null A kistermelői élelmiszer-termelésre, -előállításra és -értékesítésre vonatkozó általános előírások

A kistermelői élelmiszer-termelésre, -előállításra és -értékesítésre vonatkozó általános előírások

2026. április 10, péntek

A kistermelői tevékenység keretében végzett élelmiszer-termelést, -előállítást és -értékesítést a kis mennyiségű, helyi és marginális élelmiszer-előállítás és -értékesítés higiéniai feltételeiről szóló rendelet szabályozza.

A kistermelői tevékenység keretében végzett élelmiszer-termelést, -előállítást és -értékesítést a kis mennyiségű, helyi és marginális élelmiszer-előállítás és -értékesítés higiéniai feltételeiről szóló 60/2023. (XI. 15.) AM rendelet (továbbiakban rendelet) szabályozza. A kistermelői tevékenységre vonatkozó előírásokat a rendelet 3. § (1) bekezdés a) pontja és (6) bekezdése; a 4-14. §-a, valamint a 3-8. melléklete részletezi.
A kistermelői élelmiszerek előállításához saját maga által megtermelt alaptermékkel kell rendelkezni.

Kistermelőként végezhető tevékenységek

1. Az I. kategória szerinti mennyiségben (a rendelet 3. melléklete szerint)

    • saját maga által termelt vagy összegyűjtött vadon termő alaptermék értékesítése
    • saját maga által termelt (vagy összegyűjtött) alaptermékből élelmiszer előállítása és értékesítése

Az élelmiszer előállításhoz felhasználható az adott élelmiszer előállításához szükséges olyan egyéb vásárolt összetevő, amelynek kistermelő általi megtermelése észszerűen nem elvárható. A vásárolt összetevő nyomon-követhetőségét kereskedelmi okiratokkal (számla vagy szállítólevél) biztosítani kell oly módon, hogy a vásárolt élelmiszer termék a számla alapján egyértelműen azonosítható legyen.

2. A II. kategória szerinti mennyiségben (a rendelet 3. melléklete szerint)

    • saját maga által termelt alaptermék értékesítése
    • saját maga által termelt alaptermékből élelmiszer előállítása és értékesítése
    • saját maga által termelt alaptermékből és hazai vásárolt alaptermékből élelmiszer előállítása és értékesítése

Az élelmiszer előállításhoz felhasználható egyéb vásárolt összetevő

3. Jogszerűen értékesíthető hal értékesítése

4. Falusi vendégasztal üzemeltetése az I. kategória szerinti kis mennyiség betartásával

5. Szolgáltatás nyújtása (például füstölés, aszalás, szárítás, őrlés) végső fogyasztók és más kistermelők részére

Kistermelőként nem végezhető tevékenységek

  • Vendéglátó-ipari termék előállítása
  • Különleges táplálkozási célú élelmiszer előállítása
  • Étrend-kiegészítőnek minősülő élelmiszer előállítása
  • Növényi csíra előállítása (engedélyköteles!)
  • Több termesztett vagy gyűjtött gyógynövény-összetevőből álló élelmiszer előállítása

A kistermelői tevékenység bejelentése

A kistermelői tevékenységet az élelmiszer-előállítás helye szerint illetékes járási hivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi osztályánál írásban kell bejelenteni nyilvántartásba vétel céljából. Ha élelmiszer-előállítást nem végez, a bejelentést a gazdasági udvar, tehát az állattartás és növénytermesztés helye szerint kell megtenni. (A járási hivatalok elérhetősége a www.kormanyhivatalok.hu oldalon található) Kistermelő lehet természetes személy (például őstermelő), jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet. 
Őstermelőként termelt alapterméket és abból előállított élelmiszert a végső fogyasztónak vagy kiskereskedelmi létesítménynek értékesíteni regisztrált kistermelőként lehet. Az őstermelői nyilvántartásba vételről a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara hivatalos honlapján tájékozódhat Tájékoztató az őstermelő nyilvántartással kapcsolatos ügyintézésről

