Nyomonkövethetőség és földrajzi helymeghatározás
Nyomonkövethetőség és földrajzi helymeghatározás
Tartalom
Az ellátási lánc
Nyomonkövethetőségi követelmények
Vegyes eredetű termékek
Ha a termék egy része nem megfelelő
Ömlesztett formában forgalmazott termékek
Jogszerűségi követelmény
Földrajzi helymeghatározással kapcsolatos adatok
Az ellátási lánc
| Előállítás | Az árucikkeket jogszerűen kell előállítani, és erdőirtás mentesnek kell lenniük. Az előállítási terület földrajzi elhelyezkedésére vonatkozó adatokat gyűjteni kell. A jogszerűtlenül, 2020. december 31. után erdőirtással érintett vagy nem beazonosítható földterületen előállított áruk nem felelnek meg a szabályoknak, és nem hozhatók forgalomba az uniós piacon. A megfelelő árukat elkülönítve kell tárolni az ismeretlen eredetű vagy nem megfelelő áruktól. |
| Kereskedelem és szállítás | Az erdőirtásmentes és jogszerűen előállított árukat a kereskedelem és a szállítás során más áruktól elkülönítve kell tartani. A megfelelő és meg nem felelő, illetve ismeretlen eredetű áruk keverése nem megengedett. Ilyen esetben a teljes szállítmány nem megfelelőnek minősül és nem hozható forgalomba az EU piacán. |
| Vám | Az EU-n kívül előállított releváns áruk vagy termékek uniós piacon történő forgalomba hozatalához a forgalombahozatal előtt vámkezelésre van szükség. Csak a vámáru-nyilatkozat tekinthető megfelelő bizonyítéknak, sem a fuvarlevél, sem más kereskedelmi vagy logisztikai dokumentum nem tekinthető annak. |
| Behozatal, import | Az importőrnek kellő gondossági eljárást kell lefolytatnia, mielőtt egy terméket az EU piacán forgalomba hozna. Az importőrnek kellő gondossági nyilatkozatot (DDS) is be kell nyújtania, ezután kap egy hivatkozási számot (és egy biztonsági tokent), amelyet a behozatali vámáru-nyilatkozatban fel kell tüntetnie. Csak a megfelelő termékek hozhatók forgalomba az EU piacán. A piaci szereplő akkor hozhatja forgalomba a terméket az EU piacán, ha azt a vámhatóságok importra bocsátották. |
| Újraimportálás | Újraimportáláskor ugyanazok a kötelezettségek állnak fenn, mint az első forgalombahozotalnál. Ha egy piaci szereplő (vagy kkv-nak nem minősülő kereskedő) egy korábban exportált terméket újraimportál, és azt a „szabad forgalomba bocsátás” vámeljárás alá vonja, akkor ugyanazok a kötelezettségek vonatkoznak rá, mintha a terméket először hoznák forgalomba. Kivitelkor az érintett termék elveszíti „uniós áru” vámjogi státuszát, és új terméknek minősül, ha ezt követően újra forgalomba hozzák, vagy újra forgalmazzák a piacon. A már meglévő kellő gondossági nyilatkozatok segíthetik a piaci szereplőt a kellő gondosság gyakorlásában. |
| Értékesítés vagy kivitel | A termék uniós piacon történő értékesítése előtt a /kkv-nak nem minősülő kereskedőknek ellenőrizniük kell, hogy kellő gondossággal jártak-e el az ellátási lánc korábbi szakaszaiban. A kereskedőknek ellenőrizniük kell az ellátási láncban feljebb lévő DDS-eket, és az összes korábbi hivatkozási szám alapján be kell nyújtaniuk a saját DDS-üket ra. A kereskedő ezután új DDS-hivatkozási számot és biztonsági tokent kap. A kisvállalkozásoknak (kkv-k) nem kell ellenőrizniük vagy benyújtaniuk a kellő gondossági nyilatkozatokat olyan termékek esetében, amelyekre vonatkozóan az ellátási lánc korábbi szakaszaiban már kellő gondossággal jártak el. |
Nyomonkövethetőségi követelmények
Az árucikkeket jogszerűen kell előállítani és erdőirtás mentesnek kell lenniük. Annak bizonyítására, hogy egy adott helyen nem történik erdőirtás, a területegységig való nyomon követhetőség szükséges. A rendelet előírja, hogy a piaci szereplőknek gyűjteniük kell és a kellő gondossági nyilatkozatban meg kell adniuk azon területegységek földrajzi koordinátáit, amelyeken az árukat előállították vagy betakarították. Ezeket a koordinátákat fel kell vinni az Információs Rendszerbe. A nyomonkövethetőségi követelményeknek nem megfelelő termékek nem hozhatók forgalomba az EU piacán, illetve nem exportálhatók.
