Töretlenül növekszik a hazai erdészeti génrezervátumok területe

Erdeink állapotának megőrzése és a klímaváltozás okozta felmelegedés elleni küzdelem elképzelhetetlen erdősített területeink védelme és ezek változatos genetikai állományainak fenntartása nélkül.

Az egyes erdőterületek évről évre szaporítóanyagot állítanak elő, amelyek a jövő erdeinek a genetikai állományát és változatosságát biztosítják úgy, hogy bennük kódolva található az elmúlt évtizedek, évszázadok eseményeihez való alkalmazkodás során kialakított biokémiai folyamatokat leíró vértezet.

 

Amiatt fontos, hogy a helyi genetikai erőforrásokat fenntartsuk, mert azok már bizonyítottak a helyi klimatikus viszonyok között, éppen ezért biztosítani kell, hogy genetikai állományukat minél hosszabb ideig továbbörökíthessék. Azaz: nemcsak faanyagként kell tekintenünk az erdőre, hanem a genetikai változatosság forrásaként is.

A kiemelkedő állományok – melyeket törzsültetvénnyé minősítettek és az élőhelyi adottságok tekintetében megőrzésük feltétlenül szükséges - védelemre szorulnak. Ezek az erdészeti gazdálkodásból kieső erdőrészletek és állományok már nem a faanyagtermelést szolgálják, hanem a nem látható biológiai értékek továbbörökítését.
Az erdőgazdálkodók kieső jövedelmének kárpótolását, az erdő fenntartását erre a célra, az évek óta meghirdetett VP pályázat segítette. Ez a pályázási lehetőség az újabb pályázati ciklusban – a KAP programban - is ismételten helyet kap majd. 

Előremutató, hogy évről évre ‒ akár többszáz hektárnyi ‒ újabb erdőrészletet szánnak az egyes gazdálkodók erre a célra. A Nébih informatikai háttérének ‒ a génrezervátumok nyilvántartásának ‒ fejlesztésével is támogatja ezt a folyamatot, mégpedig abból a megközelítésből, hogy az onnan származó szaporítóanyagokból létesülhessenek az újabb erdőtelepítések. 



Ahogy az elmúlt években folyamatosan, az idei évben is létrejött az Erdészeti génmegőrzési pályázatok ellenőrzésének delegálási szerződése a Magyar Államkincstár és a Nébih között.
A hivatal erdészeti szaporítóanyag szakemberei az ország egész területén végeznek ellenőrzéseket. 



Ez a feladat minden évben dömpingszerűen zajlik, azonban 2023-ban két különböző pályázati anyag tételei is összeadódtak, ami azt jelenti, hogy gyakorlatilag folyamatosan zajlanak az ellenőrzések.

Az in situ megőrzési mód egy olyan erdőrészletet takar, amelynek megőrzése kiemelkedő fontosságú a hazai erdészeti fafajok vonatkozásában, és illeszkedik az uniós génmegőrzési célokhoz is. 2021-ben erre a fajta génmegőrzési célra pályázott 1554 hektár erőterületet ellenőriztek az ellenőrök, 2022-ben pedig már 3703 hektárt kellett szemlézni!

A másik, az ún. ex situ megőrzési mód jellemzően kiválasztott törzsfákról származó szaporítóanyagból, újonnan telepített tételeket foglal magában vagy vegetatív úton nevelt utódok (klónok) előállítását célozza meg, melyekből 2021-ben 1596 db volt hazánk erőgazdálkodói területén. E rendkívül munkaigényes és precíziós telepítést igénylő megőrzés száma is növekedett, több mint 1700 db tételre.

A harmadik kategória a törzsültetvény létesítés és fenntartás ellenőrzése, amelyben a megvalósított génmegőrzési tétel, egyben elsőfokú erdészeti szaporítóanyag előállítást biztosítják. Az ehhez kötődő jogszabályi kötelezettségek miatt kerítés építése is kötelező, melyek a vadkártól védik az értékes beruházást. Országunk területén már több mint 10 éve évről évre újabb pályázók, erdőgazdaságok jelentkeznek erdőterületeikkel erre a célra, így a rezervátumi minősítést kapott törzsültetvényi erdőterületek nagysága idén már 870 hektárra nőtt. További örömhír, hogy a fenti területemelkedés nem fog megállni, hiszen a már leadott támogatási kérelmek tükrében látható, hogy további 20-30%-os emelkedéssel számolnak a szakemberek. 



A Nébih erdészeti szaporítóanyag ellenőrei a pályázók 100%-át ellenőrzik. Előzetes időpont-egyeztetés után felkeresik az erdőrészleteket és a génmegőrzési tételeket. A Nébih hatósági ellenőreinek a munkáját minden ellenőrzéskor felülvizsgálhatja a Magyar Államkincstár, illetve minden ellenőrzési ciklus végén, utóellenőrzésnek is alávetik a leadott jegyzőkönyveket, amelynek során napokon át referálni kell a helyszínen a Brüsszelből delegált auditor cég ellenőreinek az adott terület kapcsán. 



Majd az ellenőrzési ciklus zárását követően egy személyes interjún számolnak be a delegált Nébih ellenőrök az auditorok feltett kérdéseire. 

A legnagyobb öröm akkor éri a Nébih szakembereit, amikor újabb bejelentés érkezik hozzájuk (különösen a kontinentális klíma szélsőségeinek kitett régiókból) génmegőrzési célú erdészeti génrezervátum kialakításának céljából.