Tematikus aloldalunkon megtalálhatják az afrikai sertéspestissel kapcsolatos információkat.
Olvasóink interaktív térképen tájékozódhatnak a hatósági intézkedésekről. A térkép használatához néhány tipp: a térkép jobb alsó sarkában lévő "Rétegek" feliratra kattintva kiválaszthatja, hogy mire kíváncsi (például: fertőzött vaddisznók, fertőzött házisertések, magas kockázatú területek).
Kiemelt témák
A Mezőgazdasági Genetikai Erőforrások Igazgatóság a növénytermesztés biológiai alapjainak megőrzése és fejlesztése érdekében ellátja a növényfajták vetőmagjainak és szaporítóanyagainak előállításához, forgalmazásához kapcsolódó növénytermesztési hatósági és ellenőrzési feladatokat, kiadja a növényi szaporítóanyagokra vonatkozó engedélyeket és bizonyítványokat.
Növénytermesztési és növényvédelmi hatósági feladatai mellett végzi a növényfajták állami elismerésével kapcsolatos feladatokat, továbbá elvégzi az új növényfajták állami elismeréséhez, fajtaoltalmához szükséges hatósági vizsgálatokat.
Felel az őstermelői és a családi gazdálkodói nyilvántartás vezetéséért, a BÜHG és a BIONYOM feladatokért.
Ezen kívül ide tartozik a parlagfű elleni védekezési kötelezettség betartatásával, megelőzésével kapcsolatos feladatok ellátása, illetve a termőföldek talajvédelmével kapcsolatos feladatok
Osztályok:
Elérhetőségek:Cím: 1024 Budapest, Kis Rókus u. 15..
Központi telefon: 06-1/336-9488
E-mail: mgei@nebih.gov.hu
Web:
https://portal.nebih.gov.hu/fajtavizsgalat
https://portal.nebih.gov.hu/novenyvedelem
https://portal.nebih.gov.hu/parlagfu
https://portal.nebih.gov.hu/talaj-termofold
https://portal.nebih.gov.hu/vetomag
Teljes vadászati tilalom érvényes a vaddisznóra, az állománygyérítés érdekében kizárólag diagnosztikai kilövést lehet engedélyezni. Minden diagnosztikai célból kilőtt egyed testét ártalmatlanítani kell.
A Helyi Járványvédelmi Központ (HJK) vezetője a vadászatra jogosult írásbeli kérelme alapján eseti engedélyt adhat arra, hogy a diagnosztikai célból kilőtt egyedek egy részét a vadászatra jogosult magánfogyasztásra, mint végső fogyasztó a fertőzött területen belül felhasználhassa, illetve a trófeát kikészíttethesse.
A felhasználásra és/vagy a trófea kikészítésre csak a negatív virológiai (PCR) eredmény megérkezést követően kerülhet sor, addig a testet a vadászatra jogosultnak kell a HJK által jóváhagyott helyen és módon tárolnia.
A vadászatra jogosult mind a vadászat során, mind az állománygyérítés érdekében diagnosztikai célból kilőtt vaddisznó testeket felhasználhatja. A diagnosztikai célból kilőtt vaddisznó felhasználásáról a HJK-t/járási főállatorvost köteles tájékoztatni.
A magas kockázatú területen elejtett –vaddisznók (ideértve az állománygyérítés során diagnosztikai célból kilőtt egyedeket) teste, vagy annak bármely része csak a Nébih állategészségügyi diagnosztikai laboratóriuma által elvégzett virológiai (PCR) vizsgálat negatív eredményének kézhezvételét követően használható fel.
A virológiai vizsgálat negatív eredményének megérkezéséig a magas kockázatú területen kilőtt és felhasználásra szánt vaddisznók teste a vadászterületet nem hagyhatja el.
Negatív vizsgálati lelet birtokában a vadászatra jogosult a vadhűtőben tárolt testet – egyéb, ASP járványtól független jogszabályi követelmények betartása mellett – közvetlenül vadfeldolgózónak, vadbegyűjtőnek átadhatja, magánfogyasztásra mint végső fogyasztó felhasználhatja, illetve a vadászjeggyel rendelkező elejtőnek átadhatja, eladhatja.
Amennyiben a vadászatra jogosult engedélyezett vadbegyűjtőt üzemeltet, vagy annak adja át a testet, további felhasználási lehetőségek is adottak. Lehetősége van
• a végső fogyasztónak minősülő természetes személynek, jogi személynek, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetnek vagy
• a végső fogyasztót közvetlenül ellátó helyi kiskereskedelmi vagy vendéglátó egységnek értékesíteni a vaddisznó húst.
A magas kockázatú területről a kilőtt vaddisznók teste a negatív eredmény birtokában is csak magyarországi rendeltetési helyre szállítható, továbbá a test vagy az abból származó hús és egyéb termék kizárólag Magyarország területén kerülhet forgalomba. Az így forgalomba hozott terméket téglalap alakú, két egymást keresztező vonallal áthúzott jelöléssel kell ellátni.