A földrajzi helymeghatározással történő nyomonkövethetőségi követelmények alól nincs kivétel. A piaci szereplőknek fel kell mérniük az ellátási lánc összetettségét, az EUDR rendelet kijátszásának kockázatát, valamint az ismeretlen eredetű, illetve a magas vagy átlagos kockázatú országokból vagy azok részeiből származó termékekkel való keveredés kockázatát is.
Amennyiben a piaci szereplő megbizonyosodott arról, hogy az összes releváns árut és releváns terméket olyan országokban vagy azok részeiben állították elő, amelyek alacsony kockázatúak, akkor egyszerűsített kellő gondossággal lehet eljárni és nem kell teljesíteni a kockázatelemzési, kockázatcsökkentési követelményeket (EUDR 13. cikk (1) bekezdés).
Ha a piaci szereplő olyan releváns információhoz jut, vagy olyan releváns információról szerez tudomást, amely a rendelet kijátszására vagy annak a kockázatára utalhat, hogy a releváns termékek nem felelnek meg a rendeletnek, akkor a piaci szereplőnek az EUDR 10. és az EUDR 11. cikkben foglalt valamennyi kötelezettséget teljesítenie kell és minden releváns információt haladéktalanul közölnie kell az illetékes hatósággal.
A földrajzi helymeghatározási információkat minden releváns termék esetében kötelező megadni a kellő gondossági nyilatkozatokban. A piaci szereplőknek tehát minden egyes alkalommal meg kell adniuk ezt az információt, amikor egy releváns terméket kívánnak forgalomba hozni, forgalmazni vagy exportálni.
-
A területegység meghatározása
A rendelet értelmében a földrajzi helymeghatározás tárgyát képező „területegység” fogalmát az EUDR 2. cikk (27) bekezdése a következőképpen határozza meg:
„adott ingatlanon található, az előállító ország joga által elismert földterület, ahol kellőképpen homogén körülmények vannak ahhoz, hogy összesített szinten értékelni lehessen az erdőirtásnak és az erdőpusztulásnak az adott földterületen előállított releváns árukhoz kapcsolódó kockázatát”. -
Az előállítás dátuma és időtartománya
A piaci szereplőknek (és a kkv-nek nem minősülő kereskedőknek) az EUDR rendelet 9. cikkében meghatározott kötelezettségek értelmében információt kell gyűjteniük az előállítás dátumáról vagy időtartományáról. Ez az információ a termék erdőirtásmentességének megállapításához szükséges, ezért ez a kitétel a rendelet hatálya alá tartozó, forgalomba hozott árukra vagy a rendelet hatálya alá tartozó releváns termékek előállításához felhasznált árukra is vonatkozik.
A szarvasmarha kivételével, egyéb áruk esetében az előállítás dátuma az áru betakarításának időpontjára, az előállítás időtartománya pedig az előállítási folyamat időszakára/tartamára vonatkozik. Például, fa esetében „az előállítás időtartománya” a fakitermelési műveletek időtartamára vonatkozik.
Az előállítás dátumának és az előállítás időtartományának egyaránt a kijelölt területegységre kell vonatkoznia. Ha az előállítás sajátosságai miatt pontosabb információ nem áll rendelkezésre, akkor a termelés éve és/vagy a betakarítási időszak, aratási szezon is használható.
