Faanyagterméklánc-felügyelet
Faanyagterméklánc-felügyelet – European Timber Regulation (EUTR) - LÁNCSZEREPLŐKNEK
-
Az EUTR hatálya, általános fogalmak, tudnivalók
-
1. Mire terjed ki az EUTR hatálya, mi minősül faterméknek?
A fatermékek körét a fát és fatermékeket piaci forgalomba bocsátó piaci szereplők kötelezettségeinek meghatározásáról szóló, AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 995/2010/EU RENDELETÉNEK (2010. október 20.) melléklete határozza meg, gyakorlatilag a kitermelt hengeres fától a készház-panelig bezárólag a legtöbb fából készült termék annak minősül.
A rendelet melléklete úgynevezett KN _(Közösségi Nomenklatúra) kódokhoz rendelten definiálja az egyes fatermékeket. A KN kódok értelmezéséhez az interneten a KN kód keresőkkel tud további pontosítást végezni. -
2. Mik a faanyag kereskedelmi lánc szereplők alapvető kötelezettségei?
Az EUTR szakmai tájékoztató végigvezet a legfontosabb kötelezettségeken.
-
3. Mit jelent a kellő gondosság?
Az angol „due diligence” kifejezésből származik a magyar kellő gondosság elnevezés. A kellő gondosság lényegében kellő körültekintéssel való eljárást jelent, illetve azt, hogy a piaci szereplők kötelesek felmérni és ellenőrizni, mennyire valószínű, hogy az általuk megvásárolt vagy előállított fatermék illegálisan kitermelt faanyagot tartalmaz, vagy egyéb illegális tevékenység kapcsolódik hozzá. Az érintettek saját tevékenységük és a kereskedelmi partnereik ellenőrzésével biztosíthatják a kockázatok felelősségteljes kezelését, ezáltal minimálisra csökkentve az illegálisan kitermelt fa vagy az ilyen fát tartalmazó fatermékek uniós piacon való forgalomba hozatalának kockázatát.
-
4. Mit jelent a kellő gondosság elvén alapuló rendszer (DDS)?
A piaci szereplőnek minősülő faanyag kereskedelmi lánc szereplőknek az általuk forgalomba hozott fatermékek legális eredetének és nyomon követhetőségének biztosítása érdekében létre kell hoznia és fenn kell tartania (működtetnie) egy kellő gondosság elvén alapuló nyomon követhetőségi rendszert.
Az EUTR főoldal „Kellő gondosság elvén alapuló nyomon követhetőségi eljárás – útmutatók, elemzések” pontjában olvashat részletesen erről. FONTOS! A közzétett anyagok nem mintarendszert, hanem a saját DDS létrehozásához szükséges információkat tartalmaznak, többek között az ellenőrzési listát. -
5. Tűzifa értékesítéssel szeretnék foglalkozni, milyen kötelezettségeim vannak? Milyen engedélyekre van szükségem?
Az EUTR szakmai tájékoztató végigvezet a legfontosabb, EUTR-rel kapcsolatos kötelezettségeken. Természetesen a további hatóságok (adóhatóság, önkormányzat stb.) hatáskörébe tartozó kötelezettségeknek is eleget kell tenni, de ennek ismertetése jelen tájékoztatás keretein túl mutatnak.
-
6. Erdőgazdálkodó vagyok, a gazdálkodásom alatt álló erdőrészletnek több tulajdonosa is van, akik a tulajdoni hányaduk mértéke alapján a kitermelt faanyagot megkapják. Ezek a tulajdonosok a kitermelt faanyagot, mint saját tulajdonukat, milyen feltételekkel értékesíthetik?
A tulajdonosok csak EUTR technikai azonosító számmal értékesíthetik a rájuk eső faanyagot. Az EUTR technikai azonosító szám megszerzéséhez szükséges EUTR regisztrációt az Útmutató az EUTR nyilvántartásba történő bejelentkezéshez dokumentum alapján tudják elvégezni.
