Országos parlagfű helyzetkép (2024.08.16.)
Augusztus első felében is folytatódott a júliusban is végig jellemző forróság, mely csak a múlt hét folyamán, néhány napra mérséklődött kissé, ám ez is leginkább a hajnali minimum hőmérsékletek alakulásában volt tetten érhető.
Az ország területére számottevő csapadék alig érkezett az elmúlt két hétben, az is rendkívül egyenlőtlen eloszlásban. Csak helyenként jelentkeztek kisebb esők, zivatarok, főként az ország északkeleti és délnyugati részén, valamint elszórtan a Dunántúl egészén. Emiatt, és a magas hőmérsékleteknek köszönhetően a legtöbb területen nagy a szárazság, aszály tünetei mutatkoznak a kultúrnövényeken országszerte egyre több helyszínen. Az elmúlt két hét folyamán hullott elenyésző mennyiségű csapadék azonban leggyakrabban nem volt elegendő az aszály mérsékléséhez. A nyár első felében uralkodó meleg, de csapadékos időjárás optimális feltételeket biztosított a parlagfű növekedéséhez, fokozta a vegetatív fejlődést, azonban a jelenleg tartó száraz időszak a generatív stádium irányába mozdította a növényeket, sőt a parlagfű egyedeken is jól kivehetőek a tartós aszály hatásai. Jelenleg a talaj legfelső rétege kritikusan száraz, mely a csírázás számára sem kedvező már, így a parlagfűkelés is jelentősen visszaesett, a legtöbb területen a csírázás teljesen megszűnt.
Augusztus első felében a parlagfű fejlettségi állapota továbbra is változatos képet mutat az országban. A parlagfüvek nagysága leggyakrabban a 2-4 levelestől a 180 cm-es magasságig terjed, ám a legfejlettebb példányok már akár 220 cm magasságúak is lehetnek. A parlagfű növények döntő többsége (80-100%-a) már generatív állapotban van (Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében 50-60%-a). Főhajtásuk csúcsán a porzós virágzat fejlődik, a fő virágzati tengely hossza a növényeken többnyire 2-30 cm közötti. Az egész országban zajlik a parlagfű virágzása. A virágzó, pollent szóró parlagfüvek aránya többnyire 20-60% közötti. Egyre magasabb koncentrációban van jelen a levegőben a parlagfű pollenje, hamarosan várható a pollenszórás csúcsidőszaka. Baranya, Csongrád-Csanád és Hajdú-Bihar vármegyékben már olyan parlagfű egyedek is előfordulnak, amelyeken a pollenszórással párhuzamosan a termős fészkekben megkezdődött a termések fejlődése is. A nyár első felében uralkodó kedvező időjárási körülményeknek köszönhetően a parlagfű a szokásosnál jóval korábban kezdett el virágzati tengelyt, virágbimbókat fejleszteni, a jelenlegi száraz, meleg időjárás pedig kedvező a tömeges virágzáshoz.
Az őszi káposztarepce és az őszi kalászosok aratása befejeződött. A betakarított területeken a szalma bálázása és a bálák lehordása nagyrészt lezajlott. A tarlóhántás és a tarlóápolási munkálatok időszaka zajlik. Az aratás kezdeti időszakában a betakarítás után a korábbi csapadékosabb időjárás kedvező volt a parlagfű csírázásához, azonban a jelenlegi hőség és aszály miatt a csírázás a legtöbb tarlón jelentősen visszaesett vagy megszűnt. A betakarítást követően, az addig állományban lévő, a fedettség miatt akadályozott növekedésű parlagfű intenzív növekedésnek indult. A tarlók többségében parlagfűvel gyengén vagy közepesen, helyenként erősen fertőzöttek, ezért a tarlóhántás, majd a későbbi tarlóápolás elvégzése a parlagfű elleni védekezés szempontjából is kiemelt jelentőségű. A betakarítási időszak kezdetén még volt elég nedvesség a talajban a tarlóhántás elvégzéséhez és a parlagfű is kevésbé jellemző ezeken a területen, bár a korai tarlóhántási időpont miatt néhol már ezeken a helyeken is megtalálhatók 15-25 cm magasságú egyedek. Ahol még nem történt meg a tarlóhántás, ott a parlagfű fejlettebb, általában 30-80 cm-es közötti nagyságú. A hőség miatti száraz talaj jelenleg nem kedvező a megfelelő tarlóhántáshoz, ezért nagyobb arányban végeznek gyomirtószeres tarlókezelést. Számos helyen látható, hogy a gazdálkodók elvégezték, illetve próbálták elvégezni a tarlóművelést, de a száraz talajon a könnyű tárcsák után helyenként ott maradtak az újra felegyenesedő parlagfüvek, parlagfű foltok. A gabonatarlókon a vegetatívból a generatív állapotba való átmenet zajlik, egyre nagyobb arányban vannak jelen virágbimbós, virágzó egyedek (Békés vármegyében a virágbimbós egyedek aránya már 70-80 %, a virágzóké 15-20 %).