A vadászatra jogosult mind a vadászat során, mind a diagnosztikai célból kilőtt vaddisznó testeket felhasználhatja. A diagnosztikai célból kilőtt vaddisznó felhasználásáról a HJK-t/járási főállatorvost köteles tájékoztatni.
A vadászatra jogosult a vadhűtőben tárolt testet – egyéb, ASP járványtól független jogszabályi követelmények betartása mellett – közvetlenül vadfeldolgózónak, vadbegyűjtőnek átadhatja, magánfogyasztásra mint végső fogyasztó felhasználhatja, illetve a vadászjeggyel rendelkező elejtőnek átadhatja, eladhatja.
Amennyiben a vadászatra jogosult engedélyezett vadbegyűjtőt üzemeltet, vagy annak adja át a testet, további felhasználási lehetőségek is adottak. Lehetősége van
• végső fogyasztónak minősülő természetes személynek, jogi személynek, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetnek vagy
• a végső fogyasztót közvetlenül ellátó helyi kiskereskedelmi vagy vendéglátó egységnek értékesíteni a vaddisznó húst.
A közepes kockázatú területen az ASP szempontjából nem vonatkoznak speciális szabályok a vadászat során kilőtt vaddisznók testének felhasználására. Amennyiben a testből mintát vettek virológiai vizsgálatra, és test nem hagyja el a közepes kockázatú területet, a test felhasználásával nem kell megvárni a vizsgálat eredményét. Magas vagy fertőzött területre való kiszállítás (azokra a területekre vonatkozó egyéb előírások betartása mellett) csak negatív PCR teszt eredménnyel lehetséges.
A 2021/605 végrehajtási rendelet vadgazdálkodókat érintő változásairól alábbi gyakran ismételt kérdések gyűjteményünkben olvashatnak: https://portal.nebih.gov.hu/-/gyakori-kerdesek-a-bizottsag-eu-2021-605-vegrehajtasi-rendeletet-koveto-valtozasokrol
• Az ASP első megállapítást követően az SZKT-n meg kell tiltani a vaddisznók társas és egyéni vadászatát, valamennyi egyéb vadászható állatfajra vonatkozóan a társas vadászatokat és az egyéni vadászatokat ideiglenesen fel kell függeszteni.
• Egyéni és társas vadászatot minden vadászható állatfaj vonatkozásában, a vaddisznó kivételével a Helyi Járványvédelmi Központ (a továbbiakban: HJK) vezetője engedélyezheti. A vaddisznóktól eltérő állatfajok esetében egyéni és társas vadászatot csak a járványvédelmi vadászképzésen részt vett és ott eredményes vizsgát tett vadász folytathat.
• Azonnal meg kell kezdeni az elhullott vaddisznók rendszeres keresését, minden elhullottan talált és gázolt vaddisznóhulla esetében mintát kell venni az ASP kimutatására, illetve kizárására.
• A HJK-nak az állománygyérítés érdekében egyéni diagnosztikai kilövést kell elrendelnie, illetve engedélyezheti a vaddisznók csoportos diagnosztikai kilövését. Minden állománygyérítés céljából kilőtt egészségesnek látszó egyedből mintát kell venni.
• Az elhullottan talált, valamint gázolt, és a tünetek miatt diagnosztikai célból kilőtt vaddisznók (vaddisznóhulla) ártalmatlanítását 1. kategóriájú állati eredetű melléktermék feldolgozóban kell végezni, illetve helyben vagy gödörben el kell földelni.
• Minden vaddisznót, vaddisznót is tartó vadaskert vaddisznó állományát legkésőbb a vadászati év végéig, a vadfarmokon lévő állományt fél éven belül fel kell számolni.
• Az SZKT-n a szabadtéri vaddisznó állomány fenntartó célú etetése tilos!
• A fertőzött terület elrendelését követő 60 napon belül a fertőzött területen található valamennyi sertéstartó gazdaságot fel kell keresni a sertésállományok korcsoportonkénti összeírása, valamint az állattartók járványügyi tájékoztatása, a fertőzött területen minden sertéstartó számára kötelezően betartandó „Jó Sertéstartási Gyakorlat” nyomtatott formában történő átadása céljából. A tájékoztatásnak ki kell térnie a tartók azon kötelezettségére, hogy hogy a sertéstartásban bekövetkező változást (tartás befejezése, szüneteltetése, újraindítása, tartási hely változása stb.) be kell jelenteniük a területileg illetékes állategészségügyi hatóságnak.
• Fel kell mérni, hogy a fertőzött területén lévő sertésállományok között mennyi az ideiglenesen vagy tartósan kültéren tartott állomány. Az ilyen állományokról külön nyilvántartást kell vezetni. A kültéri sertéstartás helyét kettős kerítéssel körülvéve, vagy más, a HJK vezetője (ha nincs a megyében HJK, akkor a megyei főállatorvos) által elfogadott módszerrel kell megakadályoznia a házi sertések és vaddisznók érintkezését.
• A sertéstartóknak a bejelentési kötelezettségük teljesítése során az észleléstől számított 24 órán belül kell jelenteniük a szolgáltató vagy hatósági állatorvosnak, ha az ASP-re vagy klasszikus sertéspestisre gyanakszanak, továbbá, ha sertésük elhullott vagy megbetegedett.
