Interjú Dr. Kulcsár Gáborral
Interjú Dr. Kulcsár Gáborral a NÉBIH Állatgyógyászati Termékek Igazgatóságának vezetőjével
Miért választotta a hivatal kínálta karriert?
1994 januárjában, közvetlenül az egyetem befejezését követően kezdtem el dolgozni a jogelőd intézményben, az Állatgyógyászati Oltóanyag-, Gyógyszer- és Takarmányellenőrző Intézetben. Az állatorvosi mikrobiológiának családi hagyományai voltak nálunk – édesapám és nagybátyám is ezen a területen dolgozott – így végül nagyon örültem, hogy felvételt nyertem az intézetbe, ahol vírusvakcinák ellenőrzésével kezdtem el foglalkozni.
Ugorjunk át két évtizedet. Mivel foglalkozik az Állatgyógyászati Termékek Igazgatósága most?
A napi rutinmunkát az állatgyógyászati termékek (gyógyszerek, oltóanyagok, biocidok, gyógyhatású termékek, segédanyagok és ápolószerek) engedélyezése és ellenőrzése jelenti. Az ellenőrzés a két laboratóriumunkban és a gödöllői állatházban zajlik. De nem csak a termékeket, hanem azok gyártóit és nagykereskedőit is engedélyezzük és ellenőrizzük.
Ezen kívül vannak fontos járványvédelmi feladataink is. Működtetjük az állami járványvédelmi készlet központi raktárát és elosztóját, aktívan részt veszünk a rókák veszettség elleni orális vakcinázásának megszervezésében, de szerepünk van pl. a kéknyelv betegség elleni oltóanyagok állami célra történő beszerzésében is.
Az igazgatóság és jogelődje évtizedek óta hasznos, elismert tagja a magyar állategészségügyi igazgatásnak, sikert jelent, hogy hozzájárulunk az élelmiszerlánc biztonságának megőrzéséhez.
Mi ennek a sikernek a fokmérője?
Az elégedett ügyfelek. Gyors, határozott, jogszerű és szakmai szempontból is megalapozott döntéseket hozunk – elismerést jelent, hogy azokat az ügyfelek akkor is elfogadják, ha azok számukra esetleg kedvezőtlenek.
A mindennapi munkamenet mellett a kutatásokra – melyek nagy része az oltóanyag-fejlesztéshez kötődik – is büszkék vagyunk. Azt valljuk, hogy akkor lehet egy közigazgatási eljárás végén jó döntést hozni, ha megvan mögötte az elmélyült szakmai tudás, amely ezt megalapozza.
Milyen kutatásokat képzeljünk el?
A tudományos munkánk természetesen nem öncélú, mindig van valami konkrét, a napi munkánkhoz kapcsolódó része is. Részt vettünk például egy újgenerációs, klasszikus sertéspestis elleni vakcina kifejlesztésére irányuló EU-projektben, amely közel 10 éves kutatást követően eljutott oda, hogy a vakcina jelölt vírusból az Európai Gyógyszerügynökség által engedélyezett termék lett.
Egy másik EU pályázatunk humán vakcina fejlesztéséhez kapcsolódott. Itt érdekes tapasztalatokat szereztünk a humán területen folyó kutatás-fejlesztési munkáról.
„Kakukktojásnak” nevezném azt a projektünket, amely a bioterrorizmus elleni harccal foglalkozott. Kevésbé kötődik az ÁTI szakmai profiljához, de meglepő módon a napi munkánkban is jól tudjuk használni. Egy kollégánk ugyanis, aki e pályázatot vezette, részt vett a kritikus infrastruktúrák védelméről szóló jogszabály megalkotásában, felhasználva a projektben szerzett tapasztalatait.
Folyamatosan foglalkozunk az állatgyógyászati vakcinákat „szennyező” mikroorganizmusokkal, az ún. idegen ágensekkel is. Ebben a témában már több előadást tartottunk és szakcikkeket is közöltünk.
Ezek eddig sikertörténetek, de – gondolom –, megoldandó problémákkal is szembesülnek olykor.
Igen, ilyen például az állatgyógyászati célú antibiotikumok engedélyezése és felelős használata, a növekvő antibiotikum-rezisztencia. A humán területtel összefogva fontos olyan megoldásokat találni, amelyek lehetővé teszik, hogy az antibiotikumokat a jövő nemzedék is hatékonyan tudja majd használni. Ehhez természetesen széles körű, nemzetközi együttműködésre van szükség. A NÉBIH-en belül az ÁTI élére állt ennek a kezdeményezésnek, koordináljuk az Antibiotikum munkacsoport tevékenységét és igen sokat tettünk a Nemzeti Cselekvési Terv kidolgozásáért.
A másik aktuális terület jelenleg az állatgyógyászati készítményekről szóló új EU-jogszabály megalkotása. Ez a rendelet igen nagy változásokat fog hozni mind az ipar, mind a hatóságok számára. A brüsszeli munkacsoporti üléseken fontos feladatunk a magyar érdekek képviselete az FM-mel együttműködve.
Ha már említette Brüsszelt: milyen nemzetközi kapcsolatrendszere van az igazgatóságnak?
A szakterület több Európai Uniós bizottságában és szakmai munkacsoportjában képviseljük a Hivatalt. Kollégáim Londonban az Európai Gyógyszerügynökségnél, Strasbourgban az Európai Gyógyszerminőségi Igazgatóságnál és természetesen Brüsszelben látnak el szakértői feladatokat. A sok utazás nagy terhet jelent, de büszkén vállaljuk ezt a feladatot.
Az évek során, köszönhetően a pályázatoknak igen jó együttműködést alakítottunk ki több európai egyetemmel, kutató intézettel és laboratóriummal is. Ezeknek a kapcsolatoknak is köszönhető, hogy idén szeptemberben egy jelentős nemzetközi konferenciát hozunk Budapestre, amely elviszi a NÉBIH nevét és jó hírét a világba.
Hivatali igazgatóként dolgozva maradt azért még közvetlen kapcsolata az állatokkal?
Az egyetem befejezését követően néhány évig másodállásban dolgoztam a kisállat-praxisban, de mára valóban eltávolodtam a klinikai munkától. A nálunk zajló állatkísérletekben azonban igyekszem aktívan részt venni, nem ijedek meg egy vérvételtől vagy akár egy ellési beavatkozástól sem.