Országos parlagfű helyzetkép (2023.07.28.)

Július hónap második felében folytatódott a meleg, nyárias időjárás, átmeneti enyhülés a hónap vége felé következett be, amikor egy hidegfront hatására csapadékosra fordult az időjárás. Záporok, zivatarok formájában, nagyon egyenlőtlen területi eloszlásban, nagyrészt 5-60 milliméter közötti mennyiségű csapadék hullott le (az ország középső részén hullott a legkevesebb csapadék).

Július végén a parlagfű fejlettségi állapota továbbra is változatos képet mutat az országban. A parlagfüvek nagysága az országban a sziklevelestől a 200 cm-es magasságig terjed.

A vegetatív stádiumból a generatív stádiumba való átmenet időszakában vagyunk. Napról-napra nő a virágbimbós állapotban levő parlagfüvek aránya, és a vármegyék többségében már a generatív stádiumban lévő egyedek aránya nagyobb. A generatív stádiumú egyedek aránya többnyire 30-90% közötti (Csongrád-Csanád vármegyében 100%-os), ezek főhajtásainak csúcsán a porzós virágzat fejlődik (a fő virágzati tengely többnyire 0,3-25 cm hosszú). A vármegyék többségében megkezdődött a parlagfű virágzása. A legfejlettebb parlagfüvek a virágzás kezdetén vannak (virágozni kezdő egyedek többnyire még csak kis mennyiségben fordulnak elő, viszont Hajdú-Bihar vármegyében már 5-10 %-os, Csongrád-Csanád vármegyében már 10%-os arányban). Az elmúlt két hét időjárása kedvezett a parlagfű hajtások és a virágzat intenzív növekedésének. A csapadékosabb térségekben a környezeti feltételek jók a parlagfű csírázásához, ezért ezekben jelenleg is jellemző, hogy nagy számban találhatók frissen kelt növények.

A nyári betakarítású növények aratása folyamatban van, több vármegyében a végéhez közeledik. A csapadékosabb térségekben van jelentős lemaradás más évekhez képest, mert az aratást jelentősen lassítja a gyakran hulló eső, továbbá a szalmabetakarítás szintén lassan megy, ez viszont hátráltatja a tarlóhántás elvégzését. A betakarítást sok helyen nehezítette a viharok következtében kialakult megdőlt állományok jelenléte. A betakarítást követően az eddig állományban lévő, a fedettség miatt akadályozott növekedésű parlagfű intenzív növekedésnek indult, és folyamatos a parlagfű kelése. A már betakarított területeken a szalma bálázása, és a bálák lehordása zajlik, a tarlóhántás folyamatban van, a munkálatok gyors végrehajtásának az ország nagy részén a jelenlegi időjárás kedvez. A tarlók többségében parlagfűvel gyengén vagy közepesen, helyenként erősen fertőzöttek, ezért a tarlóhántás, majd a későbbi tarlóápolás elvégzése a parlagfű elleni védekezés szempontjából is kiemelt jelentőségű. A gazdálkodók többsége kiemelt figyelmet fordít a tarlóhántás mielőbbi elvégzésére. Ahol még nem történt meg a tarlóhántás, ott a parlagfű fejlettsége a szikleveles és a 60 cm-es nagyság közötti. A gabonatarlókon a vegetatív állapot a meghatározó, viszont néhány vármegyében már virágbimbós egyedek is előfordulnak.

A napraforgó vetésterületének nagyobb részén imidazolinon vagy tribenuron-metil toleráns hibrideket vetettek. A napraforgó állományok zömében virágzás és magképződés közötti fejlettségűek. A vármegyék többségében tavasszal az alapkezelések megkapták a hatáskifejtéshez szükséges mennyiségű bemosó csapadékot. A csapadékosabb időjárás következtében, a több parlagfű kelési hullámnak köszönhetően szükség volt a posztemergens kezelésekre és néhol a késői posztemergensre is. A posztemergens kezelések befejeződtek, amelyek többsége a parlagfű ellen hatásosnak bizonyult (azokon a táblákon, ahol a posztemergens kezeléseket időben, optimális időzítéssel végre tudták hajtani). Sok helyen mechanikai módon is megtörtént a sorközök gyommentesítése. A lassú kezdeti fejlődést követően napjainkra jó gyomelnyomó képességű, erőteljes állományok fejlődtek, az állományok záródásával pedig tovább fokozódott a kultúrnövény gyomelnyomó képessége. A táblák többnyire parlagfű mentesek, vagy alacsony a parlagfű fertőzöttség. Erőteljesebb parlagfű fertőzés leginkább csak a táblaszéleken, a táblaszegélyeken, a forgókban és a kiritkult táblarészeken fordul elő. Néhány területen azonban, ahol a posztemergens kezeléssel megkéstek, nagyobb egyedszámmal van jelen a parlagfű.