• Nagylétszámú sertésállományok esetében az állattartó és - amennyiben tudomására jutott - a szolgáltató állatorvos köteles jelenteni a hatóságnak, ha a napi elhullás bármely korcsoportban az elmúlt 10 nap átlagához képest megemelkedett.
• A fertőzött területen tartott kislétszámú sertésállományok esetében az elhullott és a sertéstartók által bejelentett minden 2 hónaposnál idősebb házisertésből mintát kell venni az ASP kizárására, illetve megerősítése céljából.
• A fertőzött területen tartott nagylétszámú sertésállományok esetében hetente legalább két elhullott, két hónapnál idősebb sertésből mintát kell küldeni és virológiai vizsgálat céljából.
• A fertőzött területen elhullott házisertések hulláját 1. vagy 2. kategóriájú állati eredetű melléktermék feldolgozó üzemben kell ártalmatlanítani, a kislétszámú gazdaságok esetében erről a Helyi Járványvédelmi Központnak (HJK) kell gondoskodnia.
• A fertőzött területről származó abraktakarmányt 30 napig, az alomanyagot 90 napig vaddisznóktól elzártan kell tárolni a felhasználás előtt. Zöldtakarmány és állati eredetű melléktermék (moslék) etetése tilos!
• Az élőállat-, termék- és szaporítóanyag forgalmazás csak a különleges előírások betartásával, folyamatos hatósági felügyelet mellett történhet.
• A fertőzött terület SZKT-n kívüli részén tilos a vaddisznók társas és egyéni vadászata, valamennyi egyéb vadászható állatfajra vonatkozóan a társas vadászatokat ideiglenesen fel kell függeszteni.
• A vaddisznóktól eltérő állatfajok esetében egyéni és társas vadászatot csak a járványvédelmi vadászképzésen részt vett és ott eredményes vizsgát tett vadász folytathat.
• A HJK vezetője a betegég első megállapítását követően engedélyezheti a vaddisznótól eltérő állatfajok társas vadászatát.
• A fertőzött területen azonnal meg kell kezdeni az elhullott vaddisznók keresését, minden elhullottan talált és gázolt vaddisznóhulla esetében mintát kell venni az ASP kimutatására, illetve kizárására.
• Az ASP megelőzése érdekében a fertőzött terület SZKT-n kívüli részén a vaddisznóállomány gyérítése és az egyenletes vizsgálati nyomás céljából a HJK-nak diagnosztikai célú kilövést kell elrendelnie. A diagnosztikai kilövés során törekedni kell arra, hogy a kilőtt egyedek legalább 70%-a süldő és malac legyen. A vadászatra jogosult sem írott sem íratlan formában nem korlátozhatja vagy tilthatja és nem szankcionálhatja a kocák és a süldők kilövését. A HJK vezetője engedélyezheti a vaddisznók csoportosan végrehajtott diagnosztikai kilövését is.
• Az elhullottan talált, valamint gázolt és a tünetek miatt diagnosztikai célból kilőtt vaddisznók (vaddisznóhulla) ártalmatlanítását 1. kategóriájú állati eredetű melléktermék feldolgozóban kell végezni, illetve helyben vagy gödörben el kell ásni.
• Minden vaddisznót, vaddisznót is tartó vadaskert vaddisznó állományát legkésőbb a vadászati év végéig, a vadfarmokon lévő állományt fél éven belül fel kell számolni.
• A fertőzött területen a szabadtéri vaddisznóállomány fenntartó célú etetése tilos.
• A fertőzött terület elrendelését követő 60 napon belül a fertőzött területen található valamennyi sertéstartó gazdaságot fel kell keresni a sertésállományok korcsoportonkénti összeírása, valamint az állattartók járványügyi tájékoztatása, a fertőzött területen minden sertéstartó számára kötelezően betartandó „Jó Sertéstartási Gyakorlat” nyomtatott formában történő átadása céljából. A tájékoztatásnak ki kell térnie a tartók azon kötelezettségére, hogy hogy a sertéstartásban bekövetkező változást (tartás befejezése, szüneteltetése, újraindítása, tartási hely változása stb.) be kell jelenteniük a területileg illetékes állategészségügyi hatóságnak.
• Fel kell mérni, hogy a fertőzött területén lévő sertésállományok között mennyi az ideiglenesen vagy tartósan kültéren tartott állomány. Az ilyen állományokról külön nyilvántartást kell vezetni. A kültéri sertéstartás helyét kettős kerítéssel körülvéve, vagy más, a HJK vezetője (ha nincs a megyében HJK, akkor a megyei főállatorvos) által elfogadott módszerrel kell megakadályoznia a házi sertések és vaddisznók érintkezését.
• A sertéstartóknak a bejelentési kötelezettségük teljesítése során az észleléstől számított 24 órán belül kell jelenteniük a szolgáltató vagy hatósági állatorvosnak, ha az ASP-re vagy klasszikus sertéspestisre gyanakszanak, továbbá, ha sertésük elhullott vagy megbetegedett.
