Országos parlagfű helyzetkép (2023.08.30.)

Az egész országban virágzik a parlagfű. A virágzó parlagfüvek aránya 30-100% közötti, a virágzás csúcsidőszakában vagyunk, a pollenszórás folyamatos. A parlagfüvek döntő többsége generatív fenológiai állapotban van. Vegetatív állapotban már csak az augusztusi esőzések hatására kelt fiatal parlagfű növények találhatók. A generatív stádiumba lépett egyedeken többnyire 3-40 cm hosszú a főhajtáson a virágzati tengely. Több megyében a pollenszórással párhuzamosan a felső levelek hónaljában lévő termős fészkekben megkezdődött a termések fejlődése is. A parlagfüvek fejlettségi állapota továbbra is változatos képet mutat az országban az élőhelytől és a kelési időtől függően. A parlagfüvek nagysága többnyire a sziklevelestől a 200 cm-es magasságig terjed, de helyenként a kettő métert is meghaladó nagyságú. Megjelentek a neoténiás növények is. Az augusztus második felében uralkodó meleg időjárás kedvező feltételeket biztosított a parlagfű fejlődéséhez. Jelenleg is csírázik a parlagfű, most már kisebb mértékben.

A nyári betakarítású növények betakarítása a vármegyék többségében befejeződött (Veszprém vármegyében az aratás a csapadékos időjárás miatt rendkívüli mértékben elhúzódott és még mindig nem fejeződött be). Az aratást sok helyen nehezítették a gyakori esők és a megdőlt állományok. A tarlókon a betakarítást követően, az eddig állományban lévő, a fedettség miatt akadályozott növekedésű parlagfű intenzív növekedésnek indul, illetve jelentős mennyiségű parlagfű csírázik. A tarlók többségében parlagfűvel gyengén vagy közepesen, helyenként erősen fertőzöttek, ezért a tarlóhántás, majd a tarlóápolás elvégzése a parlagfű elleni védekezés szempontjából kiemelt jelentőségű. A gazdálkodók a területek többségén elvégezték a tarlóhántást a nedvességmegőrzés és a gyomok, így a parlagfű elleni védekezés érdekében. Az idei évben a gazdálkodók nagyobb arányban végeznek gyomirtó szeres tarlókezelést. A tarlóhántást, tarlóápolást a gazdálkodók többsége folyamatosan végzi, azonban vannak még olyan területek, melyeken az aratást követően nem történt talajmunka, aminek következtében helyenként jelentős gyomosodás figyelhető meg. Ahol még nem történt meg a tarlóhántás, ott a parlagfű fenológiája heterogén képet mutat: a fejlettsége a sziklevelestől a 100 cm-es magasságig terjed, és több megyében a hántatlan tarlókon is már jelentős arányban figyelhetők meg virágzó egyedek. Az őszi káposztarepce és az őszi gabonafélék vetéséhez zajlanak a talajelőkészítési munkálatok.
A napraforgó vetésterületének nagyobb részén imidazolinon vagy tribenuron-metil toleráns hibrideket vetettek. A vármegyék többségében tavasszal az alapkezelések megkapták a hatáskifejtéshez szükséges mennyiségű bemosó csapadékot. A csapadékosabb időjárás következtében, a több parlagfű kelési hullámnak köszönhetően szükség volt a posztemergens kezelésekre és néhol a késői posztemergensre is. A posztemergens kezelések többsége a parlagfű ellen hatásosnak bizonyult (azokon a táblákon, ahol a posztemergens kezeléseket időben, optimális időzítéssel végre tudták hajtani). Sok helyen mechanikai módon is megtörtént a sorközök gyommentesítése. A lassú kezdeti fejlődést követően jó gyomelnyomó képességű, erőteljes állományok fejlődtek, az állományok záródásával pedig tovább fokozódott a kultúrnövény gyomelnyomó képessége. A napraforgó állományok többsége a zöldérés és barnaérés közötti fenológiai stádiumban van. A táblák többnyire parlagfű mentesek, vagy alacsony a parlagfű fertőzöttség. Erőteljesebb parlagfű fertőzés leginkább csak a táblaszéleken, a táblaszegélyeken, a forgókban, a kiritkult táblarészeken és a sikertelenül gyomirtott táblákban fordul elő. Ezeken a területeken jellemző már, hogy a parlagfű túlnőtte a napraforgót. Az érési folyamatok előtérbe kerülésével beindultak a levélzetben az öregedési folyamatok, illetve a levélzetet károsító kórokozók térnyerésével csökken a levélzet záródása, az alsó levelek erőteljesen száradnak le. Mindezek miatt az állományban jelen lévő parlagfű erőteljesebb fejlődésnek tudott indulni, így erősödik a parlagfű fertőzés mértéke. Az állományszárítások megkezdődtek az országban. A deszikkáló szerek hatására a virágzó parlagfű is elpusztításra kerül, így jelentősen csökkenni fog azoknak a tábláknak a száma, amelyek hozzájárulnak a levegő pollentartalmának a növekedéséhez.