-
7. Megmaradt tűzifámat eladhatom? Nem foglalkozom fakereskedéssel, csak nem szeretném, hogy itt álljon a fa az udvaron.
Tűzifa egyszeri értékesítése is faanyag kereskedelmi lánchoz tartozó tevékenység, emiatt el kell végezni a regisztrációt az EUTR-ben, melyhez a Módosultak a hengeresfa, a tűzifa és az apríték kereskedelmi szállításának szabályai! című cikkünkben talál segítséget. Amennyiben fogyasztónak (végfelhasználónak) értékesíti a tűzifát, szigorú számadású szállítójegyet is ki kell állítania a szállításhoz, mellyel kapcsolatban szintén a Módosultak a hengeresfa, a tűzifa és az apríték kereskedelmi szállításának szabályai! című cikkünkben talál bővebb információkat. Ha kereskedő részére történik a tűzifa értékesítése, úgy a szerződő felek a tűzifa átruházásáról szóló szerződésben rendelkeznek arról, melyiküket terheli a szigorú számadású szállítójegy kiállítási kötelezettség.
-
8. Az udvaromba lévő fát szeretném kivágatni, mely munkáért cserébe a faanyagot a fakitermelő részére adnám át. Ebben az esetben terhel valamilyen kötelezettség a fa átadásával kapcsolatban?
Amennyiben belterületi termőföldnek nem minősülő ingatlanon (pl. a ház udvarán) álló fák kitermelésével bízunk meg vállalkozót, akinek a fakitermelési jogot átengedjük, akkor a vállalkozó minősül piaci szereplőnek, és ő köteles eleget tenni a fakitermeléssel kapcsolatos kötelezettségeknek. Fontos, hogy csak EUTR számmal rendelkező fakitermelő, faápoló, kertépítő céggel szerződjünk. Előzetesen azonban érdemes faápolóval megvizsgáltatni a kivágásra szánt fát, hogy valóban nincs-e lehetőség a megtartására, mivel a klímaváltozás hatásainak csökkentésében minden egyes belterületi fa rendkívüli nagy szerepet játszhat.
-
9. EUTR szabályozás tekintetében van-e különbség a kis- és nagykereskedelmi értékesítés között?
Alapvető különbség nincsen, de az EUTR regisztráció során a ténylegesen végzett tevékenységeket be kell jelenteni, ha az mindkét értékesítési formára kiterjed, akkor egyszerre mindkettőt.
-
-
EUTR regisztráció
-
1. Erdőgazdálkodóként mikor kell az EUTR regisztrációt elvégeznem?
Ha az erdőgazdálkodó
- Magyarországon kívülre értékesít faterméket (értékesítés alatt értve a lábon történő eladást is), vagy
- nem csak az erdőgazdálkodói nyilvántartásba vételével érintett erdőből értékesít faterméket (hanem pl. fásításból vagy más erdőgazdálkodótól vásárolt faterméket), vagy
- nem csak erdei faválasztékot értékesít, hanem feldolgozott faterméket (pl. általa előállított fűrészárut).
Ha a fenti feltételek közül egyik sem teljesül (tehát az erdőgazdálkodó csak a saját erdejéből kizárólag belföldre értékesít erdei faválasztékot), az erdőgazdálkodó a faanyag kereskedelmi lánchoz tartozó tevékenységét végezheti az erdőgazdálkodói kódjával, az fog technikai azonosító számának minősülni. -
2. Faanyag kereskedelmi láncszereplőnek minősülök-e? Kinek kell bejelentkeznie az EUTR hatósági nyilvántartásba?
Aki a faanyag kereskedelmi lánchoz tartozó tevékenységet végez, annak az előírt adatait be kell jelentenie a Nébih-hez. Ez alól az előző kérdésnél az erdőgazdálkodókra vonatkozóan ismertetettek képeznek kivételt.
A faanyag kereskedelmi lánchoz tartozó tevékenységek:
- fatermékek előállítása, mező- és erdőgazdasági földnek minősülő földrészletről fa lábon történő értékesítése,
- fatermékek feldolgozása bérmunkában vagy továbbértékesítés céljából,
- fatermékekkel történő kereskedés,
- fatermékek szállítása fuvarozási tevékenységként,
- fatermékek bértárolása.
Az adatok bejelentése (a regisztráció) az Útmutató az EUTR nyilvántartásba történő bejelentkezéshez dokumentum szerint hajtható végre. -
3. Hogyan tudom az EUTR hatósági nyilvántartásba bejelentett tevékenységeimet, telephely-címemet módosítani?
Az adatokat azon felületre ismételten belépve lehet módosítani, ahol az eredeti regisztrációt is elvégezte. A módosítás menetét az Útmutató az EUTR nyilvántartásba történő bejelentkezéshez dokumentum részletesen bemutatja.