• Nagylétszámú sertésállományok esetében az állattartó és - amennyiben tudomására jutott - a szolgáltató állatorvos köteles jelenteni a hatóságnak, ha a napi elhullás bármely korcsoportban az elmúlt 10 nap átlagához képest megemelkedett.
• A fertőzött területen tartott kislétszámú sertésállományok esetében az elhullott és a sertéstartók által bejelentett minden 2 hónaposnál idősebb házisertésből mintát kell venni az ASP kizárására, illetve megerősítése céljából.
• A fertőzött területen tartott nagylétszámú sertésállományok esetében hetente legalább két elhullott, két hónapnál idősebb sertésből mintát kell küldeni és virológiai vizsgálat céljából.
• A fertőzött területen elhullott házisertések hulláját 1. vagy 2. kategóriájú állati eredetű melléktermék feldolgozó üzemben kell ártalmatlanítani, a kislétszámú gazdaságok esetében erről a Helyi Járványvédelmi Központnak (HJK) kell gondoskodnia.
• A fertőzött területről származó abraktakarmányt 30 napig, az alomanyagot 90 napig vaddisznóktól elzártan kell tárolni a felhasználás előtt. Zöldtakarmány és állati eredetű melléktermék (moslék) etetése tilos!
• Az élőállat-, termék- és szaporítóanyag forgalmazás csak a különleges előírások betartásával, folyamatos hatósági felügyelet mellett történhet.
• A vaddisznó társas vadászatot – beleértve a vadaskertekben folytatott társas vadászatot is - csak a HJK vezetőjének (ha a megyében nincs HJK, akkor a megyei főállatorvos) egyedi engedélye alapján lehet tartani.
• A magas kockázatú területen az elhullott vaddisznókat intenzíven kell keresni, minden bejelentett, keresés során elhullottan talált, valamint gázolt vaddisznóhulla esetében mintát kell venni az ASP kimutatására, illetve kizárására irányuló virológiai vizsgálat céljából.
• Az ASP megelőzése érdekében a vaddisznóállomány gyérítése és az egyenletes vizsgálati nyomás céljából a hatóságnak diagnosztikai célú kilövést kell elrendelnie. A diagnosztikai kilövés során törekedni kell arra, hogy a kilőtt egyedek legalább 70%-a süldő és malac legyen. A vadászatra jogosult sem írott sem íratlan formában nem korlátozhatja vagy tilthatja és nem szankcionálhatja a kocák kilövését.
• Az elhullottan talált, valamint gázolt és a tünetek miatt diagnosztikai célból kilőtt vaddisznók hulláit (vaddisznóhulla), valamint a kilőtt, felhasználásra kerülő vaddisznók zsigereit a vadászatra jogosultaknak össze kell gyűjteniük és ezek ártalmatlanítását 1. kategóriájú állati eredetű melléktermék feldolgozóban kell elvégezni.
• A szabadon élő vaddisznók állományfenntartás céljából történő takarmányozása tilos!
• A magas kockázatú a terület elrendelését követő 60 napon belül a területen található valamennyi sertéstartó gazdaságot fel kell keresni a sertésállományok korcsoportonkénti összeírása, valamint az állattartók járványügyi tájékoztatása, a magas kockázatú területen ajánlott „Jó Sertéstartási Gyakorlat” nyomtatott formában történő átadása céljából. A tájékoztatásnak ki kell térnie a tartók azon kötelezettségére, hogy a sertéstartásban bekövetkező változást (tartás befejezése, szüneteltetése, újraindítása, tartási hely változása stb.) be kell jelenteniük a területileg illetékes állategészségügyi hatóságnak.
• Fel kell mérni, hogy a magas területén lévő sertésállományok között mennyi az ideiglenesen vagy tartósan kültéren tartott állomány. Az ilyen állományokról külön nyilvántartást kell vezetni. A kültéri sertéstartás helyét kettős kerítéssel körülvéve, vagy más, a HJK vezetője (ha nincs a megyében HJK, akkor a megyei főállatorvos) által elfogadott módszerrel kell megakadályoznia a házi sertések és vaddisznók érintkezését.
• Mind a nagylétszámú, mind kislétszámú állományok esetében fokozott figyelmet kell fordítania az általános járványvédelmi (biológiai biztonsági) előírások betartatása mellett az ASP megelőzése szempontjából kiemelt jelentőségű járványvédelmi (biológiai biztonsági) követelmények betartására is.
• A magas kockázatú területen elhullott házisertések hulláját 1. vagy 2. kategóriájú állati eredetű melléktermék feldolgozó üzemben kell ártalmatlanítani, a kislétszámú gazdaságok esetében erről a Helyi Járványvédelmi Központnak (HJK) kell gondoskodnia.
Az ASP vírus házisertés-állományra való átterjedésének megakadályozása érdekében az országos főállatorvos kiadta a „Jó Sertéstartási Gyakorlat” útmutatót. A dokumentum a fertőzött területen minden sertéstartóra – a tartott darabszámtól függetlenül – kötelezően betartandó minimális járványvédelmi előírásokat tartalmazza. Az intézkedések betartása a magas kockázatú területeken ajánlott.
