A halfogáshoz szükséges területi jegy formai és tartalmi követelményei
A Nébih által működtetett Állami Halőri Szolgálat halászati őrei ellenőrzésük során még mindig találkoznak olyan területi jeggyel, amely nem felel meg a 2014. január elseje óta hatályos halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény (továbbiakban: Hhvtv.) és a hozzá kapcsolódó halgazdálkodás és a halvédelem egyes szabályainak megállapításáról szóló 133/2013. (XII. 29.) VM rendelet előírásainak.
A Nébih ezúton is felhívja a halgazdálkodásra jogosultak figyelmét a területi jegy formai követelményeire, valamint a kiadott területi jegyekről a nyilvántartás vezetésének kötelezőségére.
A Hhvtv. értelmében nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen halfogási tevékenység végzéséhez fogási napló, valamint, ha azt nem a halgazdálkodásra jogosult vagy a halászati engedéllyel rendelkező személy végzi, a halgazdálkodásra jogosult területi jegye is szükséges.
A területi jegy kiadásával a halgazdálkodásra jogosult, a területi jegyet kiváltó személy részére horgászati vagy halászati lehetőséget biztosíthat. Területi jegyet két vagy több halgazdálkodásra jogosult együttesen is kiadhat.
Területi jegy csak nyilvántartott halgazdálkodási vízterületre adható ki, melyen a halgazdálkodásra jogosultnak fel kell tüntetnie a halgazdálkodási tervében a hatóság által jóváhagyott korlátozásokat, amelyek betartása a feljogosított személy számára kötelező.
A területi jegy részletes tartalmi követelményeit a törvény végrehajtására kiadott, a halvédelem egyes szabályainak megállapításáról szóló 133/2013. (XII. 29.) VM rendelet (továbbiakban: Vhr.) határozza meg.
A Vhr. 27. § (1) bekezdése alapján a területi jegyen a halgazdálkodásra jogosult köteles feltüntetni
a) a jegyet kiadó nevét (cégnevét), címét (székhelyét),
b) az engedélyes nevét,
c) a halgazdálkodási vízterületet, amelyre a területi jegy érvényessége vonatkozik,
d) a területi jegy érvényességének időtartamát,
e) a területi jegy kizárólag csak horgászatra jogosít, vagy a rekreációs célú halászat esetében e rendelet szerint alkalmazható halász eszközt vagy eszközöket, a halgazdálkodásra jogosult által meghatározott területi korlátozásokat,
f) a halgazdálkodásra jogosult által megállapított, jogszabályoktól eltérő bármilyen fogási korlátozást,
g) az egyes halfajok kifogható mérettartományától, illetve fajlagos tilalmi idejétől való eltéréseket, melyeket a halgazdálkodási hatóság állapított meg,
h) a kíméleti terület vagy területek határainak részletes leírását és időbeli hatályát,
i) a területi jegy váltásának időpontját (év, hónap, nap, óra, perc),
j) az állami horgászjegy, állami halászjegy vagy turista állami horgászjegy számát,
k) a területi jegy érvényességével érintett nyilvántartott halgazdálkodási vízterület (vagy vízterületek) víztérkódját (vagy víztérkódjait), valamint
l) az adózás rendjéről szóló törvény azon adattartalmi előírásait, amely a nyugtaadási feltételek szerinti megfelelőségét biztosítják.
Továbbá a vonatkozó jogszabályi előírás kimondja, hogy a területi jegynek a nyomon követhetőség érdekében sorszámozottnak és tőpéldányosnak kell lennie.
Abban az esetben, ha a nyilvántartott halgazdálkodási vízterület országhatárral metszett, akkor a területi jegyen az (1) bekezdés c)–h) pontja szerinti tartalmát a szomszédos ország hivatalos nyelvén is elérhetővé kell tenni elektronikus vagy nyomtatott formában.
A Vhr. 27. § (3) bekezdése értelmében az (1) bekezdés f), g) és h) pontja szerinti adatok a területi jegy helyett az azzal együttesen, annak mellékleteként kiadott tájékoztatóban is feltüntethetőek.
Az ágazati jogszabályi rendelkezés értelmében a halgazdálkodásra jogosultnak további feladatai is vannak a kiadott területi jegyekkel kapcsolatosan, tekintettel arra, hogy a Hhvtv. 44. § (6) bekezdése értelmében a halgazdálkodásra jogosult köteles nyilvántartást vezetni az általa kiadott területi jegyekről, továbbá köteles a halgazdálkodási hatóságnak és – területi jeggyel rendelkező személy családi és utóneve kivételével – a tagszervezeti, speciális jogállású tagi vagy tagszervezeti tagi jogviszonya esetén, a horgászok és a horgász egyesületek országos érdekképviseletét és koordinációját ellátó, bírósági nyilvántartásba vett szervezetnek a nyilvántartásba való betekintést lehetővé tenni és a nyilvántartásból adatot szolgáltatni.
A halgazdálkodásra jogosult által vezetett nyilvántartás az alábbi adatokat kell, hogy tartalmazza:
a) a területi jeggyel rendelkező személy családi és utóneve;
b) a területi jeggyel rendelkező személy állami horgászjegyének, turista állami horgászjegyének vagy állami halászjegyének száma, amelyhez a területi jegy kiadásra került;
c) a területi jegy sorszáma;
d) a területi jegy váltásának időpontja az év, hónap, nap, óra, perc megadásával;
e) a területi jeggyel érintett nyilvántartott halgazdálkodási vízterület vagy vízterületek megnevezése, víztérkódja;
f) a területi jegy érvényességének időtartama.
A horgászati és halászati szabályokat illetően a halgazdálkodásra jogosult a Hhvtv-ben meghatározottaktól eltérő korlátozásokat is megszabhat a hasznosításában lévő halgazdálkodási vízterületen, amennyiben ezeket a halgazdálkodási terv részeként a halgazdálkodási hatóság jóváhagyta (pl. napi kifogható halmennyiség (darab), kifogható halfajok, nagyobb méretkorlátozás). Ezeket korlátozásokat a területi jegyen fel kell tüntetni.
A Nébih felhívja a horgászok és a halászok figyelmét, hogy halfogási tevékenységük megkezdése előtt, minden esetben alaposan tanulmányozzák át a vízterületre vonatkozó helyi horgászrendet, mivel a helyi horgászrend, valamint a Hhvtv. előírásainak megsértése közigazgatási eljárás megindítását eredményezheti.
A halgazdálkodási és a halvédelmi bírságról szóló 314/2014. (XII. 12.) Korm. rendelet értelmében a jogsértést elkövető személlyel szemben a kiszabható halvédelmi bírság összege 10.000 – 500.000 forintig, az állami horgászjegy, turista állami horgászjegy, állami halászjegy váltásától, illetve a halászati engedély kérelmezésétől való eltiltás időtartama ideje 3 hónaptól 3 évig terjedhet.