A piaci szereplők által forgalomba hozni vagy exportálni kívánt termék előállításának dátumára vagy időtartományára vonatkozó információkat nem kell feltüntetni a kellő gondossági nyilatkozatban, de a piaci szereplőknek ezeket az információkat össze kell gyűjteniük, rendszerezniük kell és öt évig meg kell őrizniük őket (EUDR 9. cikk).-
Szarvasmarha
A „szarvasmarha” árucsoportba tartozó releváns termékek esetében az előállítás időtartománya az állat életére vonatkozik, a szarvasmarha születésétől a levágás időpontjáig. Ha élő szarvasmarhát (HR-kód: 0102 21, 0102 29) hoznak forgalomba az EU piacán (pl. importálással vagy a szarvasmarha első eladásával az EU-ban való születését követően), az első forgalomba hozatalig minden földrajzi helymeghatározást össze kell gyűjteni és be kell nyújtani a kellő gondossági nyilatkozathoz (DDS).
Ha az élő szarvasmarhát később az EU piacán forgalmazzák, a kkv-nek nem minősülő kereskedők kötelesek összegyűjteni és hozzáadni azon létesítmények minden további földrajzi helyét, ahol a szarvasmarhát az első uniós piacon történő forgalomba hozatal után tartották (lásd az EUDR rendelet 9. cikke (1) bekezdésének d) pontját).A kkv-nak minősülő kereskedők nem kötelesek a földrajzi helymeghatározásokat hozzáadni, és nem kell új DDS-t kiállítaniuk, de legalább öt évig meg kell őrizniük az EUDR 5. cikk (3) és (4) bekezdésében meghatározott, az általuk forgalmazni kívánt releváns termékekre vonatkozó információkat.
Az EUDR rendelet 1. cikkének (2) bekezdése szerint, valamint a 2. cikk (14) bekezdésében szereplő „előállított” fogalom meghatározásával összhangban az EUDR nem vonatkozik a szarvasmarhára és a szarvasmarhából származó termékekre, ha a szarvasmarha a rendelet hatálybalépése előtt, azaz 2023. június 29. előtt született.
-
Vegyes eredetű termékek
A kkv-nak nem minősülő piaci szereplőknek és kereskedőknek biztosítaniuk kell, hogy az általuk szolgáltatott nyomonkövethetőségi információk helytállóak legyenek, függetlenül ellátási láncuk hosszától vagy összetettségétől.
A nyomonkövethetőségi információk az ellátási láncok mentén összeadhatók. Például, egy nagy, ömlesztett szójaszállítmányhoz, amelyet több ország több száz területegységéről szereztek be, olyan kellő gondossági nyilatkozatot kell társítani, amely tartalmazza az összes releváns előállító országot és földrajzi helymeghatározási információt minden egyes, a szállítmányhoz kapcsolódó terülegységre vonatkozóan.
Ha a termék egy része nem megfelelő
Ha valamely releváns termék egy része nem megfelelő, a nem megfelelő részt azonosítani kell és el kell különíteni a többi résztől, mielőtt a releváns terméket forgalomba hoznák vagy exportálnák. A nem megfelelő rész nem hozható forgalomba és nem exportálható.
Ha az azonosítás és elkülönítés nem lehetséges, például azért, mert a nem megfelelő termékek összekeveredtek a többi termékkel, akkor az egész releváns termék nem megfelelőnek minősül, mivel nem garantálható, hogy az EUDR rendelet 3. cikkében foglalt feltételek teljesülnek. Emiatt nem hozható forgalomba és nem is exportálható.
Például, ha az összes ömlesztett áru összekeveredett, és az áruk több száz területegységhez kapcsolódnak, akkor a tény, hogy az egyik területegységen 2020 után erdőirtás történt, az egész releváns terméket meg nem felelővé teszi.
Ez azonban nem érinti azokat a helyzeteket – bármilyen módon legyenek is meghatározva -, amikor a forgalomba hozott releváns áruk vagy releváns termékek 100%-a:
- Visszavezethető a területegységre;
- A rendelet értelmében jogszerű és erdőirtásmentes;
- Soha nem keveredett ismeretlen eredetű vagy nem erdőirtásmentes árukkal.
