Országos parlagfű helyzetkép (2023.07.14.)

A júniusi meleg, nyárias időjárás folytatódott júliusban is 35-37 Co –os hőmérsékleti csúcsokkal. Elszórtan azonban záporok és zivatarok változatos eloszlásban törték meg a nyárias időjárást, jóval kisebb mennyiségben, mint júniusban. Az uralkodó klimatikus viszonyok (magas hőmérséklet, időszakosan lehulló csapadék) kedveznek a parlagfű fejlődésének. A zivatarok formájában érkező csapadék hatására helyenként újabb parlagfű csírázás volt megfigyelhető.

Július közepén a parlagfű fejlettségi állapota továbbra is változatos képet mutat az országban. Az intenzív hajtásnövekedés a jellemző fejlettség. A parlagfüvek többsége a sziklevelestől 100 cm-es nagyságig található meg. A legfejlettebb egyedek általában 100-150 cm-es nagyságúak (Tolna vármegyében 140-160 cm-esek). A vegetatív stádiumból a generatív stádiumba való átmenet időszakában vagyunk. A generatív stádiumú egyedek aránya többnyire 2-30 % közötti. Fejlődik a virágzati tengely, ami többnyire 0,5-6 cm hosszú (Hajdú-Bihar vármegyében 5-20 cm). Napról-napra nő a virágbimbós állapotban levő parlagfüvek aránya. Már virágzó parlagfüveket találtunk több vármegyében (Hajdú-Bihar, Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Békés és Zala vármegyében).
Az őszi káposztarepce esetében a teljes érés az állományok jellemző fenológiai állapota. Az őszi káposztarepce betakarítása folyamatban van, több vármegyében a végéhez közeledik. Az állományok gyomelnyomó képessége megfelelő, jól záródtak. Parlagfű nem található meg bennük, vagy csak gyengén fejlett egyedek kis mennyiségben találhatóak, jellemzően főleg kiritkult foltokban, táblaszéleken. Vannak vármegyék, ahol a betakarítás utáni tarlóhántást is már elvégezték.
Az őszi árpa betakarítása több vármegyében befejeződött, folyamatban van az őszi búza betakarítása is. A betakarítást sok helyen nehezítette a viharok következtében kialakult megdőlt állományok jelenléte.  A még lábon álló őszi búza állományok többségében a parlagfű nem található meg, vagy csak kis mennyiségben fordul elő. Jelentősebb mennyiségben a táblaszéleken, dűlőkön, kiritkult foltokban, művelő utakon található meg.
A tarlókon a betakarítást követően az eddig állományban lévő, a fedettség miatt akadályozott növekedésű parlagfű gyorsabb növekedésnek indult, és folyamatos a parlagfű kelése. A már betakarított területeken a szalma bálázása, és a bálák lehordása zajlik, a tarlóhántás folyamatban van. A tarlók többségében parlagfűvel gyengén vagy közepesen, helyenként erősen fertőzöttek, ezért a tarlóhántás, majd a későbbi tarlóápolás elvégzése a parlagfű elleni védekezés szempontjából kiemelt jelentőségű. A gazdálkodók többsége kiemelt figyelmet fordít a tarlóhántás mielőbbi elvégzésére. Ahol még nem történt meg a tarlóhántás, ott a parlagfű különböző fejlettségi állapotban található meg, a 2 leveles és a 30 cm-es nagyság közötti. A tarlókon a vegetatív állapotú parlagfű a meghatározó.