A kukorica állományok heterogén képet mutatnak. Az állományok többségének fejlettsége a korai tejesérés és a sárgaérés közötti. A növényállományok döntő többsége jól fejlett, erőteljesen záródott, jó gyomelnyomó képességgel rendelkezik. Az Alföldön az aszály hatására a csapadékban szegény térségekben, és a gyengébb talajú területeken a kukorica alsó levelei leszáradtak, sőt az Alföld délkeleti részén jelentős mértékű növényszáradás is bekövetkezett. Tavasszal a preemergens készítmények megkapták a hatáskifejtéshez szükséges mennyiségű bemosó csapadékot. A területek többségén a gazdálkodók tartamhatással rendelkező korai posztemergens és posztemergens gyomirtást végeztek, amelyek megkapták a tartamhatás biztosításához szükséges mennyiségű bemosó csapadékot. A kukorica állománykezeléseket, sorközműveléseket többnyire sikeresen hajtották végre a gazdálkodók, a kukoricatáblák zöme parlagfűmentes, vagy csak kis mennyiségben, elvétve található meg a gyomnövény. Jelentősebb parlagfű fertőzöttség elsősorban a táblaszéleken, táblaszegélyeken, forgókban, kiritkult táblarészeken és a sikertelenül gyomirtott területeken tapasztalható. A silókukorica betakarítása megkezdődött.
Az ültetvényekben a több hullámban jött csapadék, és a meleg időjárás kedvező feltételeket teremtett a parlagfű csírázásához és fejlődéséhez. Az átlagosnál több parlagfű található az ültetvényekben, melyek több kelési hullámban csíráztak, emiatt eltérő fenológiai állapotban vannak. Az erős gyomosodás miatt a sorközöket a szokásosnál többször kellett mechanikailag művelni. A sorok aljának második-harmadik gyomirtó szeres kezelése is folyamatban van. Amelyik ültetvényben a termelők folyamatosan végzik az állományok gyommentesítését a jó gazda gondosságával mechanikai, vagy kémiai úton, parlagfű nem található, vagy csak kis mennyiségben fordul elő. Helyenként az elhanyagolt állomány sorokban és sorközökben lehet nagyobb parlagfű fertőzöttséget észlelni (Heves megye szőlő ültetvényeiben általános az elhanyagoltság).
A parlagfű legnagyobb mennyiségben táblaszéleken, táblaszegélyeken, sikertelenül gyomirtott táblarészeken, kiritkult táblarészeken, parlagon hagyott területeken, mezőgazdaságilag nem művelt területeken, ruderáliákon, utak szélén, árokpartokon, elhanyagolt zártkertekben, beruházási területeken fordul elő.
A mezőgazdaságilag nem művelt területeken is kedvezőek a feltételek a parlagfű fejlődéséhez. Az egész vegetációs időszakban folyamatos a parlagfű csírázása. Ezeken a területeken a vegetációs időszakban lehullott nagy mennyiségű csapadék erős parlagfű fertőzést eredményezett, ami miatt a szokásosnál többször kellett védekezni. A ruderális területeken találhatóak a legnagyobb méretű és borítottságú parlagfű állományok. A több hullámban lehullott csapadék hatására igen heterogén fejlettség jellemző. A zavartalanul fejlődő, legfejlettebb parlagfüvek nagysága általában már 140-200 cm közötti (helyenként a kettő métert is meghaladó méretű), és ezeken a területeken legnagyobb a virágzó egyedek aránya. Az utak mentén, árokpartokon, szegélyeknél, ruderáliákon rendszerint folyamatosan végzik a kaszálást, viszont a lekaszált parlagfű egyedek újrahajtása figyelhető meg.