Ömlesztett formában forgalmazott termékek
Az ömlesztett formában forgalmazott termékek, például szója vagy pálmaolaj esetében a piaci szereplőknek (vagy a kkv-nak nem minősülő kereskedőknek) biztosítaniuk kell, hogy a szállítmányban érintett összes területegység azonosítható legyen, és hogy az áruk a folyamat egyetlen szakaszában se keveredjenek össze ismeretlen eredetű vagy a 2020. december 31-i határnap után erdőirtással vagy erdőpusztulással érintett területekről származó árukkal.
A releváns összetett termékek, például a különböző faelemeket tartalmazó fabútorok esetében a piaci szereplőnek meg kell határoznia az összes olyan területegység földrajzi elhelyezkedését, amelyen a releváns árukat előállították. A releváns áruk összetevői nem lehetnek ismeretlen eredetűek, és nem származhatnak olyan területekről, amelyeken a határnapot követően erdőirtás vagy erdőpusztulás történt.
-
Vegyes eredetű áruk bejelentése
A piaci szereplőnek minden, az EU-ba ténylegesen beszállított áru előállítási helyét be kell jelentenie.
Például, ha több előállítási helyről származó, megfelelő áru keveredik össze ugyanabban a silóban, halomban, kupacban, tartályban stb., majd ezen áruk egy részét az EU piacán forgalomba hozzák:
- a bejelentett előállítási helynek tartalmaznia kell a silóba az utolsó ürítés óta bekerült (és ezért potenciálisan a szállítmányba kerülő) összes áru előállítási helyét.
- Ha a silókat nem ürítik rendszeresen, a piaci szereplőnek nyilatkoznia kell az összes, a silóba egy adott időszakban bekerült áru előállítási helyéről. Ez biztosítja, hogy az ismeretlen előállítási helyről származó áruk ne keveredjenek össze a folyamat során.Például, amikor a silóban tárolt áruk egy részét leürítik, ez biztonságosan elvégezhető úgy, hogy nyilatkoznak a silóba korábban bekerült összes áru földrajzi helyzetéről, legalább a siló kapacitásának 200%-áig, feltéve, hogy a silóban az elsőként be, elsőként ki (FIFO) rendszer működik, tehát a tárolt áruk mozgása időrendi sorrendben történik.
Ez a megközelítés érvényes a halmokban, tartályokban stb. tárolt releváns árukra vagy termékekre és minden, folyamatos feldolgozási folyamatra.
A rendelet szerint nem engedhető meg az a gyakorlat, hogy a silóba került teljes mennyiségű áru helyett csak annak a mennyiségnek az előállítási helyét jelentik be, amit az EU-ban forgalomba hoztak, mivel ez sérti a rendelet azon szabályozását, mely tiltja ismeretlen eredetű termékek forgalomba hozatalát az uniós piacon.
Jogszerűségi követelmény
A releváns árukat és termékeket csak akkor lehet forgalomba hozni vagy exportálni, ha azokat az EUDR 3. cikk b) pontjában meghatározott követelménynek megfelelően, az előállító ország vonatkozó jogszabályai szerint állították elő.
Az EUDR 3. cikk szerinti kötelezettségek együttesen érvényesek: a jogszerűségi követelményt (EUDR 3. cikk b) pontja) az „erdőirtásmentes” követelményen (EUDR 3. cikk a) pontja) és az árukkal vagy termékekkel kapcsolatos, kellő gondossági nyilatkozatra vonatkozó követelményen (EUDR 3. cikk c) pontja) felül kell teljesíteni.
A „vonatkozó jogszabályok” magukban foglalhatják többek között a nemzeti jogszabályokat (beleértve a vonatkozó másodlagos jogot) és a joggyakorlatot, valamint a nemzeti jogban alkalmazandó nemzetközi jogot.
