Országos parlagfű helyzetkép (2024.08.02.)

Július első felét nyári hőség jellemezte és július második felében is folytatódott a forróság, mely csak az elmúlt egy hétben mérséklődött kissé.

Az ország területére számottevő csapadék nem, vagy alig érkezett az elmúlt két hét folyamán. Helyenként jelentkeztek ugyan elszórtan kisebb esők vagy akár zivatarok (főként az ország északkeleti felében és az Őrségben), de a csapadékeloszlás rendkívül egyenlőtlen volt, többnyire nem hullott elegendő mennyiség ezeken a területeken sem. Emiatt, és a magas hőmérsékleteknek köszönhetően a legtöbb területen nagy a szárazság, aszály tünetei mutatkoznak a kultúrnövényeken országszerte egyre több helyszínen. A nyár első felében uralkodó meleg, de csapadékos időjárás optimális feltételeket biztosított a parlagfű növekedéséhez, fokozta a vegetatív fejlődést, azonban a jelenleg tartó száraz időszak a generatív stádium irányába mozdította a növényeket, sőt a parlagfű egyedeken is jól kivehetőek a tartós aszály hatásai. Ezenkívül a száraz legfelső talajréteg a csírázás számára sem kedvező már, így az eddig folyamatosnak mondható parlagfűkelés is jelentősen visszaesett, sok területen a csírázás teljesen megszűnt.
Július végén a parlagfű fejlettségi állapota továbbra is változatos képet mutat az országban. A parlagfüvek nagysága leggyakrabban a 2-4 levelestől a 150 cm-es magasságig terjed, több megyében a legfejlettebb példányok már 180-200 cm magasságúak. A vegetatív stádiumból a generatív stádiumba való átmenet időszaka zajlik. Napról-napra nő a virágbimbós állapotban levő parlagfüvek aránya, és a vármegyék többségében már a generatív stádiumban lévő egyedek aránya nagyobb. A generatív stádiumú egyedek aránya többnyire 40-90% közötti. Ezek főhajtásainak csúcsán a porzós virágzat fejlődik, a fő virágzati tengely hossza a legfejlettebb növényeken többnyire 2-30 cm közötti. Az egész országban megkezdődött a parlagfű virágzása. A virágzó, pollent szóró parlagfüvek aránya többnyire legfeljebb 15-25% közötti. A virágzás kezdetén lévő - virágzó egyedek között egyaránt megtalálható a parlagfű hazánkban ritkább, korábban virágzó változata és a gyakoribb változata is. A nyár első felében uralkodó kedvező időjárási körülményeknek köszönhetően a parlagfű a szokásosnál jóval korábban kezdett el virágzati tengelyt, virágbimbókat fejleszteni, a jelenlegi száraz, meleg időjárás pedig a korábban kezdődő tömeges virágzást segíti elő.
Az őszi káposztarepce betakarítása véget ért, az őszi kalászosok aratása a legtöbb vármegyében befejeződött, néhány vármegyében a végéhez közeledik. A tarlóhántás és a tarlóápolási munkálatok időszaka zajlik. A nyár első felében a jól fejlett, jó gyomelnyomó képességű őszi vetésű kultúrákban az ország legnagyobb részében parlagfű csak kis mennyiségben fordult elő, csak az érési folyamatok előrehaladtával engedett teret a kultúrnövény a gyomnövényeknek, így a parlagfű fejlődésének is. Az aratás kezdeti időszakában a betakarítás után a korábbi csapadékosabb időjárás kedvező volt a parlagfű csírázásához, azonban a jelenlegi hőség és aszály miatt a csírázás a legtöbb tarlón jelentősen visszaesett vagy megszűnt. A betakarítást követően, az eddig állományban lévő, a fedettség miatt akadályozott növekedésű parlagfű intenzív növekedésnek indult. A már betakarított területeken a szalma bálázása és a bálák lehordása nagyrészt lezajlott. A tarlók többségében parlagfűvel gyengén vagy közepesen, helyenként erősen fertőzöttek, ezért a tarlóhántás, majd a későbbi tarlóápolás elvégzése a parlagfű elleni védekezés szempontjából is kiemelt jelentőségű. A gazdálkodók többsége kiemelt figyelmet fordít a tarlóhántás mielőbbi elvégzésére. Ahol a tarlóápolási munkákat korábban elvégezték, ott a talaj nedvességtartalma jó minőségű tarlóhántást tett lehetővé és a parlagfű is kevésbé jellemző a területen. Ahol még nem történt meg a tarlóhántás, ott a parlagfű fejlettsége a 2 leveles és a 80 cm-es nagyság közötti. A száraz, meleg időjárás miatt a száraz talaj jelenleg nem kedvező a megfelelő tarlóhántáshoz. A gabonatarlókon a vegetatív állapot a meghatározó, viszont néhány vármegyében (Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád-Csanád) már virágbimbós egyedek is megtalálhatók, sőt Békés és Csongrád-Csanád vármegyében kisebb arányban elkezdődött a virágzás.
