Interjú Dr. Barna Saroltával

Interjú Dr. Barna Saroltával, a NÉBIH Élelmiszerbiztonsági Kockázatértékelési Igazgatóságának igazgatójával

Több mint két éve működik a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Kihelyezett Élelmiszerlánc-biztonsági Tanszéke a z Állatorvostudományi Egyetemen. Ez idő alatt több tucat állatorvostan-hallgató vett részt a tanszék képzésein. Az Állatorvosok Világnapja alkalmából a Nébih Élelmiszerbiztonsági Kockázatértékelési Igazgatóságának igazgatónőjével, dr. Barna Saroltával beszéltünk arról, miért fontos a képzés, mit nyerhet általa az egyetem és a Nébih, illetve milyen szakmai tapasztalatokra tehetnek szert a hallgatók.

Jelenleg is vesznek részt hallgatók a kihelyezett tanszék képzésein. Mik a tapasztalatai az elmúlt évekkel kapcsolatban?

A tanszék legfontosabb célja, hogy a Nébih által szervezett többféle képzés, kutatás-támogatás, előadás vagy gyakorlat minél több állatorvostan-hallgatóhoz jusson el. Ez segíti az egyetem munkáját, mert így megfelelő gyakorlati felkészültséggel rendelkező szakemberek kerülnek ki a munkaerőpiacra. Hivatalunkban több mint 200 állatorvos dolgozik számos területen, az általános szakmai ismeretek átadása mellett, az ő speciális feladataikba, mindennapi munkájukba is betekintést nyerhettek a hallgatók. A tanári kar tagjai, az oktatók a Nébih igazgatói, illetve felsővezetői közül kerülnek ki, így a hallgatók képet kapnak arról, hogyan működik a hatóság, milyen feladatköröket lát el és milyen a közigazgatási pálya. Legfontosabb eredményként azt emelném ki, hogy sikerült átadni a hallgatóknak egy fontos üzenetet, miszerint az állatorvosnak, mint szakmának még mindig nagyon fontos szerepe van az élelmiszerlánc-biztonságban, megőrizve ezzel az állatok és az emberek egészségét.

Voltak esetleg olyan hallgatók, akik a Nébih-nél el tudtak helyezkedni a képzésnek köszönhetően?

A képzés nem titkolt célja volt az is, hogy minél több fiatal, pályakezdő állatorvost tudjunk elcsábítani a hivatalhoz. Ez sikeres volt, hiszen többen már az egyetem után el tudtak helyezkedni a Nébih-nél. Főleg a járványmegelőzés, az állatvédelem és az élelmiszer-ellenőrzés területére érkeztek állatorvosok. Ám egy személyes példával is tudok élni, hiszen hozzánk is jött egy kolléga, aki a 11. féléves gyakorlat alatt ismerkedett meg a hivatal munkájával. Már a kommunikációs csapatban az állategészségügyi szakmai feladatokért felel.

Tervezik, hogy még szorosabbá teszik az együttműködést az egyetemmel?

A gyakorlatok, előadások mellett továbbra is szeretnénk támogatni a tudományos diákköri, szakdolgozati munkákat. Szeretnénk még több oktatási, ismeretterjesztő anyaggal segíteni a hallgatókat és az oktatókat egyaránt, továbbá minél több hallgatónak megadni az esélyt, hogy bepillantást kaphasson a szakmába.

Úgy tudom, a hallgatók nagyon pozitívan állnak a Nébih-es gyakorlatokhoz, előadásokhoz. Több volt állatorvostan-hallgatótól lehet hallani, hogy a gyakorlati félév alatt összegyűjtött tudást jól tudták hasznosítani a munkájukban.

Magam is örültem volna, ha lett volna ilyen lehetőség akkor, amikor én végeztem az egyetemet. Jobban fel tudtam volna készülni az életre, a szakmára. Ezzel a kezdeményezéssel, amit közösen vittünk végig az Állatorvostudományi Egyetemmel, úgy gondolom, hogy nagy előnyt tudunk nyújtani a fiataloknak az életben. Nemcsak abba láthatnak bele, miként működik egy állatorvosi rendelő, hogy dolgoznak a versenyszférában, hanem bepillanthatnak a kulisszák mögé, láthatják, hogyan és miért kell egy adott jogszabályt betartani/betartatni. Az, hogy a hatósági munkából is ki tudják venni a részüket, talán segít nekik abban, hogy jobb állatorvos, jobb ember válhasson belőlük.