A kockázatértékeléshez az EUDR 9. cikk (1) bekezdésének h) pontjában és a 10. cikkben foglaltak szerint megfelelő dokumentációra van szükség. Ilyen dokumentáció lehet például a hatósági hivatalos dokumentumok, szerződéses megállapodások, bírósági határozatok vagy hatásvizsgálatok és elvégzett ellenőrzések. A piaci szereplőnek minden esetben biztosítania kell, hogy ezek a dokumentumok ellenőrizhetők és megbízhatóak legyenek, figyelembe véve a korrupciónak az előállító országhoz rendelt kockázatát.
A Bizottság a megfelelő időben külön iránymutatást ad ki a jogszerűségről.
-
„Többlet” földterület bejelentése
A rendelet lényege, hogy összhangot biztosítson a forgalomba hozott áruk/termékek és a tényleges előállításuk helyszínéül szolgáló területegységek között. A piaci szereplő azonban bizonyos körülmények között az áruk tényleges előállítási helyét meghaladó mennyiségű földterület földrajzi koordinátáit is megadhatja.
A piaci szereplők csak akkor jelenthetnek be „többlet” területet, ha az ömlesztett áru teljes mértékben nyomon követhető a területegységig, és nem keveredik ismeretlen eredetű vagy nem megfelelő árukkal.
Ha a piaci szereplő a kellő gondossági nyilatkozatban „többletet” jelent be, akkor teljes felelősséget vállal valamennyi olyan területegység megfelelőségéért, amelyre vonatkozóan földrajzi helymeghatározást adott meg, függetlenül attól, hogy ezek a területegységek érintettek-e a végül forgalomba hozott áruk/termékek előállításában.Fontos! Ha a kellő gondossági nyilatkozatban „geolokalizált” területegységek valamelyike nem megfelelő, akkor a geolokalizált területegységek teljes csoportja nem megfelelőnek minősül.Ezekben az esetekben a többlet földterületet bejelentő piaci szereplőnek az EUDR 9., 10. és 11. cikknek megfelelően teljes körű kellő gondossági eljárást kell végeznie valamennyi bejelentett területegységre vonatkozóan (beleértve a többletként bejelentetteket is), és bizonyítékot kell szolgáltatnia arról, hogy:
1. Valamennyi területegység esetében értékelték a nem megfelelés kockázatát az EUDR 10. cikk 2. bekezdése szerint;
2. Az említett értékelés során a piaci szereplő különös figyelmet fordított az EUDR 10. cikk (i) és (j) pontjai szerinti kritériumokra, és a kockázat minden területegység esetében elhanyagolható.
3. A fenti esetek sérelme nélkül, az olyan nyomonkövethetőségi gyakorlatok, amelyek célja túlzott mennyiségű területegység (például regionális vagy országos szinten történő) bejelentése, általában nincsenek összhangban e rendelet szabályaival. Az ilyen gyakorlatok nem tennék lehetővé a piaci szereplők számára, hogy eleget tegyenek alapvető kellő gondossági kötelezettségeiknek. Emellett akadályoznák az EU tagállamok illetékes hatóságainak munkáját is, megnehezítve, hogy eleget tegyenek az EUDR 16. cikk szerinti ellenőrzési kötelezettségeiknek. A kockázat minden területegység esetében elhanyagolható. -
Mi az eljárás, ha az ingatlan-nyilvántartások vagy tulajdoni lapok nem állnak rendelkezésre
A gazdálkodók a területegységeik geolokációs adatait attól függetlenül is gyűjthetik, hogy szerepelnek-e a földnyilvántartásban, vagy hogy rendelkezésükre áll-e az adott földterülethez kapcsolódó azonosító vagy földhasználati jogcím igazolása.
Hacsak a gazdálkodók nem a piaci szereplők közvetlen beszállítói vagy nem ők maguk a piaci szereplők, nem szükséges személyes adatokat megadniuk; elegendő annak a területegységnek a geolokációja, amelyet az EU piacára szánt áruk előállítására használnak.