A kukorica állományok heterogén képet mutatnak. Az állományok fejlettsége a címerhányás és a tejesérés közötti. Mostanra a növényállományok jól fejlettek, erőteljesen záródtak, jó gyomelnyomó képességgel rendelkeznek. A július közepén tapasztalható hőhullám és átmeneti csapadékhiány hatására az Alföldön a csapadékban szegény térségekben, és a gyengébb talajú területeken az alsó levelek elkezdtek elszáradni. Tavasszal a preemergens készítmények megkapták a hatáskifejtéshez szükséges mennyiségű bemosó csapadékot. A területek többségén a gazdálkodók tartamhatással rendelkező korai posztemergens és posztemergens gyomirtást végeztek, amelyek megkapták a tartamhatás biztosításához szükséges mennyiségű bemosó csapadékot. A kukorica állománykezeléseket, sorközműveléseket többnyire sikeresen hajtották végre a gazdálkodók, a kukoricatáblák zöme parlagfű mentes vagy csak kis mennyiségben, elvétve található meg a gyomnövény. Jelentősebb parlagfű fertőzöttség elsősorban a táblaszéleken, táblaszegélyeken, forgókban, kiritkult táblarészeken és elhanyagolt területeken tapasztalható.

Az ültetvényekben a több hullámban jött csapadék, és a meleg időjárás kedvező feltételeket teremtett a parlagfű csírázásához és fejlődéséhez. Az átlagosnál több parlagfű található az ültetvényekben, melyek több kelési hullámban csíráztak, emiatt eltérő fenológiai állapotban vannak. A sorok aljának első gyomirtó szeres kezelése általában megtörtént.  Az erős gyomosodás miatt a sorközöket az átlagosnál többször kellett mechanikai művelésben részesíteni. Amelyik ültetvényben a termelők folyamatosan végzik az állományok gyommentesítését a jó gazda gondosságával mechanikai, vagy kémiai úton, parlagfű nem található, vagy csak kis mennyiségben fordul elő. Viszont az elhanyagolt területeken akár 80-150 cm nagyságúak is lehetnek a parlagfüvek.

A parlagfű legnagyobb mennyiségben táblaszéleken, táblaszegélyeken, sikertelenül gyomirtott táblarészeken, kiritkult táblarészeken, parlagon hagyott területeken, mezőgazdaságilag nem művelt területeken, ruderáliákon, utak szélén, árokpartokon, elhanyagolt zártkertekben, beruházási területeken fordul elő.

A mezőgazdaságilag nem művelt területeken is kedvezőek a feltételek a parlagfű fejlődéséhez, valamint továbbra is nagy számban csírázik a parlagfű. Ezeken a területeken a vegetációs időszakban lehullott nagy mennyiségű csapadék erős parlagfű fertőzést eredményezett, ami miatt a szokásosnál többször kellett védekezni. A frissen bolygatott területek erősen fertőzöttek parlagfűvel, ahol viszont már több éve zárt növénytakaró van, ott nincs gond, mivel ott már az évelő fajok dominánsak. A ruderális területeken találhatóak a legnagyobb méretű és borítottságú parlagfű állományok, amelyek azonban igen heterogén fejlettséget mutatnak. A zavartalanul fejlődő, legfejlettebb parlagfüvek nagysága általában már 100-180 cm közötti (akár 2 méteres nagyságúak is lehetnek) és virágbimbósak, több vármegyében már a virágzás kezdetén lévő egyedek is előfordulnak közöttük. Az utak mentén, árokpartokon, szegélyeknél rendszerint folyamatosan végzik a kaszálást, ami segíti a gyomnövény visszaszorítását.