-
4. Külföldi cégként van lehetőségem az EUTR nyilvántartásba regisztrálni?
Igen, végrehajtható a regisztráció, azonban ehhez ügyfélkapuval rendelkező személynek kell meghatalmazással bírnia a külföldi cégtől. A meghatalmazás létrehozásához a Felhasználói útmutató a Nébih Ügyfélprofil Rendszeréhez (ÜPR) dokumentumban, míg a regisztráció elvégzéséhez az Útmutató az EUTR nyilvántartásába történő bejelentkezéshez címűben talál segítséget.
-
-
Nyomon követés, származásigazolás
-
1. A fatermékre vonatkozóan milyen információkat kell gyűjteni és nyilvántartani? Mit jelenet információkhoz való hozzáférés?
A Faanyag nyomon követéséhez alapvetően szükséges adatok című cikkben részletesen bemutatjuk a gyűjtendő információkat, a vezetendő nyilvántartásokat. Az információkhoz való hozzáférés azt jelenti, hogy a fatermékek származási helyének megállapításához és forgalmazásának a nyomon követéséhez a szükséges dokumentációkat, információkat meg kell őrizni, ezeket a faanyag kereskedelmi láncban érintett szereplőnek rendelkezésére kell bocsátani vagy ezek beszerzését elő kell segíteni.
-
2. Meddig kell megőrizni a faanyag kereskedelmi lánccal kapcsolatos dokumentumokat, bizonylatokat?
A faanyag kereskedelmi lánccal kapcsolatos dokumentumokat, bizonylatokat keletkezésüktől, illetve felhasználásuktól számított öt évig kell megőrizni. Felhasználásra nem került szállítójegy és műveleti lap tömbök esetében ez a nyilvántartásba a felhasználás elmaradásáról szóló bejegyzés dátumától számított öt év.
-
3. Kinek kell DDS-t létrehoznia, fenntartania?
Minden olyan faanyag kereskedelmi lánc szereplőnek, aki Magyarország területén elsőként hoz forgalomba faterméket, azaz
- az erdőgazdálkodóknak, földhasználóknak, ingatlantulajdonosoknak, egyéb haszonvételi jogosultaknak, ha kitermelt vagy lábon álló fát értékesítenek,
- az Európai Unió területén kívülről az Unióba faterméket importálónak. -
4. Erdőgazdálkodó vagyok, a gazdálkodásom alatt álló erdőrészlet faanyagát lábon kívánom értékesíteni. Ebben az esetben is szükség van a kellő gondosság elvén alapuló rendszer (DDS) létrehozására?
Igen, ebben az esetben is létre kell hozni és működtetni a DDS-t, mivel a A lábon eladott erdőből származó faanyag forgalmazása című cikkben részletezettek alapján a lábon történő értékesítés is forgalomba hozatalnak minősül.
-
5. Mit kell tartalmaznia a DDS-nek?
Az EUTR főoldal „Kellő gondosság elvén alapuló nyomon követhetőségi eljárás – útmutatók, elemzések” pontjában leírtak nyújtanak segítséget a DDS elkészítéséhez. FONTOS! A közzétett anyagok nem mintarendszert, hanem a saját DDS létrehozásához szükséges információkat tartalmaznak, többek között a Hazai DDS útmutatót.
-
6. Milyen gyakran kell a DDS szerinti kockázatelemzést elvégezni?
A DDS szerinti kockázatelemzést minden beszállítóra és beszerzett fatermékre vonatkozóan el kell végezni. Beszállítók esetében legalább évente, illetve a beszállító tevékenysége kapcsán felmerült új információ esetén, új beszállítónál pedig célszerűen az első beszerzést megelőzően. A beszerezni kívánt fatermékek kockázatelemzésének végrehajtása függ a fatermék kitermelési helyétől, az eladó faanyag kereskedelmi láncban betöltött szerepétől, így annak függvényében dönthető el, hogy a kockázatelemzés a megkövetelt alapbizonylatok meglétének és megfelelőségének leellenőrzésével végrehajtható, vagy külön vizsgálat szükséges hozzá.