A napraforgó vetésterületének nagyobb részén imidazolinon vagy tribenuron-metil toleráns hibrideket vetettek. A napraforgó állományok zömében virágzás fejlettségűek, míg a késői vetéseknél csillagbimbós állapotú fejlettség is előfordul. A vármegyék többségében az alapkezelések megkapták a hatáskifejtéshez szükséges mennyiségű bemosó csapadékot, így hatékonyan irtották a parlagfüvet is. A csapadékosabb időjárás következtében, a több parlagfű kelési hullámnak köszönhetően szükség volt a posztemergens kezelésekre és néhol a késői posztemergensre is. A posztemergens kezelések befejeződtek, amelyek a már kikelt parlagfű ellen hatásosnak bizonyultak. Sok helyen mechanikai módon is megtörtént a sorközök gyommentesítése. A lassú kezdeti fejlődést követően napjainkra jó gyomelnyomó képességű, erőteljes állományok fejlődtek, így a parlagfű keléséhez, fejlődéséhez kedvezőtlenek a feltételek, különösen a nagy növésű hibridek esetében. Erőteljesebb parlagfű fertőzés leginkább csak a táblaszéleken, a forgókban és a sorhiányos helyeken fordul elő nagyobb egyedszámban. Néhány területen azonban. ahol a posztemergens kezeléssel megkéstek, általában csak foltszerűen, nagyobb borítottsággal van jelen a parlagfű.
A kukorica állományok heterogén képet mutatnak. Az állományok többségének fejlettsége a címerhányás kezdete és a teljes virágzás közötti. A preemergens készítmények megkapták a hatáskifejtéshez szükséges mennyiségű bemosó csapadékot. A területek többségén a gazdálkodók korai posztemergens és posztemergens gyomirtást végeztek. A sorközművelést szintén nagy arányban részesítették előnyben, az esők miatt tömörödött talajfelszín és az erős gyomnyomás miatt. A kukorica állománykezeléseket, sorközműveléseket többnyire sikeresen hajtották végre a gazdálkodók. A kezdeti lassú fejlődést követően mostanra jól fejlett, erőteljes állományok alakultak ki, jó gyomelnyomó képességgel, amelyekben a parlagfű általában csak kis mennyiségben, elvétve található meg. A parlagfű leginkább csak a táblaszéleken, a forgókban és a sorhiányos helyeken fordul elő nagyobb egyedszámban.
Az ültetvényekben a több hullámban jött csapadék, és a meleg időjárás kedvező feltételeket teremtett a parlagfű csírázásához és fejlődéséhez. Az átlagosnál több parlagfű található az ültetvényekben, több kelési hullámban, eltérő fenológiai állapotban. A csapadéknak köszönhető erős gyomosodás miatt a sorközöket az átlagosnál többször kellett mechanikai művelésben részesíteni.  Amelyik ültetvényben a termelők folyamatosan végzik az állományok gyommentesítését a jó gazda gondosságával mechanikai, vagy kémiai úton, parlagfű nem található. Viszont helyenként, az elhanyagolt területeken akár 75-120 cm nagyságúak is lehetnek a parlagfüvek. 
A parlagfű legnagyobb mennyiségben táblaszéleken, táblák szegélyében, tereptárgyak környékén, sikertelenül gyomirtott táblarészeken, kiritkult táblarészeken, parlagon hagyott területeken, mezőgazdaságilag nem művelt területeken, ruderáliákon, zöldítéssel hasznosított területeken, utak szélén, árokpartokon, elhanyagolt zártkertekben fordul elő.
Ruderális területeken is nagyon kedvezőek a feltételek a parlagfű fejlődéséhez, valamint továbbra is csírázik a parlagfű. A ruderális területeken találhatóak a legnagyobb méretű és borítottságú parlagfű állományok, amelyek azonban igen heterogén fejlettséget mutatnak. Itt a vegetációs időszakban lehullott nagy mennyiségű csapadék erős gyomosodást eredményezett, ami miatt a szokásosnál többször kellett védekezni. Ezen területek esetében a parlagfű továbbra is döntően intenzív vegetatív fejlődési stádiumban van, de nő a generatív stádiumba lépett egyedek aránya. Az utak mentén, árokpartokon, szegélyeknél rendszerint folyamatosan végzik a kaszálást, ami segíti a gyomnövény visszaszorítását.