null Vágóhidak működésének, illetve az állatok vágásának állatvédelmi vonatkozásai

Vágóhidak működésének, illetve az állatok vágásának állatvédelmi vonatkozásai

2017. január 26, csütörtök

Az állatok leölésük során való védelméről szóló 1099/2009/EK tanácsi rendelet 2013. január 1-jétől teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban – ellentétben a korábbi 93/119/EGK irányelvvel, melynek előírásai a vágóállatok levágásának és leölésének állatvédelmi szabályairól szóló 9/1999. (I.27.) FVM rendelettel kerültek átvételre a magyar joganyagba. 
 

A 93/119/EGK irányelv elfogadása óta lényegesen nem módosult. Ugyanakkor időközben az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság két tudományos véleményt fogadott el a lezajlott kutatások eredményeként bizonyos állatfajok kábításának és leölésének állatjólléti szempontjaira vonatkozóan. E tudományos eredmények beépítésével naprakésszé kellett tenni a vonatkozó közösségi jogszabályokat. Az előírások felülvizsgálatának és harmonizációjának célja az állatok felesleges szenvedésének és fájdalmának elkerülése a vágáshoz kapcsolódó műveletek során – amely nem kizárólag etikai okokból, hanem állat-egészségügyi szempontból és az élelmiszer megfelelő minőségének biztosítása érdekében is kiemelten fontos.

A 1099/2009/EK rendelet hatálya kiterjed az élelmiszer-, gyapjú-, bőr-, prém- vagy más termékek előállítása céljából tenyésztett vagy tartott állatok vágására, illetve leölésére, az állatok kiirtás céljából történő leölésére, valamint a kapcsolódó műveletekre. Kivételt képez a tudományos kísérletek, hobbivadászati vagy hobbihorgászati tevékenység, illetve a kulturális vagy sportesemények során történő vágás, illetve leölés. A rendelet nem vonatkozik továbbá a vágóhídon kívül a tulajdonos által saját személyes otthoni fogyasztásra levágott baromfira, nyúlra és vadnyúlra. Az állatokat meg kell kímélni minden elkerülhető fájdalomtól, szorongástól vagy szenvedéstől (3. cikk). A 4. cikk, valamint az I. számú melléklet meghatározza a kábítás engedélyezett módszereit és pontos paramétereit (4. cikk). A vállalkozóknak biztosítaniuk kell, hogy a kábítást a személyzet rendszeresen ellenőrzi annak érdekében, hogy meggyőződjenek arról, hogy az állatok nem nyerik vissza eszméletüket a kábítás és a halál beállta közötti időben (5. cikk). A jogszabály előírja a vállalkozók számára, hogy az állatok vágását és kapcsolódó műveleteket előre meg kell tervezni és a tervet ún. szabványműveleti előírások formájában kidolgozni (6. cikk).

Az állatokkal való bánásmód javítása érdekében a rendelet előírja, hogy a vágást és a kapcsolódó műveleteket csak megfelelő szakértelemmel és képesítési bizonyítvánnyal rendelkező személy végezheti (7. és 21. cikk). A képesítési bizonyítvány megszerzéséhez szükséges képzésekkel és vizsgáztatással kapcsolatos részleteket a magyar végrehajtási rendelet, a vágóállatok leölésének és levágásának állatvédelmi szabályairól szóló 140/2012. (XII. 22.) VM rendelet határozza meg.

A féken tartásra szolgáló és a kábító berendezések gyártóinak pontos és részletes használati útmutatókat kell mellékelniük a termékekhez, és az útmutatókat az interneten is közzé kell tenniük (8. cikk). A tagállamok feladata ösztönözni a bevált gyakorlatra vonatkozó útmutatók kidolgozását és terjesztését, melyet a vállalkozói szervezeteknek kell végezniük figyelembe véve a tudományos véleményeket, konzultálva az illetékes hatósággal és civil szervezetekkel (13. cikk).

A vágóhidak elrendezésére, kialakítására és felszerelésére vonatkozó egyes előírásokat (14. cikk (1) bekezdés – II. számú melléklet) 2019. december 8-ig csak az olyan új vágóhidakra vagy a II. mellékletben megállapított szabályok hatálya alá tartozó új elrendezésre, kialakításra vagy berendezésre kell alkalmazni, amelyet 2013. január 1-jét követően helyeztek üzembe. Az átmeneti időszakot követően az üzembe helyezés idejétől függetlenül valamennyi vágóhídra meg kell követelni e feltételek teljesülését.

A 15. cikk, valamint a III. számú melléklet részletesen leírja a vágóhidak működési szabályait, különös tekintettel az alkalmazható kezelési és féken tartási műveletek módjára. A 16. cikk alapján a vállalkozóknak megfelelő nyomon követési eljárásokat kell bevezetniük és végrehajtaniuk.

Jelentős változás, hogy a vállalkozóknak állatjóléti felügyelőt kell kinevezniük a vágóhidakon, akiknek feladata a rendeletben foglalt szabályok betartásának biztosítása, feladatának elvégzéséről nyilvántartás vezetése (17. cikk). Az állatjóléti tisztviselőknek képesítési bizonyítvánnyal kell rendelkezniük. A vágóhídon évente levágott állatok számától függően a kisebb vágóhidakra ez az előírás nem vonatkozik – a kivételeket a 17. cikk (6) bekezdése rögzíti.

A sérült, illetve komoly fájdalommal vagy szenvedéssel járó betegségben szenvedő állatok sürgősségi leölését kell elvégezni, amennyiben nincs más mód a fájdalom vagy szenvedés enyhítésére. A 19. cikk alapján az állatok gondozójának feladata minden szükséges intézkedés megtétele a lehető leghamarabb történő leölés érdekében.

A jogszabály teljes szövege elérhető az alábbi linken:

http://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/PDF/?uri=CELEX:32009R1099&qid=1485258647155&from=EN

 


Friss hírek

2024. november 21, csütörtök

Közlemény elveszett „zöld könyvről” (2024.11.21.)

A Veszprém Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Osztályának tájékoztatása.

Tovább >

2024. november 11, hétfő

ITNET részjelentéssel kapcsolatos információk az öko tanúsító szervezetek részére

Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről1 szóló 2008. évi XLVI. törvény 47/A. § szerint az élelmiszerlánc-biztonsági stratégia végrehajtása érdekében integrált többéves nemzeti ellenőrzési tervet (továbbiakban: ITNET) kell készíteni, melyet az országos főállatorvos ad ki és irányítja annak végrehajtását. Az élelmiszerlánc-biztonsági stratégia és az ITNET kialakítása is az élelmiszerlánc szereplőinek – így az ökológiai gazdálkodást ellenőrző és tanúsító szervezeteknek (továbbiakban: tanúsító szervezetek) – bevonásával valósul meg.

Tovább >