Az EUDR 2. cikk (40)(a) pontjában szereplő földhasználati jogokra vonatkozó jogszerűségi követelmény tekintetében a rendelet előírja a nemzeti jogszabályoknak való megfelelést. Ha a gazdálkodók a nemzeti jogszabályok értelmében jogszerűen gazdálkodhatnak és értékesíthetik termékeiket (még akkor is, ha a földterület nem szerepel a nyilvántartásban, vagy a gazdálkodók nem rendelkeznek a földterülettel kapcsolatos azonosító dokumtumokkal), akkor ez azt jelenti, hogy a piaci szereplők (vagy a kkv-nak nem minősülő kereskedők) általában teljesíteni tudják a jogszerűségi követelményt, amikor ilyen gazdálkodóktól szereznek be árukat. Mindazonáltal a piaci szereplőknek (vagy a kkv-nak nem minősülő kereskedőknek) ellenőrizniük kell, hogy az ellátási láncaik tartalmaznak-e jogszerűtlenségi kockázatot.
A piaci szereplők (vagy a kkv-nak nem minősülő kereskedők) már eleve sokféle eszközt használnak a földrajzi helymeghatározásra és a jogszerűségre vonatkozó információk gyűjtésére: vannak, akik közvetlenül feltérképezik beszállítóikat, míg mások közvetítőkre, például szövetkezetekre, tanúsító szervezetekre, nemzeti nyomonkövetési rendszerekre vagy más vállalatokra támaszkodnak. A piaci szereplők (vagy a kkv-nak nem minősülő kereskedők) tartoznak jogi felelősséggel a földrajzi helymeghatározásra és a jogszerűségre vonatkozó információk helyességének biztosításával kapcsolatban, függetlenül attól, hogy milyen eszközöket vagy közvetítőket használnak az információgyűjtéshez.
Földrajzi helymeghatározással kapcsolatos adatok
A termékeket adott területegységhez kapcsoló földrajzi információkat már egyes iparági szereplők és több tanúsító szervezet is használja. Távérzékeléssel nyert információk (például légi fényképek, műholdas képek) vagy más információk (pl. terepi fényképek, amelyekhez geotag-ek és időbélyegek vannak rendelve) használhatók annak ellenőrzésére, hogy a nyilatkozott áruk és termékek földrajzi helye erdőirtáshoz kapcsolható-e.
A földrajzi helyadatokkal kapcsolatos további részletek az alábbiakban olvashatók.
-
Földrajzi helymeghatározással kapcsolatos adatok gyűjtése
A területegység földrajzi koordinátáinak gyűjtése mobiltelefonok, kézi Globális Navigációs Műholdas Rendszer (Global Navigation Satellite System – GNSS) eszközök és széleskörben elterjedt, ingyenesen használható digitális alkalmazások, például a Földrajzi Információs Rendszerek (Geographic Information Systems - GIS) segítségével történhet. Ehhez nem szükséges mobilhálózati lefedettség, csupán egy stabil GNSS jel, mint amilyet a Galileo biztosít.
-
A szarvasmarha-termékek helymeghatározása
Azon piaci szereplők (vagy kkv-nak nem minősülő kereskedők), akik szarvasmarha-termékeket forgalmaznak, kötelesek meghatározni az összes olyan létesítmény földrajzi helyét, amely a szarvasmarhák felnevelésével kapcsolatos, beleértve a születési helyet, a farmokat, ahol etették őket, a legelőket és a vágóhidakat.
Nem elegendő csupán a borjú születési helyének földrajzi helyét megadni. A szarvasmarhákat tartó létesítmények egyetlen földrajzi koordináta ponttal leírhatók. -
Földrajzi helyadatok megadása
A piaci szereplő a termelő földrajzi helyadatait is használhatja. Azonban a piaci szereplő a felelős az adatok pontosságáért, nem pedig a termelő, aki azokat szolgáltatja.
A rendelet nem vonatkozik azokra a termelőkre, akik nem helyeznek forgalomba termékeket az EU piacán (így nem tartoznak a piaci szereplők és kereskedők meghatározása alá). Ebben az esetben a piaci szereplőnek biztosítania kell, hogy a releváns árucikket előállító terület helyesen legyen feltérképezve, és hogy a földrajzi hely megfeleljen a területegységnek. A piaci szereplő által alkalmazható intézkedések közé tartozik a beszállítók támogatása a rendelet követelményeinek teljesítésében, különösen a kisgazdálkodók esetében, kapacitásépítéssel és egyéb befektetésekkel.