Fenti információkról, valamint a kapcsolódó teendőkről, kötelezettségekről hamarosan mind a fertőzött, mind a magas kockázatú területeken található sertéstartó gazdaságokat levélben értesíti a hatóság. A Nébih kéri az érintetteket, hogy a tájékoztatókat alaposan tanulmányozzák át és kövessék az abban leírt utasításokat.
Kapcsolódó anyag:
"Jó Sertéstartási Gyakorlat" útmutató (pdf)
| SZKT megszüntetése | ||
| Helyi Járványvédelmi Központ (HJK) saját hatáskörben | vagy | vadászatra jogosult |
| kezdeményezheti | ||
| az Országos Járványvédelmi Központnál (OJK) | ||
| SZKT feloldás feltételei | ||
| 1. legalább 6 hónapja nem fordult elő ASP eset | ||
| 2. ezt a tényt a területről származó vaddisznók virológiai vizsgálata alátámasztja | ||
| SZKT megszüntetését az országos főállatorvos rendeli el | ||
| OJK javaslata alapján | ASP Szakértői Csoport véleményének figyelembevételével | |
| 2. A szakmai szempontoknak megfelelő virológiai vizsgálatok feltételrendszere | |
| Ha az utolsó eset óta eltelt időszakra megállapítható az elvárt mintaszám az elhullott egyedekből való folyamatos mintaküldés tekintetében | Ha az utolsó eset óta eltelt időszakra nem állapítható meg az elvárt mintaszám az elhullott egyedekből való folyamatos mintaküldés tekintetében |
| Az alább felsorolt feltételeknek együttesen teljesülnie kell: | Az alább felsorolt feltételeknek együttesen teljesülnie kell: |
| a) A vadgazdálkodási egység az utolsó ASP eset megállapítását követően az ASP Mentesítési Terv 8. függeléke szerint megfelelt az elhullott egyedekből való folyamatos mintaküldés követelményeinek, és e virológiai (PCR) vizsgálatok negatív eredményre vezettek. |
|
| b) Legalább 1 negatív eredményű virológiai (PCR) vizsgálat történt a területről származó elhullottan talált vaddisznóból (a gázolt egyedeket ide nem számítva) a tervezett feloldást megelőző 3 hónap során. | a) Legalább 1 negatív eredményű virológiai (PCR) vizsgálat történt a területről származó elhullott vaddisznóból a tervezett feloldást megelőző 3 hónap során. |
| c) Ha a területről származó klinikai tünetek miatt kilőtt, gázolt vagy állománygyérítés céljából kilőtt egészséges vaddisznóból, illetve vaddisznókból történt virológiai (PCR) vizsgálat, akkor az negatív eredményre vezetett. |
b) Ha a területről származó klinikai tünetek miatt kilőtt, gázolt vagy állománygyérítés céljából kilőtt egészséges vaddisznóból történt virológiai (PCR) vizsgálat, akkor az negatív eredményre vezetett. |
| d) Az elmúlt 3 hónap során a szomszédos vadgazdálkodási egységekben nem mutatták ki az ASP jelenlétét a vizsgálatok, kivéve, ha a vadgazdálkodási egységeket olyan mesterséges vagy természetes határ választja el, ami nagymértékben csökkenti az áthurcolás kockázatát. |
c) Az elmúlt 3 hónap során a szomszédos vadgazdálkodási egységekben nem mutatták ki az ASP jelenlétét a vizsgálatok, kivéve, ha a vadgazdálkodási egységeket olyan mesterséges vagy természetes határ választja el, ami nagymértékben csökkenti az áthurcolás kockázatát. |
Enyhítés az 50 vagy annál kevesebb becsült vaddisznó létszámmal rendelkező vadgazdálkodási egységek esetében, ha egyszerre több egységben oldják fel az SZKT-t |
| Ha egyszerre több egymással szomszédos vadgazdálkodási egység esetében oldja fel a hatóság a szigorúan korlátozott területet, akkor azon egységek esetében, ahol a becsült létszám maximum 50 és nem találtak elhullott vaddisznót az elmúlt 3 hónap során, az SZKT feloldható |
| Az alább felsorolt feltételeknek együttesen teljesülnie kell: |
| a) A területről származó, klinikai tünetek miatt kilőtt, gázolt vagy állománygyérítés céljából kilőtt egészséges vaddisznóból, illetve vaddisznókból történt negatív eredményű virológiai (PCR) vizsgálat az elmúlt három hónapban. |
| b) Az összes feloldandó vadgazdálkodási egységnek legalább a felében történt negatív eredményű virológiai (PCR) vizsgálat elhullott vaddisznókból az elmúlt 3 hónap során. |
| c) Az elmúlt 3 hónap során a szomszédos vadgazdálkodási egységekben nem mutatták ki az ASP jelenlétét a vizsgálatok, kivéve, ha a vadgazdálkodási egységeket olyan mesterséges vagy természetes határ választja el, ami nagymértékben csökkenti az áthurcolás kockázatát. |
| Speciális szabályok a 50 vagy annál kevesebb becsült vaddisznó létszámmal rendelkező vadgazdálkodási egységek esetében, ha nem volt saját esetük vagy az utolsó eset egy évnél régebben fordult elő |