-
7. Melyek a nyomon követhetőséget, illetve a származást igazoló dokumentumok?
Minden olyan dokumentum, amelyben hiteles adatok szerepelnek arra vonatkozóan, hogy egyértelműen megállapítható legyen a faanyag kereskedelmi lánc szereplő által eladott vagy vásárolt fatermék megnevezése, fafaja, kitermelési helye, mennyisége, mennyiségi egysége, valamint a jogszerű kitermelést igazoló iratok megléte vagy az azokra vonatkozó megfelelő hivatkozás szerepel. Az iratokból továbbá egyértelműen ki kell derüljön az értékesítésben részt vevő felek beazonosításához szükséges minden adat.
-
8. Melyek a szállítmányt kísérő dokumentumok?
Erdei faválaszték esetén a szállítmányt nyomdai úton előállított vagy a Nébih által jóváhagyott nyomtatványkitöltő programmal készített, szigorú számadású szállítójeggyel kell kísérni. Bizonyos esetekben, korlátozottan nem szigorú számadású szállítójegy is használható. A szállítójegyekkel kapcsolatosan a Módosultak az erdeifaválaszték-szállítás szabályai és nyomtatványai című cikkünk szolgál részletes információkkal. Emellett be kell tartani a közúti áruszállításra és az adózásra (EKÁER, számla stb.) vonatkozó jogszabályokból fakadó kötelezettségeket is.
Nem erdei faválasztékok szállításához szállítójegy helyett a faanyag kereskedelmi lánc szereplő által célszerűnek tartott, ügyvitelében rendszeresített bizonylat (pl. szállítólevél) is használható.
A szállítmányt kísérő dokumentumon szerepelnie kell a szállított fatermék beazonosításához szükséges összes jellemzőnek (pl. fatermék megnevezése, fafaja, mennyisége, mennyiségi egysége stb.) valamint az értékesítésben részt vevő felek beazonosításához szükséges összes adatnak.
Az import szállítmányokkal kapcsolatos előírásokat a GYIK külön fejezete tartalmazza. -
9. Nekem kell megvizsgálni és eldönteni, hogy a terméket alkotó fa legális forrásból származik? Hogyan?
Minden faanyag kereskedelmi lánc szereplőnek meg kell győződnie az általa forgalomba hozott vagy forgalmazott faterméket alkotó fa legális eredetéről.
Piaci szereplőnek minősülő láncszereplőnek a DDS-ében rögzített kockázatértékelést és csökkentést kell végrehajtania a legális eredet biztosítása érdekében.
Kereskedő láncszereplőnek a legális eredet megítéléséhez
- a jogszabályban előírt dokumentumok (szállítójegy, számla stb.) meglétét és hiánytalan, pontos kitöltését kell megkövetelnie,
- a kellő gondosság elvén alapuló nyomon követhetőségi eljárásában meghatározottakat (pl. az eladó EUTR regisztrációjának ellenőrzése, meggyőződés arról, hogy nem áll tevékenysége tiltás, felfüggesztés alatt) kell végrehajtania. -
10. Kereskedő vagyok, másik faanyag kereskedelmi lánc szereplőtől vásárolok tűzifát, melyhez kapcsolódóan egy számlát és egy szállítójegyet kapok, melyen azonban nem szerepel a faanyag kitermelési helye. Honnan szerezhetek tudomást ezen információról?
Az eladónak biztosítania kell az érintett faterméket alkotó fa kitermelési helyére vonatkozó információ átadását, azt tőle kell beszerezni. Amennyiben az eladó nem adja át ezen információt, el kell állni az érintett fatermék beszerzésétől.
-
11. Mit tegyek, ha kiderül, hogy eredetigazolási hiányosságokkal érintett az általam megvásárolt fatermék?
Ilyen esetben az érintett faterméket haladéktalanul ki kell vonni a forgalomból, amennyiben továbbadásra került, a vevők tájékoztatása mellett haladéktalanul vissza kell hívni, a megtett intézkedésekről pedig tájékoztatni kell a Nébih EUTR hatóságát.