Poligonokat kell használni azon területegységek kerületének leírására, ahol az árukat előállították. Minden poligon egyetlen területegységet kell, hogy jelöljön, függetlenül attól, hogy az a területegység összefüggő-e vagy sem. Amennyiben a releváns termékek több területegységről származó árukból készülnek, több poligont kell megadni egyetlen kellő gondossági nyilatkozatban. A poligon nem használható olyan földterület kerületének ábrázolására, amely csak egyes részeiben tartalmaz releváns területegységet.
A 4 hektárnál nagyobb területegységek esetében (a releváns termékek előállítására vonatkozóan, kivéve a szarvasmarha esetén) a földrajzi helyet poligonokkal kell megadni (nem egyetlen ponttal), tehát az egyes területegységek kerületének leírására hat tizedesjegyű szélességi és hosszúsági pontokat kell használni.
A 4 hektárnál kisebb földterületek esetében a piaci szereplők (és a kkv-nak nem minősülő kis- és középvállalkozások) egyetlen szélességi és hosszúsági ponttal is leírhatják a földrajzi helyet. A szarvasmarhákat tartó létesítmények egyetlen földrajzi koordináta ponttal is leírhatók.
A szabályozás nem határoz meg rögzített küszöbértéket a területegységek minimális vagy maximális méretére vonatkozóan, feltéve, hogy a területegység lefedi az előállítás pontos területét, és elegendően homogén feltételekkel rendelkezik ahhoz, hogy lehetővé tegye az adott területegységen előállított releváns termékekhez kapcsolódó erdőirtás és erdőpusztulás együttes kockázati szintjének értékelését.
Az információs rendszerbe importálható poligonok területére vonatkozóan nincs korlátozás, azonban a DDS fájl teljes mérete nem haladhatja meg a 25 MB-ot.
Az információs rendszer működésére vonatkozó részletes szabályokat végrehajtási rendelet határozza meg. (A BIZOTTSÁG (EU) 2024/3084 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE (2024. december 4.) az erdőirtáshoz és az erdőpusztuláshoz kapcsolódó egyes áruk és termékek uniós piacon történő forgalmazásáról és Unióból történő kiviteléről szóló (EU) 2023/1115 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti információs rendszer működéséről – lásd: https://eur-lex.europa.eu/eli/reg_impl/2024/3084]
Az információs rendszer, ahol lehetséges, megkönnyíti a piaci szereplők munkáját azáltal, hogy lehetővé teszi egyes, széles körben használt digitális földrajzi helyformátumok közvetlen feltöltését a rendszerbe, amikor poligonokat adnak meg a kellő gondossági nyilatkozatban.
Az információs rendszer jelenleg a GeoJSON fájlformátumot és a WGS-84 koordináta-rendszert EPSG-4326 vetülettel támogatja.
Idővel az információs rendszer a felhasználók visszajelzései alapján fejlődik és kifinomultabbá válik. -
Földrajzi helyadatok ellenőrzése
A piaci szereplőknek és a kkv-nak nem minősülő kereskedőknek ellenőrizniük és igazolniuk kell a földrajzi helymeghatározás helyességét.
A földrajzi helyadatok valóságtartalmának és pontosságának biztosítása kulcsfontosságú feladat, amelyet a piaci szereplőknek és a kereskedőknek teljesíteniük kell. A földrajzi adatok helytelen megadása a piaci szereplők ( és a kkv-nak nem minősülő kereskedők) rendelet szerinti kötelezettségeinek megsértését jelenti.
A piaci szereplők (és a kkv-nak nem minősülő kereskedők), valamint az illetékes hatóságok keresztellenőrzés keretében ellenőrizhetik a földrajzi koordinátákat műholdas képekkel vagy erdőborítottsági térképekkel annak megállapítása érdekében, hogy a termékek megfelelnek-e a rendelet erdőirtásmentességre vonatkozó követelményeinek. A piaci szereplők ( és a kkv-nak nem minősülő kereskedők) felelőssége azonban továbbra is megmarad.