| Azon vadgazdálkodási egységek esetében, ahol a becsült létszám maximum 50, nem volt saját esetük vagy az utolsó eset egy évnél régebben fordult elő és nem találtak elhullott vaddisznót az elmúlt 3 hónap során, az SZKT feloldható: |
| Ha az alább felsorolt két feltételteljesül: |
| a) Az elmúlt 3 hónap során legalább 5 negatív eredményű virológiai (PCR) vizsgálat történt a területről származó állománygyérítés során kilőtt, klinikai tünetek miatt kilőtt vagy gázolt vaddisznókból. |
| b) az elmúlt 3 hónap során a szomszédos vadgazdálkodási egységekben nem mutatták ki az ASP jelenlétét a vizsgálatok, kivéve, ha a vadgazdálkodási egységeket olyan mesterséges vagy természetes határ választja el, ami nagymértékben csökkenti az áthurcolás kockázatát |
| Speciális szabályok a 10 vagy annál kevesebb becsült vaddisznó létszámmal rendelkező (rendkívül alacsony vaddisznó létszámú) vadgazdálkodási egységek esetében |
| Egy rendkívül alacsony vaddisznó létszámú vadgazdálkodási egység esetében a SZKT besorolás megszüntetésére vonatkozó eljárás során az ASP vírusának a területen való hiánya az elhullott vaddisznók negatív virológiai (PCR) vizsgálata nélkül is igazolható |
| Az alább felsorolt feltételeknek kell teljesülnie: |
| a) az elmúlt 3 hónap során a szomszédos vadgazdálkodási egységekben nem mutatták ki az ASP jelenlétét a vizsgálatok, kivéve, ha a vadgazdálkodási egységeket olyan mesterséges vagy természetes határ választja el, ami nagymértékben csökkenti az áthurcolás kockázatát, és |
| b) szigorúan korlátozott területbe sorolás nem saját eset miatt történt, vagy a vadgazdálkodási egységben az utolsó eset 1 évnél régebben fordult elő, és |
| c) vadászatra jogosult a rendelkezésre álló dokumentáció alapján rendszeresen, aktívan kereste az elhullott vaddisznókat, de ennek ellenére nem talált hullát, és |
| d) területről származó, klinikai tünetek miatt kilőtt, gázolt vagy egészséges kilőtt vaddisznóból, illetve vaddisznókból történt negatív eredményű virológiai (PCR) vizsgálat az elmúlt hat hónapban, vagy |
| e) ha a legutolsó becslés alapján a vaddisznó létszám nulla és az előző évi becsült létszám is legfeljebb 10 volt, továbbá az elmúlt 6 hónap során a vadászatra jogosult nem tudott vaddisznót kilőni, akkor már az a)-c) pontok teljesülése alapján is kezdeményezhető a szigorúan korlátozott terület feloldása. |
| Fertőzött terület feloldása |
| ASP Szakértői Csoport kezdeményezheti |
| Feloldás feltételei |
| ASP Szakértői Csoport által meghatározott szakmai szempontok |
| Fertőzött terület feloldását az Európai Bizottság hagyja jóvá |
| Országos Járványvédelmi Központ (OJK) előterjesztése alapján |
| ASP Szakértői Csoport által meghatározott szakmai szempontok | |
| Egy, a fertőzött területbe tartozó, 100 egyed feletti becsült vaddisznó létszámmal rendelkező vadgazdálkodási egység magas kockázatú területbe történő átsorolására akkor lehet javaslatot tenni, ha |
Egy, a fertőzött területbe tartozó, 100 egyed vagy az alatti becsült vaddisznó létszámmal rendelkező vadgazdálkodási egység magas kockázatú területbe |
| Az alább felsorolt feltételek együttesen teljesülnek: | Az alább felsorolt feltételek együttesen teljesülnek: |
| a) Az elmúlt 1 év eseteire alapozott kockázatelemzés alapján már nem tartozik a kiemelt kockázatú kategóriába. |
a) Az elmúlt 1 év eseteire alapozott kockázatelemzés alapján már nem tartozik a kiemelt kockázatú kategóriába. |
| b) Nem tartozik a szigorúan korlátozott területbe és nem is szomszédos olyan vadgazdálkodási egységgel, amely a szigorúan korlátozott területbe tartozik. |
b) Nem tartozik a szigorúan korlátozott területbe és nem is szomszédos olyan vadgazdálkodási egységgel, amely a szigorúan korlátozott területbe tartozik. |
| c) A virológiai (PCR) vizsgálatok során a területről származó legalább 1 elhullott vaddisznó és legalább 10 egészséges (az állománygyérítés során) kilőtt vaddisznó virológiai vizsgálata negatív eredményre vezetett az elmúlt 6 hónap alatt. |
c) Ha a területről származó legalább 1 elhullott vaddisznó vagy – ha elhullott vaddisznót nem találtak – 10 egészséges (az állománygyérítés során) kilőtt vaddisznó virológiai (PCR) vizsgálatának negatív eredménye az elmúlt 6 hónap alatt. |