-
12. Lábon értékesítettem a gazdálkodásom alatt álló erdőrészlet faanyagát, így a ténylegesen kitermelt faanyag mennyiségéről nincs teljes körű információm, ezért a fakitermelésre vonatkozó végrehajtás-bejelentőn az erdőrészletből kitermelésre tervezett faanyag mennyiségét tüntetném fel. Ez így megfelelő, érhet-e emiatt valamilyen hátrány vagy szankció mennyiségbeli eltérés esetén?
Lábon történő értékesítés esetén a vevővel olyan szerződést kell kötni, amelyben az erdőgazdálkodó részéről kikötésre kerül, hogy a vevő köteles átadni részére a kitermelt faanyag mennyiségét, fafaját, választékát, készletre vételi dátumát. Az átadott adatok alapján a fakitermelési végrehajtás-bejelentőt már a valóságnak megfelelően tudja kitölteni az erdőgazdálkodó.
A fakitermelési végrehajtás-bejelentőn nem szereplő, az erdőgazdálkodó által lábon értékesített fafajok, választékok, illetve mennyiségek esetében vélelmezni kell azok illegális eredetét.
További részletes tudnivalók találhatók A lábon eladott erdőből származó faanyag forgalmazása című cikkben. -
13. Külföldi székhellyel és telephellyel rendelkező cégként szeretnék tűzifa hirdetést feladni Magyarországon. Ebben az esetben is a hirdetésekben fel kell tüntetni az EUTR technikai azonosító számot?
Igen, a hirdetés jogszerű megjelentetéséhez a cégnek rendelkeznie kell EUTR technikai azonosító számmal, ahhoz pedig el kell végezni – az Útmutató az EUTR nyilvántartásba történő bejelentkezéshez című dokumentum alapján – az EUTR regisztrációt. A regisztrációhoz ügyfélkapuval rendelkező személynek kell meghatalmazással bírnia a külföldi cégtől, a meghatalmazás létrehozásához az ÜPR használati útmutató című dokumentumban talál segítséget.
-
14. FSC és PEFC tanúsítvánnyal rendelkezek, ezek elégségesek-e az EUTR szabályoknak való megfeleléshez?
A fenti tanúsítási rendszerek nem az EUTR előírások érvényesítésére lettek megalkotva, emiatt e tanúsítványok önmagukban nem elégségesek a legális fakitermelésből való származás igazolására.
-
-
Importtal kapcsolatos követelmények
-
1. Az import szállítmányokat milyen dokumentumoknak kell kísérniük, azoknak milyen nyelven kell rendelkezésre állniuk?
A Tájékoztatás a külföldi fatermékek behozatalát kötelezően kísérő dokumentációról című cikkünk részletesen bemutatja a szükséges dokumentumokat.
-
2. Mi az exportőri nyilatkozat, ki állítja ki, és mit kell tartalmaznia?
A Tájékoztatás a külföldi fatermékek behozatalát kötelezően kísérő dokumentációról című cikkünk részletesen bemutatja az exportőri nyilatkozat kötelező tartalmát.
-
-
Szállítójegy
-
1. Nem tudok szállítójegy tömböt használatra bejelenteni, azt írja ki a rendszer, hogy nem vagyok jogosult rá!
Szállítójegy tömböt használatra csak regisztrált faanyag kereskedelmi lánc szereplő vagy nyilvántartásba vett erdőgazdálkodó tud bejelenteni.
Amennyiben megszűnt valamilyen oknál fogva a regisztrációja vagy az erdőgazdálkodói jogviszonya, a https://epapir.gov.hu/ oldalon keresztül a „Faanyag kereskedelem” témacsoport, a „Faanyag kereskedelmi lánccal kapcsolatos adatszolgáltatás” ügytípus és a „Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal e-Papír” címzett kiválasztásával beküldött E papíron tudja kérni a bejelentett tömb lezárását a szükséges adatok (első és utolsó kitöltött lap sorszáma, a kitöltés dátuma, amennyiben nem került teljes egészében felhasználásra a tömb, az idő előtti lezárás okának) megadásával. Gazdálkodó szervezetnek nem minősülő természetes személy a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal 1537 Budapest, Pf. 407 címre küldött levélben is kezdeményezheti a fenti adatok megadásával az érintett tömb lezárását. -
2. Az erdőgazdálkodó átadja az erdő tulajdonosainak a nekik járó, kitermelt faanyagot. A tulajdonosok a faanyagot, mint saját tulajdonukat, saját célra hazaszállíthatják nem szigorú számadású szállítójeggyel?
