Nemzeti Növényvédelmi Cselekvési Terv

Az Európai Unió által 2009-ben elfogadott, a növényvédő szerek fenntartható használatának elérését célzó közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló 2009/128/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 4. cikke értelmében minden tagállamnak Nemzeti Cselekvési Tervet (NCST) kell kidolgoznia.

Ebben konkrét célokat, intézkedéseket és ütemterveket állapítanak meg a növényvédő szerek emberi egészségre és környezetre jelentett kockázatainak és kifejtett hatásainak csökkentésére, valamint az integrált növényvédelem és az alternatív megközelítések vagy technológiák kifejlesztésének és bevezetésének ösztönzésére annak érdekében, hogy csökkenjen a növényvédőszer-használat mezőgazdasági eredetű kockázata.

A cselekvési terv kidolgozása során a fentieken túl szem előtt kell tartani a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelmét, és a 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben, az ún. Víz Keretirányelvben (VKI) megfogalmazott fő elveket. A VKI bevezetett egy új rendszert a vizek kémiai szennyezésének ellenőrzésére és a megelőzésre, melyet a vízgyűjtőgazdálkodási tervekben kell részletesen bemutatni. A VKI előírja egy ún. elsőbbségi anyagokat tartalmazó lista összeállítását, valamint ezek környezetminőségi határértékeinek megállapítását (EQS irányelv, 2008/105/EK). Elsőbbségi anyagok azok a kémiai szennyező anyagok, köztük a növényvédő szerek is, melyek károsíthatják a vízi ökoszisztéma működését vagy az emberi egészséget. Felszín alatti vizek esetében a felszín alatti vizek szennyezés és állapotromlás elleni védelméről szóló 118/2006/EK irányelv minőségi előírásokat határoz meg a növényvédő szerekre és származékokra, melyek túllépése esetén intézkedéseket kell tenni a jó állapot visszaállítására. A felszíni vizekre vonatkozóan a VKI és EQS irányelv előírja továbbá az elsőbbségi anyagok rendszeres monitorozását, a vizek kémiai állapotának értékelését, és ahol a környezetminőségi határérték túllépése tapasztalható, ott alap és kiegészítő intézkedési programokat kell végrehajtani.

1989 és 2009 között 60%-kal csökkent Magyarországon a felhasznált növényvédő szerek mennyisége. Az Európai Közösséghez történt csatlakozás óta az engedélyezési hatóság több száz növényvédő szer forgalomba hozatali és felhasználási engedélyét vonta vissza, és ezek egy jelentős részét azért, mert az európai uniós felülvizsgálat során e növényvédő szerek hatóanyagairól nem bizonyosodott be, hogy használatuk megfelel a legszigorúbb biztonsági követelményeknek. Fontos, hogy minél hamarabb megoldjuk azon, hazánkban engedélyezett növényvédő szerek kiváltását, melyek kivonása várható, vagy indokolt az új uniós engedélyezési rendelet – a növényvédő szerek forgalomba hozataláról szóló 1107/2009/EK (2009. október 21.) európai parlamenti és a tanácsi rendelet – II. mellékletében meghatározott, a hatóanyagok, védőanyagok és kölcsönhatás-fokozók II. fejezet szerinti jóváhagyására vonatkozó eljárás és kritériumok alapján.

Az eddig megtett szigorítások mellett további célunk, hogy a növényvédő szer használata mezőgazdasági tevékenység fenntartásához, a növények és növényi termékek károsítóktól való megvédéséhez, és a jó minőségű, biztonságos élelmiszer megtermeléséhez szükséges szinten és módon történjen.

Mivel a fent leírt körülmények között a növényvédő szerek tisztán természetes mértékegységben (kg, l) kifejezett felhasználási mennyiségének csökkenése már nem feltétlenül esik egybe a környezeti és egészségi kockázatok csökkenésével, ezért a Nemzeti Cselekvési Terv célja mindenekelőtt a növényvédőszer-használatból adódó kockázatok mérséklése és az okszerű, szakszerű használat általánossá tétele. Ezen túlmenően az NCST további célja, az elkerülhető, vagy helytelen felhasználás visszaszorítása, a növényvédő szereket igénylő technológiák agrotechnikai módszerekkel történő helyettesítése, ezáltal a kockázatok csökkentése. A Nemzeti Cselekvési Tervet a Növényvédelmi Bizottság elfogadását követően 5 évente felülvizsgálja.

2019-ben történt meg az NCST első felülvizsgálata, ezen felülvizsgált terv 2019-2023 időszakra érvényes.

A felülvizsgált cselekvési terv fő célja a továbbiakban is az, hogy előmozdítsa az integrált növényvédelem, valamint a biztonságosabb alternatív növényvédelmi technológiák kidolgozását és bevezetését Magyarországon. Ezen felül a méhek és más beporzó rovarok is kifejezett figyelmet kaptak benne, továbbá a kijuttató berendezésekkel kapcsolatos intézkedések is előtérbe kerültek.