Országos parlagfű helyzetkép (2024.07.19.)

Július első felében folytatódott a nyári hőség, számottevő csapadék azonban alig érkezett az elmúlt két hét folyamán. Az ország keleti felében jelentkeztek ugyan elszórtan záporok-zivatarok, de a csapadékeloszlás rendkívül egyenlőtlen volt. Emiatt, és a magas hőmérsékleteknek köszönhetően a legtöbb területen nagy a szárazság, aszály tünetei mutatkoznak a kultúrnövényeken országszerte. A június végi - július eleji meleg, de csapadékos időjárás optimális feltételeket biztosított a parlagfű növekedéséhez, fokozta a vegetatív fejlődést, azonban a jelenleg tartó száraz időszak a generatív stádium irányába mozdítja a növényeket. Ezenkívül a csírázás számára is kevésbé kedvező már a talajok alacsony nedvességtartalma, így az eddig folyamatosnak mondható parlagfűkelés is jelentősen visszaesett.

Július végén a parlagfű fejlettségi állapota továbbra is változatos képet mutat az országban. A parlagfüvek nagysága az országban leggyakrabban a 2-4 levelestől a 120 cm-es magasságig terjed, néhány megyében a legfejlettebb példányok már 120-150 cm nagyságúak (Borsod-Abaúj-Zemplén, Baranya és Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében 160 cm-esek, Békés vármegyében 200 cm-nél magasabbak is vannak). A vegetatív stádiumból a generatív stádiumba való átmenet időszaka zajlik. A generatív stádiumú egyedek aránya többnyire 10-80% közötti, ezek főhajtásainak csúcsán a porzós virágzat fejlődik (a fő virágzati tengely hossza többnyire 3 mm-14 cm közötti). Napról-napra nő a virágbimbós állapotban levő parlagfüvek aránya, és a vármegyék többségében már lehet találni virágzás kezdetén lévő, virágzó növényeket (többnyire legfeljebb néhány %-os arányban).  A virágzás kezdetén lévő - virágzó egyedek között egyaránt megtalálható a parlagfű hazánkban ritkább, korábban virágzó változata és a gyakoribb változata is. Az elmúlt hetek kedvező időjárási körülményeinek köszönhetően a parlagfű a szokásosnál jóval korábban kezdett el virágzati tengelyt, virágbimbókat fejleszteni, a jelenlegi időjárás pedig a tömeges virágzás korábbi megindulásának kedvez.
Az őszi káposztarepce betakarítása a legtöbb vármegyében befejeződött, az őszi kalászosok aratása a végéhez közeledik. A tarlóhántást és a tarlóápolást folyamatosan végzik a gazdálkodók.
A korábban jól fejlett, jó gyomelnyomó képességű őszi vetésű kultúrákban az ország legnagyobb részében parlagfű csak kis mennyiségben fordult elő. Elsősorban a ritkább állományokban, fejlődésben elmaradt foltokban, illetve a táblaszegélyeken volt megfigyelhető, azonban az érési folyamatok előrehaladtával a kultúrnövény teret engedett a gyomnövényeknek, így a parlagfű fejlődésének is. A betakarítás után a korábbi csapadékosabb időjárás kedvező volt a parlagfű csírázásához, azonban a jelenlegi hőség és aszály miatt a csírázás már sok területen jelentősen visszaesett. A betakarított területeken a szalma bálázása, és a bálák lehordása zajlik.
Ahol a tarlóápolási munkákat korábban elvégezték, ott a talaj nedvességtartalma jó minőségű tarlóhántást tett lehetővé és a parlagfű is kevésbé jellemző a területen. Ahol azonban a tarlóápolási munkákra még nem került sor, ott jellemző a gyomosodás, sok helyen a parlagfű is nagy számban van jelen, a nagysága 5 és 70 cm között alakul. A jelenlegi időjárás és a száraz talaj már nem kedvező a megfelelő tarlóhántáshoz. A gabonatarlókon a vegetatív állapot a meghatározó, viszont néhány vármegyében már virágbimbós és virágzás kezdete fejlettségű egyedek is előfordulnak. 
A napraforgó állományok fejlettsége változatos képet mutat, virágzás kezdete és citromérés közötti. Nagyobb mennyiségű csapadék áprilisban a Dunántúl nyugati, délnyugati részére érkezett, ezeken a területeken az alapkezelések többnyire megkapták a szükséges mennyiségű bemosó csapadékot, így hatékonyan irtották a parlagfüvet is. Az ország nagy részén viszont a tavaszi időjárásban voltak száraz periódusok, különösen az Alföldön, ezért az alapkezelések egy része nem kapta meg a szükséges bemosó csapadékot. Emiatt és a korábbi évek tapasztalatainak megfelelően a termelők a napraforgó területek nagy részén herbicid toleráns fajtákat alkalmaznak (imidazolinon vagy tribenuron-metil toleráns hibridek), és állománykezelésre alapozták a parlagfű elleni védekezést. Az erős parlagfű fertőzési nyomás miatt sok helyen kellett késői posztemergens kezelést végezni, melyek a parlagfű ellen is hatásosnak bizonyultak, az állományokban parlagfű fertőzés nem jellemző. Sok helyen mechanikai módon is megtörtént a sorközök gyommentesítése. A megfelelő tőszámmal rendelkező állományok záródtak, (helyenként a kétméteres magasságot is meghaladják), így már jelentős gyomelnyomó képességgel rendelkeznek, azonban a jelenlegi szárazság sok helyen az alsó levelek száradását idézte elő, ami a gyomok fejlődésének is utat nyithat. Parlagfű leginkább a táblaszéleken, táblaszegélyeken, forgókban, hiányosan kelt részeken, kiritkult területeken és a nem megfelelően gyomirtott állományokban figyelhető meg nagyobb egyedszámban.