Mivel a fakitermelés az erdőgazdálkodó személyéhez kötött erdei haszonvételi jog ezért az erdőtulajdonosok nem minősülnek fakitermelésre jogosultnak, így nem alkalmazhatják a nem szigorú számadású szállítójegyet, hanem a tulajdonrészükért járó faanyagot csak szigorú számadású szállítójeggyel tudják hazaszállítani. A szállítójegyet elsődlegesen az erdőgazdálkodónak kell kiállítania, kivéve ha a tulajdonos maga is faanyag kereskedelmi lánc szereplő, és továbbértékesítés céljából szállítja el a fát.
-
3. Hol kell a szállítónak aláírnia a szállítójegyet?
A szállítónak a szállítójegyet alá kell írnia annak átvétele igazolásául (a hatóságom által közreadott minta, illetve a Pátria Nyomda Zrt. által előállított szállítójegyek 24. számú rovatában), illetve a szállítójármű elindulása és megérkezése időpontját igazoló rovatoknál (a hatóságom által közreadott minta, illetve a Pátria Nyomda Zrt. által előállított szállítójegyek 25. számú rovatában).
-
4. A szállítójármű elindulásának időpontját kinek kell kitöltenie?
A szállítójármű elindulásának időpontját a szállítónak kell kitöltenie a szállítójegy minden, szállítmányt kísérő példányán. A szállítójegy szállítmányt nem kísérő példányain nem szerepelhet az elindulás (és értelemszerűen a megérkezés, ill. a kiszolgáltatás) időpontja, azt a szállítójegyet kiállító személy nem írhatja rá előre!
-
5. Mi a teendő, ha szállítás közben megváltozik a kiszolgáltatás helye?
Ritka esetben előfordul, hogy szállítás közben – pl. műszaki okokból vagy a vevő szállítás közben adott új utasítása alapján – megváltozik a szállítójegyen kiszolgáltatás helyeként feltüntetett, tényleges lerakodási hely. Ilyenkor a változás ismertté válása után azonnal, tehát még a szállítás közben, a szállító felelős azért, hogy az új kiszolgáltatási helyet a szállítójegy – szállítmányt kísérő összes példányának – megjegyzés rovatában feltüntesse a változás okának megjelölése mellett. Ennek hiányában a szállítás a megváltozott útszakaszra szállítójegy nélkül végzett szállításnak minősül, a kiállított szállítójegy nem igazolja a szállított erdei faválaszték eredetét!
-
6. Szállítás közben elromlott a szállítójármű, így az erdei faválaszték szállítását csak a gépjármű megjavítása után, másnap tudtuk csak befejezni? Érvényes a kiállított szállítójegy a másnapi szállításra is?
Igen, ha a szállítójegy megjegyzés rovatában feltüntetésre kerül a javítás idejére történő megállás helye és időszaka is.
-
7. Az erdőrészletben történik a fakitermelés, fakészletezés. A fahasználat még nincs lejelentve az erdészeti hatóságnál. Mikortól lehet a fát más telephelyre elszállítani, vagy különösen közvetlenül értékesíteni? Ez esetben mik a készletnyilvántartás, dokumentáltság különös szabályai? Mivel a készletre vétel egy pl. felkészítőhelyen nem folyamatos (nincs állandó szakirányítói jelenlét), megelőzheti-e az értékesítés, illetve állandó telephelyre szállítás a fakitermelés lejelentését és/vagy a készletre vételt?
Készletre vétel nélkül értékesítés nem történhet, hiszen ezen kiinduló adatok hiányában a kitermelt faanyaggal történő elszámolás, a fakitermelés lejelentésének dokumentuma nem állítható elő valósághűen. A készletre vétel legkésőbb az elszállításkor, illetve az eladáskor megvalósul, hiszen az adásvételhez, illetve a szállításhoz szükséges szállítójegy kiállításához ismerni kell az érintett erdei faválaszték mennyiségét, fafaját. A nyomonkövethetőség olyan készletnyilvántartást követel meg, amelyből az előállított, illetve értékesített fatermékek és a tulajdonváltás jellemző körülményeinek beazonosításához szükséges adatok egyértelműen megállapíthatóak. Ebből fakadóan a készletre vétel és az értékesítés dátuma megegyezhet, ha az erdőgazdálkodó külön készletre vételt nem végez.
