Madárinfluenza járvány - kártalanítási eljárásokkal kapcsolatos tematikus információk

A madárinfluenza elleni védekezés miatt elrendelt járványügyi intézkedésekért az érintett állattartó állami kártalanításra jogosult. A kártalanítási eljárást a területei állatetegészségügyi szervek folytatják le a vonatkozó rendelet* előírásainak megfelelően. Cikkünkben a meghiúsult napos baromfi kihelyezéssel, a járványvédelmi intézkedési tervvel, valamint a preventív célból történő felszámolással kapcsolatos tudnivalókat olvashatják.

A kártalanítási rendelet több ponton is módosult idén (https://portal.nebih.gov.hu/-/nagyobb-allattartoi-felelossegvallalast-kovetel-az-uj-kartalanitasi-rendelet). Az alábbiakban összegyűjtöttük az egyes részterületekre, szűkebb témakörökre vonatkozó kártalanítási tudnivalókat.

-    Meghiúsult napos baromfi kihelyezéssel kapcsolatos kártalanítás

Előfordul, hogy a baromfikeltetők a korábban megkötött szerződések szerinti, ütemezett napos baromfi kihelyezéseiket nem tudják megvalósítani, mivel a tervezett beszállítás madárinfluenza miatt korlátozott területre történne. Az ilyen beszállításhoz ugyanis a fogadás helye szerint illetékes élelmiszerlánc-felügyeleti szerv, tekintettel a járványügyi körülményekre, nem járul hozzá.
Amennyiben az érintett vállalkozás nem tudja megoldani a napos baromfik korlátozás alatt nem álló területen történő kihelyezését, a hatóság elrendelheti az állatok járványvédelmi okból történő leölését. Ez az aktuális járványkitörés előtt keltetőbe helyezett és kikelt, valamint a közeljövőben kikelő baromfikra egyaránt vonatkozhat és állami kártalanítás mellett történik.
Ilyen esetben – ha kártalanításból kizáró ok nem merül fel – a járványügyi intézkedésként leölt állat vagy ártalmatlanított tojás értékét 100%-ban állapítja meg a hatóság az állami kártalanítási eljárás során. A teljes (100%-os) kártalanítás feltétele a járványkitörést megelőzően kötött, a kikelt állatok tervezett kihelyezésére vonatkozó érvényes szerződés megléte. Az állami kártalanítás további előfeltétele a járványügyi intézkedés elrendelése, a területileg illetékes állategészségügyi hatóság erről szóló határozatának megléte. 
A kártalanítási összeg megállapítása során a szakemberek mindenképp megvizsgálják, hogy az érintett eleget tett-e kárenyhítési kötelezettségének. A hatóság felméri, hogy az adott járványhelyzetben volt-e reális lehetőség a keltetőtojásoknak már tojásként való megsemmisítésére, ártalmatlanítására, illetőleg a kikelt baromfinak, az eredeti tervtől eltérően, korlátozás alatt nem álló területre történő kihelyezésére.
Amennyiben a tojások keltetőbe helyezésekor már közismert, hogy a tervezett kiszállítás helye korlátozás alá eső területre esik, akkor azt a keltetést a vállalkozás saját felelősségére folytatja. Mivel ebben az esetben felróható magatartása vezet a kikelt baromfi meghiúsult kihelyezés miatti leölésének elrendeléséhez, állami kártalanítás nem illeti meg.

-    Járványvédelmi intézkedési terv megléte

A vonatkozó rendelet* 6. § (2) bekezdése kimondja, hogy az eljáró hatóság a kártalanítás elutasításáról határoz, ha az érintett állattartó nem rendelkezik a jogszabályban előírt és a járási hivatal által közigazgatási döntésben jóváhagyott járványvédelmi intézkedési tervvel.
Jelenlegi járványhelyzetben a hatósági szakemberek – a megnövekedett szakmai és adminisztrációs terhek ellenére is – fokozott figyelmet fordítanak a kártalanítási eljárásokban résztvevők dokumentációjának ellenőrzésére. A járványvédelmi intézkedési tervek benyújtása kapcsán felhívjuk a figyelmet, hogy nagy létszámú telepek esetében a tervek elkészítésének időpontja nem lehet későbbi a kártalanítási eljárás megindulásának időpontjánál. Különösen, mivel esetükben annak meglétét a 41/1997. (V. 28.) FM rendelet az Állat-egészségügyi Szabályzat kiadásáról 2. § (2) pontja már régóta előírja. 
A baromfi ágazat érdekképviseleti szervével, valamint a kártalanításban eljáró területi hatósággal egyeztetve az az állásfoglalás született, hogy ha a hatóság meggyőződött arról, hogy az előírt járványvédelmi intézkedésterv rendelkezésre áll, akkor a kártalanításból nem kizáró tényező, ha azt a hatóság – leterheltsége miatt – közigazgatási döntésben nem hagyta jóvá.

-    Forgalomból kivont termékekért járó kompenzáció

A hatóság a járvány elleni védekezés érdekében elrendelheti a fertőzött vagy korlátozás alatt álló létesítményből, illetve területről származó termékek forgalomból történő kivonását. Amennyiben nem merül fel a kártalanításból kizáró ok, a vágóhídon, vagy más élelmiszeripari létesítményben, kereskedelemben elkobzott termékek után az érintettek 100%-os állami kártalanításban részesülnek.

-    Telepauditáló rendszerben való részvétel

A vonatkozó rendelet* 1. melléklete (A kártalanítás mértékét növelő tényezők a járványügyi intézkedéssel érintett állatfajokra vonatkozóan) 10. pontjában meghatározott értéknövelés akkor alkalmazható, ha „A kártalanításra jogosult az érintett telep vonatkozásában részt vesz…” telepauditáló rendszerben.
Az OIE Szárazföldi állatok állategészségügyi Kódexe (2021) szerint a magas patogenitású madárinfluenza leghosszabb inkubációs ideje a klinikai tünetektől visszaszámított 14 nap. Ezt figyelembe véve a kártalanítási eljárások során a rendelet 1. melléklet 10. pontja szerinti értéknövelő tényezőt kizárólag akkor alkalmazhatja a hatóság, amennyiben a telepauditálásra jelentkezés a mintavétel (szolgáltató vagy hatósági állatorvos által akár gyanú, akár preventív leölés során történt) időpontjától visszaszámított 14 napon túli időszakban történt.

frissítve: 2022. január 7.