A kukorica állományok többsége címerhányás – szemfejlődés fejlettségű. A Dunántúl nyugati, délnyugati részén a preemergens kezelések túlnyomó részben megkapták a szükséges mennyiségű bemosó csapadékot, így ezek a területek többnyire gyommentesek. A területek többségén azonban a gazdálkodók a korai posztemergens és posztemergens kezelések mellett döntöttek. A kukorica állománykezelések a táblák többségén sikeresek voltak, parlagfű ellen is hatékonynak bizonyultak. Sok gazdálkodó nem csak kémiai, hanem mechanikai gyomirtást is végzett, amivel az esős időszak utáni talajtömörödöttség problémáját is kezelték. A kukoricatáblák zöme parlagfű mentes vagy csak kis mennyiségben, elvétve található meg a gyomnövény. Jelentősebb parlagfű fertőzés elsősorban a táblaszéleken, táblaszegélyeken, forgókban, hiányos kelés esetén, kiritkult táblarészeken, és néhány sikertelenül gyomirtott területen fordul elő. A korábbi hetek időjárása a heterogén képet mutató kukorica fejlődésére kedvezően hatott, a növények nagymértékű növekedésnek indultak, helyenként a 2,5 méteres magasságot is elérik. Ez elősegítette az állományok megfelelő záródását, többnyire jól fejlettek és a gyomelnyomó képességük is fokozódott. A jelenlegi száraz időjárás miatt azonban a kukoricanövények az ország nagy területén aszálytüneteket mutatnak, helyenként a levelek száradása is megfigyelhető, ami teret engedhet a gyomok fejlődésének.
Az ültetvényekben folyamatosan végzik a mechanikai sorközműveléseket, valamint a glifozátos sorkezeléseket, ezzel is mérsékelve az ültetvényekben előforduló parlagfű fertőzöttséget. A parlagfű fertőzés mértékét jellemzően az ültetvény kultúrállapota határozza meg, így változatos képet mutat. Amelyik ültetvényben a gyomirtást megfelelően elvégezték, ott többnyire parlagfű nem található, vagy csak kis mennyiségben fordul elő. Az ország legnagyobb részén ez az állapot jellemző, viszont helyenként az elhanyagolt ültetvények, mezsgyék problémát jelentenek. Ezekben a gyomirtások elmaradása miatt a parlagfű nagyméretű egyedei fordulnak elő (Heves vármegyében az 1 m-t meghaladó magasságúakat is lehet találni), ám továbbra is a vegetatív fejlődési stádium a jellemző. A korábbi hetek kedvező időjárása hatására a parlagfű erőteljes fejlődése volt tapasztalható, ám a jelenlegi forróság az intenzív vegetatív fejlődést, valamint a csírázást visszafogja. A szárazság miatt a kaszált területeken az újrahajtása is várhatóan mérséklődni fog.
A parlagfű legnagyobb mennyiségben táblaszéleken, táblák szegélyében, sikertelenül gyomirtott területeken, kiritkult táblarészeken, ruderáliákon, parlagon hagyott, mezőgazdaságilag nem művelt területeken, utak szélén, árokpartokon, elhanyagolt zártkertekben, beruházási területeken fordul elő.
A ruderális területeken országszerte változatos képet mutat a parlagfű fejlettsége, a legtöbb egyed a 2-4 leveles és 150 cm-es nagyság közötti fejlettségű. Általánosan jellemző, hogy a ruderális területeken találhatóak a legnagyobb méretű, legfejlettebb parlagfüvek, Békés vármegyében 200 cm, Baranya és Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében 160 cm magas példányt is lehet találni. Az utak mentén, árokpartokon folyamatosan végzik a kaszálásokat, ezért a kisméretű, vegetatív fejlődési stádiumban lévő parlagfű egyedek jelenléte sem ritka. A jelenlegi forró és csapadékmentes időjárás a korábbi intenzív vegetatív fejlődést és az újrahajtást mérsékli. A parlagfű növények között a ruderáliákon is egyre növekszik a generatív stádiumba fordult egyedek aránya, helyenként már a virágzó növények is megfigyelhetők.