-
8. Meddig kell a szállítójegy tömböket megőrizni?
A szállítójegy tömböket az utolsó használatuktól (az utolsó kitöltött lap dátumától) számított öt évig kell megőrizni. Ha egy tömb nem kerül felhasználásra, akkor a szállítójegy-nyilvántartásba a felhasználás elmaradásáról szóló bejegyzés dátumától kell számítani az öt évet.
-
9. Hibásan jelentettem be a szállítójegyet, elírtam annak sorszámát, mit tehetek?
A bejelentett sorszámtartomány a szállítójegy sorának kijelölése utáni megnyitásra megjelenő „Módosítás” gombra kattintva javítható a bejelentő felületen. Természetesen a módosított sorszámtartomány is dokumentálásra kerül a későbbi ellenőrzés érdekében.
-
10. Véletlenül a saját nevemre jelentettem be a szállítójegyet az általam képviselt cég helyett, hogyan javítható a hiba?
A saját név alatt szereplő, még „Bejelentett” állapotú szállítójegy tömböket törölni kell a bejelentő felületen (a megnyitás után megjelenő „Törlés” gombbal), majd a képviselt cég nevében újra be kell jelenteni azokat. Egy esetleges hatósági ellenőrzéskor a téves bejelentés hivatkozható meg, azt látni fogja a rendszerben az ellenőrzést végző személy.
-
-
Műveleti lap
-
1. A műveleti lap tömböt nem tudom a szakirányító vállalkozás nevében használatra bejelenteni, mi a teendő?
A műveleti lap tömböt annak a jogosult erdészeti szakszemélyzetnek kell használatra bejelentenie, aki abból ténylegesen a műveleti lapokat ki fogja állítani. A bejelentett tömbből más jogosult erdészeti szakszemélyzet nem állíthat ki műveleti lapot.
-
2. Kinek kell a műveleti lap tömbökről nyilvántartást vezetni, azokat megőrizni?
Annak a jogosult erdészeti szakszemélyzetnek kell a műveleti lap tömbökről nyilvántartást vezetni és annak kell azokat megőrizni, aki azokat használatra bejelentette.
-
3. Meddig kell a műveleti lap tömböket megőrizni?
A műveleti lap tömböket az utolsó használatuktól (az utolsó kitöltött lap dátumától) számított öt évig kell megőrizni. Ha egy tömb nem kerül felhasználásra, akkor a műveleti lap- nyilvántartásba a felhasználás elmaradásáról szóló bejegyzés dátumától kell számítani az öt évet.
-
4. Az erdőgazdálkodó vásárolta a műveleti lap tömböt, hogyan használható fel az jogszerűen?
Az erdőgazdálkodónak dokumentáltan át kell adnia a tömböt a jogosult erdészeti szakszemélyzetének, aki azt használatra bejelenti, a nyilvántartásába bevezeti. A tömbből csak az azt beszerző erdőgazdálkodónak állíthat ki tömböt a szakszemélyzet, és csak a tömböt használatra bejelentő szakszemélyzet írhat bele a tömbbe
-
5. Kinek állíthatok ki az általam vagy az engem alkalmazó szakirányító vállalkozás által beszerzett tömbökből műveleti lapot?
A jogosult erdészeti szakszemélyzet által beszerzett műveleti lap tömbből bármely erdőgazdálkodónak kiállítható műveleti lap, akivel a szakszemélyzet a szakirányításra vonatkozó megbízással, szerződéssel rendelkezik. A szakirányító vállalkozás által beszerzett tömbből csak a szakirányító vállalkozás működési körében állítható ki műveleti lap.
-
6. A fakitermelés végrehajtása közben derül ki, hogy a fakitermeléshez kiállított műveleti lapon szereplő mennyiségekhez vagy fafajokhoz képest több kerül ki a fakitermelésből. Ilyenkor mi a teendő?
