Hatósági ellenőrzések a kilenc magyar kutyafajta tenyésztőszervezeteinél

A korábbi évek gyakorlatának megfelelően a Nébih, mint tenyésztési hatóság elvégezte az állami elismeréssel rendelkező magyar ebtenyésztő szervezetek ellenőrzését. Az ellenőrzés során a Nébih szakemberei azt vizsgálták, hogy a szervezetek a tenyésztési programjaiknak megfelelően végzik-e tevékenységüket, illetve történt-e olyan irányú változás, amely indokolná az ellenőrzött tenyésztőszervezet felfüggesztését, elismerésének visszavonását. A 2020. évi ellenőrzés eredménye alapján minden tenyésztőszervezet megfelelt az előírásoknak.

Jogszabályi háttér
Az állattenyésztésről szóló 188/2019. (VII. 30.) Kormányrendelet és az állattenyésztés részletes szabályairól szóló 45/2019 (IX.25) AM rendelet részletesen tartalmazza a magyar ebfajták tenyésztésére vonatkozó szabályokat.
A tenyésztőszervezet elismeréséről a miniszter dönt. Az elismeréshez többek közt az szükséges, hogy a nem jogi személy tenyésztőszervezet, vagy a jogi személy tenyésztőszervezet tagjai a kérelmezett fajtában legalább 10 nőivarú tenyészebbel rendelkezzenek. Ennek figyelembe vételével két tenyésztőszervezeti kérelem esetében végeztek helyszíni ellenőrzést a Nébih munkatársai. 

Magyar ebfajtának az AM rendelet 18. számú melléklete alapján a következő fajták minősülnek (jelenleg a kilenc magyar kutyafajtának tizenkét elismert tenyésztőszervezete van az alábbiak szerint):

* 2020-as évben nem került ellenőrzésre, 2020 év végén vált államilag elismer tenyésztőszervezetté

A szakemberek a jogszabályi megfelelésen és a dokumentációk ellenőrzésén túl az állomány nyilvántartással kapcsolatos adatait is vizsgálták. E téren is mindent rendben találtak valamennyi szervezetnél. A felülvizsgálati jegyzőkönyv kérdései kitérnek többek között arra is, hogy a tenyésztési programban meghatározásra került-e a tenyésztésbe vétel alsó és a tenyésztésben tartás felső korhatára, a két kölykezés közötti idő illetve az almonként törzskönyvezhető utódok száma. A leggyakoribb ok a rendkívüli tenyésztési engedélyek kiadására a tenyészszuka alsó vagy felső korhatár alatti/túli kora. Emellett indokként jelölték meg: a szoros rokontenyésztést, fehér párosítását más színnel (puli), a tenyészszemle hiányát (Covid-19 miatt) valamint egy szuka egy tüzelési időszak alatt két kannal történő fedeztetetését (az apa kilétét az utódok DNS vizsgálata igazolta). Ez utóbbi kapcsán érdemes megjegyezni, hogy a DNS alapú származásellenőrzést 2018. január elsejével vezették be a hazánk területén született, törzskönyvezésre szánt magyar ebfajták egyedeire, kötelező jelleggel. A magyar ebfajták körének megállapításáról és genetikai fenntartásuk rendjéről szóló FM rendelet (62/2016. (X.16.) alapján a vizsgálatot a Nébih genetikai laboratóriumában végzik, amely rendelkezik ISAG (International Society of Animal Genetics) akkreditációval. A származás ellenőrzés az utód, valamint az utód apja (kan) és anyja (szuka) DNS profiljának összehasonlítását jelenti, amelynek célja a szülői származás kétséget kizáró megerősítése. A kutya a DNS alapú származásellenőrzés „nem kizárt” minősítése után állítható tenyésztésbe. A fajta génkészleteinek felderítése a DNS vizsgálatokra épül. 

A fajtaazonossági és származásellenőrzési vizsgálatok mellett a génbanki megőrzés lehetővé teszi a fajta genetikai adatbázisának kialakítását és az adatok tudományos elemzését. Ezek alapján mérhetőek a populáció dinamikai változásai és becsülhető a genetikai távolság. A magyar kutyafajták megőrzésének alapja a tenyésztők bevonásával történik.

Emellett a génmegőrzés elképzelhetetlen a fajták népszerűsítése nélkül. Ezt segítheti a fajták egykori hasznosításának (pásztor, terelő-és vadászkutya) megőrzésén túl a mai igényeinek kielégítése pl. agility versenyek, szerepük a polgárőrségben stb. 

Az alábbi táblázatban láthatók az utóbbi 5 évben törzskönyvezett egyedek száma összesítve, fajta szerinti bontásban (törzskönyv kiadás éve szerinte statisztika):

Az alábbi kördiagram a 2015-2020 között törzskönyvezett magyar ebfajták %-os megoszlását mutatja:

Reméljük, hamarosan megmutathatják magukat a magyar kutyafajták képviselői, hiszen Magyarország nyerte el a 2021-es Európa Kutyakiállítás megrendezési jogát.

A képmontázshoz felhasznált fotók forrása: Magyar Agár Fajtagondozó Egyesület, Magyarországi Drótszőrű Magyarvizsla Tenyésztők Egyesülete, Magyarországi Erdélyi Kopó Klub, Hungária Komondor Klub Egyesület, Magyar Kuvasz Fajtagondozó Egyesület,  Országos Vizsla Klub, Fényes Mudi Klub, Magyar Puli Klub, Magyar Pumi Klub