| d) Ha a területről származó, klinikai tünetek miatt kilőtt, vagy gázolt vaddisznóból történt virológiai (PCR) vizsgálat, akkor az negatív eredményre vezetett. |
d) Ha a területről származó, klinikai tünetek miatt kilőtt, vagy gázolt vaddisznóból történt virológiai (PCR) vizsgálat, akkor az negatív eredményre vezetett. |
| A 10 vagy annál kevesebb becsült vaddisznó létszámmal rendelkező (rendkívül alacsony vaddisznó létszámú) vadgazdálkodási egységekre vonatkozó speciális szabályok |
| Egy, a fertőzött területbe tartozó, rendkívül alacsony vaddisznó létszámú vadgazdálkodási egység magas kockázatú területbe történő átsorolására az elhullott vaddisznók negatív virológiai (PCR) vizsgálata nélkül is javaslatot lehet tenni |
| Az alább felsorolt feltételeknek kell teljesülnie: |
| a) az elmúlt 1 év eseteire alapozott kockázatelemzés alapján már nem tartozik a kiemelt kockázatú kategóriába, és |
| b) nem tartozik a szigorúan korlátozott területbe és nem is szomszédos olyan vadgazdálkodási egységgel, amely a szigorúan korlátozott területbe tartozik, és |
| c) a vadászatra jogosult a rendelkezésre álló dokumentáció alapján rendszeresen, aktívan kereste az elhullott vaddisznókat, de ennek ellenére nem talált hullát (a gázolt egyedeket ide nem számítva), és |
| d) a területről származó, klinikai tünetek miatt kilőtt, gázolt vagy egészséges kilőtt vaddisznókból történt negatív eredményű virológiai (PCR) vizsgálat az elmúlt hat hónapban, vagy |
| e) ha a legutolsó becslés alapján a vaddisznó létszám nulla és az előző évi becsült létszám is legfeljebb 10 volt, továbbá az elmúlt 6 hónap során a vadászatra jogosult nem tudott vaddisznót kilőni, akkor már az a)- c) pontok teljesülése alapján is kezdeményezhető a magas kockázatú területbe való átsorolás. |
| Az 5 vagy annál több, egybefüggő területet alkotó vadgazdálkodási egységre vonatkozó speciális feltételek |
| Az 5 vagy annál több, egybefüggő területet alkotó és a fertőzött területbe tartozó vadgazdálkodási egység magas kockázatú területbe történő átsorolására javaslatot lehet tenni |
| Az alább felsorolt feltételeknek együttesen teljesülnie kell: |
| a) az elmúlt 1 év eseteire alapozott kockázatelemzés alapján már nem tartoznak a kiemelt kockázatú kategóriába, |
| b) nem tartoznak a szigorúan korlátozott területbe és nem is szomszédosak olyan vadgazdálkodási egységgel, amely a szigorúan korlátozott területbe tartozik, |
| c) a területen az elmúlt 6 hónap során legalább annyi elhullott vaddisznó negatív eredményű virológiai (PCR) vizsgálata történt meg, mint amennyi a területen található 100-nál nagyobb becsült létszámmal rendelkező vadgazdálkodási egységek száma, |
| d) a területen az elmúlt 6 hónap során legalább annyi egészséges kilőtt vaddisznó negatív eredményű PCR vizsgálata történt meg, mint amennyi a területen található 10-nél nagyobb becsült létszámmal rendelkező vadgazdálkodási egységek számának a tízszerese, |
| e) ha a területről származó, klinikai tünetek miatt kilőtt, vagy gázolt vaddisznóból történt virológiai (PCR) vizsgálat, akkor az negatív eredményre vezetett. |
| Speciális szabály rendkívül alacsony vaddisznó létszámú vadgazdálkodási egységekből álló egybefüggő területekre |
| Ha területen csak olyan vadgazdálkodási egységek vannak, amelyek becsült létszáma 10 vagy az alatti, akkor az egybefüggő területekre vonatkozó alapvető követelmények a), b) és e) pontjaiban foglaltakon túl annak kell teljesülnie, hogy az elmúlt 6 hónap során legalább 1 elhullott vagy legalább 5 egészséges kilőtt, klinikai tünetek miatt kilőtt vagy gázolt és a területről származó vaddisznó negatív eredményű virológiai (PCR) vizsgálata elvégzésre került. |
| Magas kockázatú terület feloldása |
| Feloldás feltételei |
| ASP Szakértői Csoport által meghatározott szakmai szempontok |
| Magas kockázatú terület feloldását az Európai Bizottság hagyja jóvá |
| Országos Járványvédelmi Központ (OJK) előterjesztése alapján |
| ASP Szakértői Csoport által meghatározott szakmai szempontok | |
| Egy, a magas kockázatú területbe tartozó, 10 egyed feletti vaddisznó létszámmal rendelkező vadgazdálkodási egység közepes kockázatú területbe történő átsorolására akkor lehet javaslatot tenni, |
Egy, a magas kockázatú területbe tartozó, rendkívül alacsony (10 egyed vagy alatt) vaddisznó létszámú vadgazdálkodási egység közepes kockázatú területbe történő átsorolására az elhullott vaddisznók negatív virológiai (PCR) vizsgálata nélkül is javaslatot lehet tenni |