A napraforgó állományok fejlettsége zöldérés és barnaérésérés közötti. Nagyobb mennyiségű csapadék áprilisban csak a Dunántúl nyugati, délnyugati részére érkezett, ezeken a területeken az alapkezelések többnyire megkapták a szükséges mennyiségű bemosó csapadékot, így hatékonyan irtották a parlagfüvet is. Az ország nagy részén viszont a tavaszi időjárásban voltak száraz periódusok, különösen az Alföldön, ezért az alapkezelések egy része nem kapta meg a szükséges bemosó csapadékot. Emiatt és a korábbi évek tapasztalatainak megfelelően a termelők a napraforgó területek nagy részén herbicid toleráns fajtákat vetettek (imidazolinon vagy tribenuron-metil toleráns hibridek), és állománykezelésre alapozták a parlagfű elleni védekezést. Tavasszal erős volt a parlagfű fertőzési nyomás, emiatt sok helyen kellett késői posztemergens kezelést végezni, melyek a parlagfű ellen is hatásosnak bizonyultak. Az állományok többségében parlagfű fertőzés nem jellemző. Sok helyen mechanikai módon is megtörtént a sorközök gyommentesítése. A megfelelő tőszámmal rendelkező állományok záródtak, azonban a jelenlegi aszály tünetei a napraforgón is erőteljesen mutatkoznak. Az utóbbi hetekben a forró és csapadékmentes időjárás sok helyen a levelek egy részének száradását idézte elő, ami a gyomok fejlődésének is utat nyit, ezenkívül a tányérokon is sok esetben kényszerérés tapasztalható. Parlagfű továbbra is leginkább a táblaszéleken, táblaszegélyeken, forgókban, hiányosan kelt részeken, kiritkult területeken és a nem megfelelően gyomirtott állományokban figyelhető meg nagyobb egyedszámban. Már látni lehet olyan táblákat, ahol a parlagfű túlnőtte a napraforgót. Néhány megyében megkezdték az állományszárítást, amely a pollenszórást az érintett állományokban meg fogja szüntetni.
A kukoricaállományok többségének fejlettsége tejesérés és teljesérés, helyenként sajnos növényszáradás közötti. Tavasszal a Dunántúl nyugati, délnyugati részén a preemergens kezelések túlnyomó részben megkapták a szükséges mennyiségű bemosó csapadékot, így ezek a területek többnyire gyommentesek. A területek többségén azonban a gazdálkodók a korai posztemergens és posztemergens kezelések mellett döntöttek. A kukorica állománykezelések a táblák többségén sikeresek voltak, parlagfű ellen is hatékonynak bizonyultak. Sok gazdálkodó nem csak kémiai, hanem mechanikai gyomirtást is végzett, amivel az esős időszak utáni talajtömörödöttség problémáját is kezelték. Jelenleg a hazánk területének nagy részén tapasztalható több hete tartó, nagyfokú aszály a levelek nagymértékű leszáradását okozta. A mélyfekvésű, kötött talajú területeken általában kevésbé, a gyenge minőségű, gyenge víztartó képességű területeken viszont erőteljes a leszáradás. Az ország szinte minden részén (különösen az Alföldön) jelentős arányban vannak olyan kukoricaállományok, amelyek kiszáradtak, assszimilációs felületük túlnyomó részét, egyes esetekben az egészét elveszítették. A nagy szárazság miatt a csőképződés is sérült, több helyen elkezdték a silózást, az állapotok a két évvel ezelőttihez közeliek. A száradás miatt jelentősen romlott a kukorica gyomelnyomó képessége, de a táblák döntően parlagfű mentesek, vagy csak kis mennyiségben, elvétve található parlagfű. Jelentősebb parlagfű fertőzés elsősorban a táblaszéleken, táblaszegélyeken, forgókban, hiányos kelés esetén, kiritkult táblarészeken, és néhány sikertelenül gyomirtott területen fordul elő.
Az ültetvényekben folyamatosan végzik a mechanikai sorközműveléseket, valamint a glifozátos sorkezeléseket, ezzel is mérsékelve a parlagfű előfordulását. A parlagfű fertőzés mértékét jellemzően az ültetvény kultúrállapota határozza meg, így változatos képet mutat. Amelyik ültetvényben a gyomirtást eddig megfelelően végezték, ott többnyire parlagfű nem található, vagy csak kis mennyiségben fordul elő. Az ország legnagyobb részén ez az állapot jellemző, viszont helyenként az elhanyagolt ültetvények, mezsgyék, friss telepítések problémát jelentenek. Ezekben a gyomirtások elmaradása miatt a parlagfű nagyméretű, fejlett egyedei fordulnak elő. A jelenlegi forróság az intenzív vegetatív fejlődést, valamint a csírázást visszafogja és a virágzat fejlesztést – virágzást serkenti. A szárazság miatt a kaszált területeken az újrahajtás is mérséklődött.
A parlagfű legnagyobb mennyiségben táblaszéleken, táblák szegélyében, sikertelenül gyomirtott területeken, kiritkult táblarészeken, ruderáliákon, parlagon hagyott, mezőgazdaságilag nem művelt területeken, utak szélén, árokpartokon, elhanyagolt zártkertekben, beruházási területeken fordul elő.
A ruderális területeken országszerte változatos képet mutat a parlagfű fejlettsége, a legtöbb egyed a 4-6 leveles és 190 cm-es nagyság közötti fejlettségű. Általánosan jellemző, hogy a ruderális területeken találhatóak a legnagyobb méretű, legfejlettebb parlagfüvek, Hajdú-Bihar vármegyében 200-220 cm magas, Békés vármegyében 200 cm-t meghaladó példányokat is lehet találni. Az utak mentén, árokpartokon folyamatosan végzik a kaszálásokat, ezért a kisméretű, vegetatív fejlődési stádiumban lévő parlagfű egyedek jelenléte sem ritka. Azonban a jelenlegi forró és csapadékmentes időjárás a korábbi intenzív vegetatív fejlődést és az újrahajtást mérsékli és a generatív irányba tolja el a növények fejlődését, gyakran a kisméretű példányok esetében is. A fejlettebb parlagfű növények között a ruderáliákon is egyre nagyobb (Hajdú-Bihar vármegyében 50-60%, Békés vármegyében 70-80%) a virágzó egyedek aránya.