal honlapján. (A jogszabályok legfrissebb módosításait mindig a legnagyobb kiadási sorszámú letölthető dokumentum tartalmazza).

  • Kötelező-e bevizsgáltatni a behozott élelmiszereket?

    A külföldről behozott élelmiszerek esetében, a forgalmazást megelőzően kötelező laboratóriumi bevizsgáltatást jogszabály nem ír elő.

    Amennyiben az élelmiszervállalkozó szükségesnek tartja a laboratóriumi vizsgálatot, azt bármely, az adott vizsgálatra akkreditált laboratóriumban, a saját költségére elvégeztetheti.

    Az egyes laboratóriumi vizsgálatok díjáról, a vizsgálatokhoz szükséges minta mennyiségéről és a vizsgálat időtartamáról mindig az adott laboratórium tud felvilágosítást adni.

    Az egyes laboratóriumok akkreditált tevékenységeinek listája elérhető a Nemzeti Akkreditáló Hatóság honlapján.

  • Milyen követelmények vonatkoznak a forgalmazni kívánt élelmiszerekre?

    Magyarországon a közfogyasztásra szánt élelmiszereknek meg kell felelni valamennyi, az élelmiszerekre vonatkozó európai uniós és nemzeti jogszabálynak. A Magyarországon forgalomba hozott élelmiszereket magyar nyelvű jelöléssel kell ellátni.

    AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1169/2011/EU RENDELETE (2011. október 25.) a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról (továbbiakban: Jelölési rendelet) tartalmazza többek között a kötelező adatok felsorolását, az azokra vonatkozó részletszabályokat.

    A tápértékjelölés feltüntetésével kapcsolatos információk az alábbi linken érhetőek el.

    A Jelölési rendeletben foglaltakon kívül A földművelésügyi miniszter 36/2014. (XII. 17.) FM rendelete az élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásról előírásait is figyelembe kell venni. Továbbá külön rendelkezések az általános jelölési jogszabályban felsoroltakon kívül további kötelező jelölés feltüntetését is előírhatják.