| Az alább felsorolt feltételek együttesen teljesülnek: | Az alább felsorolt feltételek együttesen teljesülnek: |
| a) az elmúlt 1 év eseteire alapozott kockázatelemzés alapján már nem tartozik a magas kockázatú kategóriába, |
a) az elmúlt 1 év eseteire alapozott kockázatelemzés alapján már nem tartozik a magas kockázatú kategóriába, és |
| b) a virológiai (PCR) vizsgálatok során legalább 1 elhullott vaddisznó és/vagy legalább 10 egészséges (állománygyérítés során) kilőtt vaddisznó virológiai vizsgálata negatív eredményre vezetett az elmúlt 6 hónap alatt, |
b) ha az adott vadgazdálkodási egység korábban a fertőzött területbe tartozott, akkor a magas kockázatú területbe való átsorolása óta legalább 6 hónap már eltelt, |
| c) ha az adott vadgazdálkodási egység korábban a fertőzött területbe tartozott, akkor a magas kockázatú területbe való átsorolása óta legalább 6 hónap már eltelt, |
c) a vadászatra jogosult a rendelkezésre álló dokumentáció alapján rendszeresen, aktívan kereste az elhullott vaddisznókat, de ennek ellenre nem talált hullát (a gázolt egyedeket ide nem számítva), és |
| d) ha a területről származó, klinikai tünetek miatt kilőtt, vagy gázolt vaddisznóból történt virológiai (PCR) vizsgálat, akkor az negatív eredményre vezetett. |
d) a területről származó, klinikai tünetek miatt kilőtt, gázolt vagy egészséges kilőtt vaddisznóból vaddisznókból, illetve vaddisznókból történt negatív eredményű PCR vizsgálat az elmúlt hat hónapban, vagy |
| e) ha a legutolsó becslés alapján a vaddisznó létszám nulla és az előző évi becsült létszám is legfeljebb 10 volt, továbbá az elmúlt 6 hónap során vadászatra jogosult nem tudott vaddisznót kilőni, akkor már az a)-c) pontok teljesülése alapján is kezdeményezhető a közepes kockázatú területbe való átsorolás. |
|
| Az 5 vagy annál több, egybefüggő területet alkotó vadgazdálkodási egységre vonatkozó speciális feltételek |
| Az 5 vagy annál több, egybefüggő területet alkotó és a magas területbe tartozó vadgazdálkodási egység közepes kockázatú területbe történő átsorolására az alábbi szempontok teljesülése esetén is javaslatot lehet tenni: |
| Az alább felsorolt feltételeknek kell teljesülnie: |
| a) az elmúlt 1 év eseteire alapozott kockázatelemzés alapján már nem tartoznak a magas kockázatú kategóriába, és |
| b) ha az adott vadgazdálkodási egységek valamelyike korábban a fertőzött területbe tartozott, akkor a magas kockázatú területbe való átsorolása óta legalább 6 hónap már eltelt, és |
| c) ha a területről származó, klinikai tünetek miatt kilőtt, vagy gázolt vaddisznóból történt virológiai (PCR) vizsgálat, akkor az negatív eredményre vezetett, és |
| d) a területen az elmúlt 6 hónap során legalább annyi elhullott vaddisznó negatív eredményű PCR vizsgálata történt meg, mint amennyi a területen található, 10-nél nagyobb becsült létszámmal rendelkező vadgazdálkodási egységek száma, vagy |
| e) a területen az elmúlt 6 hónap során legalább annyi egészséges kilőtt vaddisznó negatív eredményű PCR vizsgálata történt meg, mint amennyi a területen található 10-nél nagyobb becsült létszámmal rendelkező vadgazdálkodási egységek számának a tízszerese, |
| Speciális szabály rendkívül alacsony vaddisznó létszámú vadgazdálkodási egységekből álló egybefüggő területekre |
| Ha területen csak olyan vadgazdálkodási egységek vannak, amelyek becsült létszáma 10 vagy az alatti, akkor az egybefüggő területekre vonatkozó alapvető követelmények a), b) és c) pontjaiban foglaltakon túl annak kell teljesülnie, hogy az elmúlt 6 hónap során legalább 1 elhullott vagy legalább 5 egészséges kilőtt, klinikai tünetek miatt kilőtt vagy gázolt és a területről származó vaddisznó negatív eredményű virológiai (PCR) vizsgálata elvégzésre került. |
Afrikai sertéspestist állapított meg a romániai Hegyközkovácsi (Cauaceu) település egyik háztáji sertés-állományában a román állategészségügyi hatóság 2018. november 13-án. Az eset miatt felállított 10 km-es megfigyelési körzet egy része átnyúlik Magyarországra, így az érintett Hajdú-Bihar megyei területen korlátozó intézkedéseket rendelt el a magyar hatóság.
A Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében kijelölt fertőzött területek végleges meghatározásáról tartott ülést a Nemzeti Afrikai Sertéspestis Szakértői Csoport november 8-án.