A napraforgó állományok fejlettsége változatos képet mutat, magképződés és citromérés közötti. Nagyobb mennyiségű csapadék áprilisban csak a Dunántúl nyugati, délnyugati részére érkezett, ezeken a területeken az alapkezelések többnyire megkapták a szükséges mennyiségű bemosó csapadékot, így hatékonyan irtották a parlagfüvet is. Az ország nagy részén viszont a tavaszi időjárásban voltak száraz periódusok, különösen az Alföldön, ezért az alapkezelések egy része nem kapta meg a szükséges bemosó csapadékot. Emiatt és a korábbi évek tapasztalatainak megfelelően a termelők a napraforgó területek nagy részén herbicid toleráns fajtákat vetettek (imidazolinon vagy tribenuron-metil toleráns hibridek), és állománykezelésre alapozták a parlagfű elleni védekezést. Tavasszal erős volt a parlagfű fertőzési nyomás, emiatt sok helyen kellett késői posztemergens kezelést végezni,  melyek a parlagfű ellen is hatásosnak bizonyultak. Az állományok többségében parlagfű fertőzés nem jellemző. Sok helyen mechanikai módon is megtörtént a sorközök gyommentesítése. A megfelelő tőszámmal rendelkező állományok záródtak, (sok helyen a kétméteres magasságot meghaladják), így jelentős gyomelnyomó képességgel rendelkeznek, azonban az aszály tünetei a napraforgón is megmutatkoznak.  Az utóbbi hetekben a júliusi forróság és a szárazság sok helyen a levelek egy részének száradását idézte elő, ami a gyomok fejlődésének is utat nyit. Parlagfű továbbra is leginkább a táblaszéleken, táblaszegélyeken, forgókban, hiányosan kelt részeken, kiritkult területeken és a nem megfelelően gyomirtott állományokban figyelhető meg nagyobb egyedszámban. Már látni lehet néhány olyan táblát, ahol a parlagfű túlnőtte a napraforgót.
A kukorica állományok többségének fejlettsége szemfejlődés és viaszérés közötti. Tavasszal a Dunántúl nyugati, délnyugati részén a preemergens kezelések túlnyomó részben megkapták a szükséges mennyiségű bemosó csapadékot, így ezek a területek többnyire gyommentesek. A területek többségén azonban a gazdálkodók a korai posztemergens és posztemergens kezelések mellett döntöttek. A kukorica állománykezelések a táblák többségén sikeresek voltak, parlagfű ellen is hatékonynak bizonyultak. Sok gazdálkodó nem csak kémiai, hanem mechanikai gyomirtást is végzett, amivel az esős időszak utáni talajtömörödöttség problémáját is kezelték. Jelenleg a hazánk területének nagy részén tapasztalható nagyfokú aszály a levelek különböző mértékű leszáradását okozta. A mélyfekvésű, kötött talajú területeken általában kevésbé, a gyenge minőségű, gyenge víztartó képességű területeken viszont erőteljes a leszáradás. Az Alföld délkeleti részén jelentős arányban vannak olyan kukorica állományok, amelyek kiszáradtak, assszimilációs felületük túlnyomó részét, egyes esetekben az egészét elveszítették. Jelentősen romlott a kukorica gyomelnyomó képessége. A kukoricatáblák döntően parlagfűmentesek vagy csak kis mennyiségben, elvétve található meg a gyomnövény. Jelentősebb parlagfű fertőzés elsősorban a táblaszéleken, táblaszegélyeken, forgókban, hiányos kelés esetén, kiritkult táblarészeken, és néhány sikertelenül gyomirtott területen fordul elő. 
Az ültetvényekben folyamatosan végzik a mechanikai sorközműveléseket, valamint a glifozátos sorkezeléseket, ezzel is mérsékelve a parlagfű előfordulását. A parlagfű fertőzés mértékét jellemzően az ültetvény kultúrállapota határozza meg, így változatos képet mutat. Amelyik ültetvényben a gyomirtást eddig megfelelően végezték, ott többnyire parlagfű nem található, vagy csak kis mennyiségben fordul elő. Az ország legnagyobb részén ez az állapot jellemző, viszont helyenként az elhanyagolt ültetvények, mezsgyék, friss telepítések problémát jelentenek. Ezekben a gyomirtások elmaradása miatt a parlagfű nagyméretű egyedei fordulnak elő. A jelenlegi forróság az intenzív vegetatív fejlődést, valamint a csírázást visszafogja és a virágzat fejlesztést – virágzást serkenti. A szárazság miatt a kaszált területeken az újrahajtás is mérséklődött.
A parlagfű legnagyobb mennyiségben táblaszéleken, táblák szegélyében, sikertelenül gyomirtott területeken, kiritkult táblarészeken, ruderáliákon, parlagon hagyott, mezőgazdaságilag nem művelt területeken, utak szélén, árokpartokon, elhanyagolt zártkertekben, beruházási területeken fordul elő.
A ruderális területeken országszerte változatos képet mutat a parlagfű fejlettsége, a legtöbb egyed a 2-4 leveles és 170 cm-es nagyság közötti fejlettségű. Általánosan jellemző, hogy a ruderális területeken találhatóak a legnagyobb méretű, legfejlettebb parlagfüvek, Békés vármegyében 200 cm magas példányt is lehet találni. Az utak mentén, árokpartokon folyamatosan végzik a kaszálásokat, ezért a kisméretű, vegetatív fejlődési stádiumban lévő parlagfű egyedek jelenléte sem ritka. A jelenlegi forró és csapadékmentes időjárás a korábbi intenzív vegetatív fejlődést és az újrahajtást mérsékli. A parlagfű növények között a ruderáliákon is egyre növekszik a virágbimbós és virágzó egyedek aránya.