Amennyiben a fakitermelés végrehajtása során kiderül, hogy a műveleti lapon feltüntetett kitermelhető mennyiség vagy fafaj meghatározásához alkalmazott becslési módszer nem volt helyes, vagy a becslés nem volt megfelelően pontos, a kiállított műveleti lap mellett – az addig végrehajtott fakitermelés adatai és a még visszalévő fakitermelésre elvégzett új becsléssel felvett adatok alapján – új műveleti lapot kell kiállítani. Az új műveleti lapból egyértelműen ki kell derülnie, hogy az a korábban kiállított műveleti lappal együtt érvényes, azaz a két műveleti lapon szereplő kitermelhető fatérfogat adatok együttes mennyisége a mérvadó, vagy az új műveleti lap magában foglalja, így hatálytalanítja a korábbit.
-
-
Egyéb
-
1. Mennyi idő múlva kerülhetek le a honlapon közzétett jogsértések listájáról?
A közzétételtől számított ötödik év leteltekor.
-
2. Erdővédelmi bírság kiszabása esetén fordulhatok-e a hatósághoz méltányossági kérelemmel?
Erre a vonatkozó jogszabályi környezet alapján nincs lehetőség.
-
Faanyagterméklánc-felügyelet – European Timber Regulation (EUTR) - FOGYASZTÓKNAK, KÖZÉRDEKŰ BEJELENTŐKNEK
-
1. Hogyan tudom ellenőrizni, hogy a tűzifa-eladó jogszerűen végzi tevékenységét?
A tűzifa-kereskedőnek rendelkeznie kell technikai azonosító számmal, amely AA1234567 formátumú. A FELIR keresőben tudja lekérdezni ennek meglétét. Ha az eladó erdőgazdálkodó, akkor erdőgazdálkodói kódja minősül technikai azonosító számnak. A FELIR keresőben erdőgazdálkodói kód alapján nem lehet keresni, így az erdőgazdálkodó más adatával kell elvégezni a keresést.
Amennyiben a kereső azt adja vissza, hogy az eladó rendelkezik „faanyag kereskedelmi lánchoz tartozó tevékenység”-gel vagy „erdőgazdálkodási tevékenység”-gel, és az EUTR jogsértések oldalon végzett lekérdezés szerint az érintett nem áll tiltás vagy felfüggesztés alatt, jogszerűen végzi a tűzifa értékesítését.
Ha az eladó nem hajlandó közölni technikai azonosító számát vagy az azonosításhoz szükséges egyéb adatait, feltételezhető, hogy tevékenységét illegálisan végzi, emiatt nem javasolt vele üzletet kötni. Ugyancsak fokozott kockázatot jelent olyan hirdetés alapján fát vásárolni, amelyben – a jogszabályi előírás ellenére – nem tüntetik fel a technikai azonosító számot. -
2. Meddig kell megőrizni a megvásárolt tüzelő bizonylatait (szállítójegy, számla stb.)?
A megvásárolt tüzelő bizonylatait annak felhasználásáig célszerű megőrizni. 20 köbmétert meghaladó mennyiségű, származást igazoló dokumentumokkal nem rendelkező erdei faválaszték tárolása esetén a tárolást végző személyt a faanyag kereskedelmi lánc szereplőjének kell tekinteni, és vélelmezni kell a forgalmazási cél fennállását.
-
3. Szerintem a környékünkön illegális fatelep működik. Hogyan jelentsem be Önöknek, milyen adatokra van szükségük az ellenőrzéshez?
A bejelentést megteheti
- az eutr@nebih.gov.hu címre küldött e-mail-ben,
- a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal 1537 Budapest, Pf. 407 címre küldött levélben,
- a https://epapir.gov.hu/ oldalon keresztül a „Faanyag kereskedelem” témacsoport, a „Faanyag kereskedelmi lánccal kapcsolatos adatszolgáltatás” ügytípus és a „Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal e-Papír” címzett kiválasztásával beküldött E papíron.
Mindenképpen jelezze, kéri-e adatainak zártan történő kezelését, azaz az ügy szereplői előtti titokban tartását.
A bejelentésben mindenképpen adja meg a fatelep címét, illetve ha rendelkezésre áll, a telep működtetőjének nevét, cégét, telefonszámát, ha hirdetési felületen találkozott vele, akkor a hirdetés fellelhetőségét, linkjét, a telep működésére vonatkozó egyéb információkat (melyik nap, mikor végeznek ott tevékenységet, milyen rendszámú gépjárművel szállítanak stb.).