A kistermelői bejelentés tartalmazza:

  1. a FELIR azonosító számot, ha még nem rendelkezik FELIR azonosító számmal az élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszer működéséről szóló 578/2020. (XII. 14.) Korm. rendelet 2. melléklete szerinti adatokat,
  2. a gazdaság helyét, amely a kistermelő valamennyi gazdasági udvara és élelmiszer-előállítási helye
  3. az értékesíteni kívánt termék megnevezését,
  4. I. vagy II. kategória szerinti mennyiség megjelölését a rendelet 3. melléklete alapján,
  5. a kistermelői élelmiszer-termelésében, -előállításában, illetve -értékesítésében részt vevő személyek nevét, 
  6. II. kategória szerinti mennyiségben történő élelmiszer-előállítás esetén a szakképzettséget igazoló dokumentumot. (Az élelmiszer-vállalkozás működéséhez szükséges szakképesítésekről szóló 34/2018. (XII. 3.) AM rendelet szerint)

FELIR azonosító

A kistermelői tevékenység bejelentésekor az illetékes járási hivatal a nyilvántartásba vételi eljárása során informatikai rendszerben rögzíti az ügyfél adatait, így automatikusan kap FELIR azonosítót.
Az ügyfél részére a tevékenységei számától függetlenül egy FELIR azonosító kerül megállapításra, ezért ha őstermelőként már rendelkezik FELIR azonosítóval, csak kistermelői tevékenység azonosítóra van szüksége.

Felügyeleti díj 

Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 47/B § alapján évente felügyeleti díjat köteles fizetni az a természetes személy, aki a 35. § szerint nyilvántartott élelmiszer-vállalkozás (például regisztrált kistermelő). 
A felügyeleti díj mértéke kistermelő esetén évi húszezer forint.
Az éves összeg helyett választható a felügyeleti díj bevallás alapján történő megfizetése, melynek mértéke a kistermelő előző naptári évi bevételének 0,1%-a. Nem kell megfizetni a felügyeleti díjat, ha annak mértéke nem éri el az ezer forintot.
A mezőgazdasági őstermelő mentesül a felügyeleti díj bevallási és fizetési kötelezettség alól az őstermelői tevékenysége vonatkozásában.
A felügyeleti díj bevallási rendszer a Nébih weboldalán érhető el: http://portal.nebih.gov.hu/hu/web/guest/felugyeleti-dij

Szükséges dokumentumok

  • A kistermelőnek papír alapon vagy elektronikus formában nyilvántartást kell vezetnie az általa termelt illetve előállított élelmiszerek mennyiségéről, a termelés és előállítás idejéről, az értékesített mennyiségről, valamint az értékesítés helyéről, idejéről. A nyilvántartást, annak másolatát vagy elektronikus változatát az értékesítés helyén kell tartani, és azt 2 évig meg kell őrizni.
  • A kistermelő által előállított élelmiszerről adatlapot kell készíteni, melynek tartalmaznia kell a kistermelő nevét, címét és FELIR azonosító számát, az élelmiszer-előállítás helyét, az élelmiszer megnevezését, az összetevők felsorolását csökkenő sorrendben (az allergiát vagy intoleranciát okozó összetevők megjelölésével), a fogyaszthatósági vagy minőség-megőrzési időt, és a tárolási hőmérsékletet. Az adatlapot, annak másolatát vagy elektronikus változatát az árusítás helyén kell tartani.
  • Állati eredetű alap-, feldolgozatlan és feldolgozott termék csak érvényes hatósági állatorvosi bizonyítvány birtokában hozható forgalomba, melyet a kistermelő kérelmére az illetékes járási hivatal hatósági állatorvosa állít ki. A bizonyítvány a kiállítástól számított egy évig hatályos és a kistermelő kérelmére évente meghosszabbítható. A hatósági állatorvosi bizonyítványt – vagy annak a kiállító hatóság által hitelesített másolatát – az árusítás helyén kell tartani.

