Tájékoztató a kukorica károsítók elleni biológiai védekezés tapasztalatairól
2020-ban a NÉBIH-nek lehetősége nyílt a röjtökmuzsaji kukorica fajtakísérletben Trichogramma fürkészdarázs fajokkal védekezni a kukoricamoly és gyapottok-bagolylepke károsítása ellen.
A kukorica és az őszi búza egyik fontos betegsége a fuzáriózis. A kórokozó nemcsak terméscsökkenést okoz, hanem mikotoxin termeléssel humán- és állategészségügyi kockázatot jelent. A védekezésben fontos szerepe van a jó ellenállósággal rendelkező fajtáknak, ezért az állami fajtaelismerés során a fajták kórokozóval szembeni fogékonysága is értékelésre kerül. A kórokozó a rovarrágott csöveken másodlagos fertőzöttségként jelenik meg (1. kép). Annak érdekében, hogy megbízható fogékonysági adatok álljanak rendelkezésre a fajtajelöltekről, a rovarok ellen hatékony védelmet kell biztosítani a fajtakísérletekben.
- kép: Fuzáriumos csőpenészedés rovarrágott csöveken
A napjainkban egyre nagyobb figyelmet kapó fenntartható mezőgazdaság, a minél alacsonyabb környezetterhelés (növényvédőszerrel) egyik eszköze a biológiai növényvédelem. Ez a károsítók természetes ellenségeit alkalmazza azok visszaszorítására, elpusztítására.
2020-ban a NÉBIH-nek lehetősége nyílt a röjtökmuzsaji kukorica fajtakísérletben a Trichoplus termékkel védekezni a kukoricamoly (2. kép) és gyapottok-bagolylepke (3. kép) károsítása ellen. A készítmény a Trichogramma pintoi és Trichogramma evanescens fürkészdarázs által parazitált mezei gabonamoly petéket tartalmazza. A kifejlődött tojásparazita fürkészek a kapszulákból az arra kialakított nyíláson keresztül repülnek ki. A fürkészek kirepülés után a kártevő lepkék tojásait keresik, és azok burkát átfúrva saját tojásaikat helyezik el benne. Az ott kikelő lárvák felélik a kártevő tojásait, amivel megakadályozzák a kártevő lárva kikelését, ezáltal a kártételt, vagyis a rágást. A polisztirol kapszulákat a kukorica kártevő lepkék rajzásának idején kell kihelyezni. 1 db ilyen kapszulában 1000 db parazitált pete van, tehát 1000 db fürkészdarázs pete. A röjtökmuzsaji kukorica kísérletnek az az érdekessége, hogy több mint 60 éves monokultúra, tehát egymás után minden évben kukorica kísérlet került beállításra az elmúlt több mint 60 évben. Ezért nem csak a vizsgálni kívánt kórokozóknak, hanem a kártevők szempontjából is nagyobb nyomásnak van kitéve ez a terület. Emiatt emelt darabszámban, 200 db kapszula került kihelyezésre az 1 ha-os kísérletben. Mindkét kártevő lepkének több nemzedéke van, így nemzedékenként 2 kihelyezés történt. A kapszulák párosával, papírakasztók segítségével kerültek ki a növényekre (4. kép).
- kép: Kukoricamoly lárva a csövön
- kép: Gyapottok-bagolylepke lárva a csövön
- kép: Trichoplus kapszula a kukoricán
A kihelyezést az első kártevők megjelenésekor kell megkezdeni és a fertőzés mértékétől függően kell ismételni. A kihelyezés időzítésének pontos meghatározásához Csalomon csapdák kerültek beszerzésre a kukoricamoly és a gyapottok-bagolylepke rajzásának megfigyelésére (5. kép). A csapda fogási adatainak alapján meg lehet határozni a tömeges rajzást, ami után pár nappal várható a tömeges peterakás. Úgy kell időzíteni, hogy a kapszulákból kirepülő fürkészdarazsak megtalálják a tömegesen lerakott petéket. A rovarölőszeres kezelések időzítése is hasonlóan, rajzásmegfigyelés alapján történik. A növényvédőszer kijuttatása akkor hatékony, ha az a tömeges peterakás előtt történik, hogy a kikelő, még a növény felszínén tartózkodó lárvákat elérhesse a hatóanyag. Az integrált növényvédelem egyik alapelve az előrejelzésre alapozott okszerű növényvédelem, amihez fontos, hogy a kártevők az ország különböző pontjain történő rajzásáról megfelelő minőségű adat álljon rendelkezésre. A növényvédőszeres kezelések hatékonyságának megfelelő időzítéssel történő növelése érdekében ezért idén Röjtökmuzsaj mellett Székkutason és Szarvason is csapdák kerültek kihelyezésre.
- kép: Csalomon csapdák
A Trichogramma fürkészdarazsakkal végzett védekezés nagyon hatékonynak bizonyult. A röjtökmuzsaji kísérletben már az első nemzedékre jellemző kártételt sem volt észlelhető, ellenben más kísérleti állomásokkal, ahol egyébként juttattak ki rovarölőszert. A fuzáriumos fertőzés felvételezése során pedig a kifosztott csöveket megvizsgálva sem volt tapaszhalható az előző évekhez hasonló nagymértékű rágás. Így egészséges, rágásmentes csövek alapján határozható meg a fajtajelöltek fuzáriummal szembeni ellenállósága. (6. kép).
- kép: Egészséges, rágásmentes csövek