Lezárult a Békés megyei botulizmus megbetegedés élelmiszerláncot érintő kivizsgálása

2012. szeptember 11-én az egyik legsúlyosabb ételmérgezés, a botulizmus tüneteivel került kórházba egy Békés megyei asszony. Az eset kivizsgálását a megyei kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási és élelmiszerlánc felügyeleti szervei, valamint a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) haladéktalanul megkezdte. Noha az esemény az élelmiszerláncot nem érintette, a NÉBIH ezúton is felhívja mindenki figyelmét a biztonságos ételkészítés fontosságára.

Az egészségügyi hatóság feltárta a beteg háztartásában azokat az étel- és élelmiszerfogyasztási előzményeket, amelyektől az élelmiszermérgezés kialakulhatott. A megmintázott élelmiszerek laboratóriumi vizsgálatát a NÉBIH Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Igazgatóság Élelmiszer Mikrobiológiai Nemzeti Referencia Laboratóriuma végezte, emellett lezajlott az élelmiszerlánc érintettségének vizsgálata is. A kivizsgálás során – elővigyázatosságból – több élelmiszert zároltunk, de ezek laboratóriumi vizsgálata negatív eredménnyel zárult. A vizsgálati eredmények alapján megállapítható, hogy a megbetegedés nem érintette az élelmiszerláncot.

A megbetegedés kiváltásáért felelős botulinum toxin egy bontott üveg zakuszka (házilag készített zöldségkonzerv) élelmiszerből volt kimutatható, amelyet a beteg egy ismerősétől kapott. A háztartásokban még fellelhető zakuszka megsemmisítéséről az egészségügyi hatóság gondoskodott.

A megbetegedés okozója a Clostridium botulinum nevű baktérium, amely a termék előállítása során talajszennyezéssel (pl. nem megfelelően tisztított zöldségekkel), nem tiszta kézzel vagy eszközökkel kerülhet az élelmiszerkészítménybe. A rendkívül ellenálló, spórás baktérium sajátossága, hogy levegőtől elzárt körülmények között, szobahőmérsékleten szaporodik, miközben erős méreganyagot (botulinum toxint) termel. A zakuszkát olajjal lepték el és hűtetlenül tárolták, így az kedvező közegként szolgált a baktérium szaporodásához és a toxin termeléshez. A zöldségtartósító eljárásoknál kiemelten fontos, hogy tiszta nyersanyagokat és alapos hőkezelést alkalmazzunk, a felbontott konzerveket pedig hűtve tároljuk.

Magyarországon leggyakrabban a házi disznóvágásból származó nyers vagy nem kellően sütött-főzött húskészítmények (elsősorban a sonka) fogyasztása okoz botulizmus megbetegedést. Húskészítmények tartósításánál a pácoláskor felhasznált nátrium-nitrit, valamint a füstölés csökkenti a botulinum toxin képződés valószínűségét.

A botulinum toxin hőérzékeny, ezért az ételek alapos hőkezelésével, vagy a tárolt étel újbóli átforrósításával megelőzhető a megbetegedés.