null Interjú Dr. Dobo-Kiss Orsolyával

Interjú Dr. Dobo-Kiss Orsolyával

Interjú Dr. Dobo-Kiss Orsolyával

Interjú Dr. Dobo-Kiss Orsolyával, a NÉBIH tervezési referensével; az FM Állategészségügyi és Koordinációs Osztályának korábbi Osztályvezetőjével

Hogyan kerültél a közigazgatásba az egyetem után?

Már az állatorvosin is a társadalmi munkámról voltam ismert – TDK-titkár és Eukanuba-összekötő voltam –, ez rengeteg szervezési és kapcsolatteremtési rutint adott. Végül a minisztériumban kötöttem ki a nemzetközi állategészségügyi kapcsolattartásért is felelős Igazgatási és Koordinációs osztályon, az országos főállatorvos csapatában. Az egyetemen szerzett kapcsolati tőkének azóta is sokat köszönhetek; tekintve, hogy egyetlen helyen van állatorvosi képzés az országban, a generációmból sokan ismernek, legalább arcról. Ez felbecsülhetetlen előny, ha az igazgatási munka során kapcsolatba kell lépned egy szakmabelivel.

Hogyan folytatódott a minisztériumi pályád?

Fokozatosan kaptam egyre nagyobb feladatokat, az egyszerű szállítási ügyintézés-kapcsolattartás után már jelentős nemzetközi tárgyalások előkészítésében vettem részt. A NÉBIH elődjének bevonásával elsősorban a magyar élőállat- és élelmiszerexport-tárgyalások előkészítését koordináltam, de hozzám tartozott az állatvédelem és járványügy is. Bár közvetlenül nem gyógyíthattam állatokat, a jogszabályalkotásban való részvétellel alighanem többet tehettem a felelős állattartásért, mint ha klinikán dolgoztam volna.

A legnagyobb sikerként és élményként a 2011-es soros magyar EU-elnökséget éltem meg. A kis létszámú szakembergárdánkhoz képest helyt tudtunk állni, és a hat hónap erőfeszítéseit a méhegészségügyről egyhangúlag elfogadott tanácsi állásfoglalással zárhattuk. Úgy érzem, a magyar elnökségi munkánk eredménye hozzájárult ahhoz, hogy közelebb kerülhessünk az EU-ban a méhek tömeges pusztulásának és kaptárelhagyásának megoldásához. Ez ma már szerencsére az egyik legfelkapottabb agráripari téma a kontinensen, megannyi nemzetközi kutatással és projekttel a méhekért.

Azért nyugtass meg, hogy felálltál néha az íróasztal mögül.

Másképp aligha jutottam volna el Kenyába, hogy a FAO-EUFMD szervezésében részt vegyek a ragadós száj- és körömfájás járvány okozta esetleges vészhelyzetre felkészítő képzésen. Maradandó élmény volt egy Európában szerencsére – az elszórt brit és bolgár eseteket leszámítva – már a hetvenes évek óta eltűnt betegséget tanulmányozni egy nemzetközi csapatban. A képzésnek köszönhetően az egyetemen képeim gazdagíthatták a klinikai tárgyak vizuális tananyagát és friss adalékként szolgálhattak a betegségről.

A kéknyelv-betegség kapcsán nem volt hasonló tanulmányút?

Való igaz, korábban a kéknyelv még „egzotikus” betegségnek számított. Mostanra – többek között a klímaváltozás és a globalizáció miatt – már egész Európában időről időre meg kell küzdeni az állategészségügyi szakembereknek a betegség kapcsán felmerülő problémákkal. Csakúgy, mint más, nálunk korábban nem előforduló járványos betegségek esetében, ez a járványügy egyik legnagyobb kihívása a közeljövőben.

Személyesen mit tudsz tenni ellenük?

Most, hogy a NÉBIH-ben tudományos tervezési referensként dolgozom, a politikai és jogi döntés-előkészítés tartozik hozzám, a tudományos háttérelemzések megszervezése. Ez nagyon izgalmas feladat, hiszen egyfelől nem csak szakmai ismereteket, de politikai vénát is kíván, másfelől pedig „tűzközelben” vagyok, sokat tehetek a felelős állattartási kultúra fejlesztéséért és az állatvédelemért.

Szeretnék a „nagy egészre” hatni tudományos részről, úgy, hogy minden érintett – a nagypolitika, az érdekvédelmi szervek, a külügy, az egyes gazdasági szereplők – számára a lehető legjobb irányba változzanak a jogszabályok. A tudományosan igazolt legjobb irányba, ha úgy tetszik. A legjobb irány pedig nem csak gazdasági mércével értendő, de remélhetőleg a munkámnak végső soron egy jobb állatvédelem és biztonságosabb élelmiszerlánc látja hasznát.


Friss hírek

Tájékoztatás az idegenhonos inváziós dísznövényekkel kapcsolatos követelményekről
2020. szeptember 29, kedd

Tájékoztatás az idegenhonos inváziós dísznövényekkel kapcsolatos követelményekről

Egy 2016. évi tanulmány szerint az Unió számára veszélyt jelentő idegenhonos inváziós növényfajok 55%-a dísznövény szaporítóanyagokkal kerül be hazánkba, és az Unióban is egyre nagyobb problémát jelent a biodiverzitásra és az ökoszisztéma szolgáltatásokra gyakorolt kedvezőtlen hatásuk.

Tovább >

Dísznövény és zöldségpalánta szaporítóanyag-felügyeleti hatáskörök megoszlása
2020. szeptember 28, hétfő

Dísznövény és zöldségpalánta szaporítóanyag-felügyeleti hatáskörök megoszlása

A kormányzati szervezetek reformja keretében a szaporítóanyag-felügyeletben is jelentős változások léptek életbe 2017. január 1-től. A változások érintették a dísznövény- és zöldségpalánta szaporítóanyagok területét is.

Tovább >

Átlagos (0 Szavazatok)