Higiéniai követelmények

A kistermelői élelmiszer termelésére, előállítására és értékesítésére vonatkozó általános és különleges higiéniai követelményeket, valamint kiegészítő követelményeket a rendelet 6. melléklete részletezi. 
A helyiségre – amely az I. mennyiségi kategóriában, ha időben elkülönítve végzi a kistermelői élelmiszer előállítását a családi ételkészítéstől, lehet a saját konyha – és a berendezésekre vonatkozó részletes követelményeket egyeztetheti a területileg illetékes járási hivatal munkatársával.
Az élelmiszer előállításával és forgalmazásával csak olyan személy foglalkozhat, aki rendelkezik „egészségügyi kiskönyvvel”, melyet arra jogosult orvos állít ki (a 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet szerint).

Mennyiségi korlátozás

A rendelet 3. melléklete tartalmazza az I. és II. kategóriában értékesíthető heti (tej és tejtermék esetében napi) és éves mennyiségeket az egyes alaptermékek és élelmiszerek esetében.

Értékesítés – területi korlátozás

A kistermelő a kistermelői élelmiszert értékesítheti
a)    a végső fogyasztónak
–    gazdasága helyén,
–    Magyarország területén működő helyi termelői piacon, piacon, vásáron, alkalmi rendezvényen és engedélyezett ideiglenes árusítóhelyen,
–    csomagküldő kereskedelem útján (a hűtést igénylő élelmiszerek kivételével),
–    átadóponton, 
–    automatából (kivéve a baromfi és nyúlféle húsa, valamint a hal), továbbá
b)    kiskereskedelmi és vendéglátó-ipari létesítménynek, szálláshely-szolgáltatónak.

A kistermelő saját gazdaságában nevelt és közfogyasztás céljára engedélyezett vágóhídon, ideértve a kisvágóhidat is, levágott sertés, juh, kecske, szarvasmarha, bivaly, bölény, ló, szamár, öszvér, strucc és emu húsát
a)    gazdasága helyén a végső fogyasztónak, valamint
b)    a gazdasága helyével azonos vármegyében lévő vagy a gazdaság helyétől légvonalban számítva legfeljebb 40 km távolságra lévő, valamint budapesti kiskereskedelmi és vendéglátó-ipari létesítménynek értékesítheti.

Felelősség

A kistermelő felelős az általa forgalomba hozott élelmiszer biztonságáért, minőségéért, a fogyasztók megfelelő tájékoztatásáért, valamint a nyomonkövethetőség biztosításáért és dokumentálásáért.


Gyakran ismételt kérdések: Kistermelői tevékenység a 60/2023. (XI. 15.) AM rendelet alapján
 


Friss hírek

2026. május 7, csütörtök

Fontos a hazai juhállomány védelme

A juh- és kecskehimlő továbbra is jelen van egyes európai országokban, azonban Magyarországra történő behurcolását eddig nem igazolták. Tavasszal Romániában ismét kimutatták a betegséget. A magyar juh- és kecskeállomány védelme érdekében dr. Nemes Imre országos főállatorvos elrendelte az élő kiskérődző szállítmányok fokozott ellenőrzését, együttműködve a Nemzeti Adó és Vámhivatallal, valamint az Országos Rendőrfőkapitánysággal. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) kéri az állattartókat, hogy kizárólag legális forrásból és módon vásároljanak állatot. Betegséggyanú esetén, pedig haladéktalanul értesítsék a szolgáltató vagy hatósági állatorvost.

Tovább >

2026. május 7, csütörtök

Hogyan tisztítsuk meg helyesen a szezonális gyümölcsöket és zöldségeket? Ebben segít a Nébih

A nyár közeledtével egyre több és változatosabb szezonális zöldség és gyümölcs kerül a boltokba, piacokra. A szezonalitás mellett érdemes odafigyelni az élelmiszerbiztonsági szempontokra és a termények alapos tisztítására is. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Oktatási Programja a zöldségek és gyümölcsök alapos tisztításához gyűjtött össze egyszerű és praktikus tanácsokat.

Tovább >