null Hogyan védekezzünk a lóherpesz ellen?

Hogyan védekezzünk a lóherpesz ellen?

2021. április 27, kedd

Alábbi cikkünk a lóherpesz elleni védekezés lehetőségeit járja körbe. Mivel a lovak herpeszvírusa világszerte kimutatható, érdemes tisztában lenni a tünetekkel és a megelőzés módjaival.

A lovak herpeszvírusa (Equid herpesvirus - EHV) világszerte elterjedt. A két legjelentősebb az EHV-1 és az EHV-4 vírus. Előbbi légúti tünetekkel, vetéléssel, illetve idegrendszeri tünetekkel járó betegség, utóbbi elsősorban légzőszervi elváltozásokat okoz és csak elvétve vezet vetéléshez vagy idegrendszeri tünetekkel járó betegséghez.
A herpeszvírusra jellemző, hogy gyakran már fiatal korban megfertőzi a lovat, majd a szervezetben megbújva un. látenciát okoz. Környezeti változásra, stressz vagy hormonális hatásra a lappangó vírus aktív fázisba léphet, megbetegítve és fertőzőképessé téve a lovat. Hiába hordoz egy ló látensen egy herpeszvírust, attól még  elkaphat egy másikat, természetes fertőződésből eredő védelem tehát nincs.
Ezért is különösen fontos, hogy olyan lovat ne keverjünk a többi közé, amely tüneteket mutat és/vagy aktívan ürítheti a vírust. Ilyen esetben a járványkitörés szinte elkerülhetetlen.


Milyen lehetőségek vannak? 
A külföldről visszatérő lovak, vagy a gócpontok környékéről érkező lovak karanténozására vonatkozó általános iránymutatások:
A legegyszerűbb védelmi rendszer a karantén. Mivel az aktív fertőzésnek is hosszú lehet a lappangási ideje – akár 21-28 nap – így érdemes ennyi időre az újonnan érkezett lovat karanténba tenni. Ha ennyi idő alatt nem mutat tünetet, nincs láza, stb. akkor nem valószínű, hogy veszélyt jelent a társaira. Ez a karantén időszak sorozatban, illetve párhuzamosan végzett ismétlőtesztekkel rövidíthető. A karantén során az alábbi feltétételeknek kell teljesülniük:


-    28 nap karantén
-    más lovaktól min. 50 m-es távolság 
-    napi kétszeri testhőmérsékletmérés  
-    tünetek esetén EDTA vér és nasopharyngealis tamponminta vétele PCR vizsgálatra 
-    karantén időszaka csökkenthető: a 7. és a 14. napon végzett PCR teszt negatív eredménye esetén
-    elkülönített etetés, jártatás és almozás
-    védőruházat alkalmazása
-    kézfertőtlenítés


Fedeztetésre vagy versenyre érkező állatok esetén ilyen hosszú karanténra nincs lehetőség. Mit lehet akkor tenni?
Az egyik lehetőség, hogy a telepre történő belépéshez kérünk egy negatív PCR tesztet, lehetőleg mind az orr-garat tamponmintából (nasopharyngealis), mind a vérből (EDTA alvadásban gátolt). Ez jó eséllyel megmutatja, hogy az adott pillanatban fennáll-e aktív fertőzés és a ló fertőzheti-e a társait. 
Természetesen csak egészséges, semmilyen tünetet nem mutató lovat fogadjunk, és a telepen, illetve a versenyen való tartózkodás idején naponta kétszer mérjük meg az állat testhőmérsékletét. Láz esetén azonnal különítsük el.
A másik védekezési mód a vakcinázás. Bár a vakcinázott ló is megfertőződhet, akár meg is betegedhet, de az oltás csökkenti a vírusürítést, meggátolva a nagy járványok kialakulásának lehetőségét. Alapimmunizálás (2 oltás) után a teljes állomány félévenkénti oltása már nyújt némi biztonságot. A vemhes kancák 5., 7., 9. hónapban történő oltása a  vetélések megelőzése érdekében fontos. Tudni kell azonban, hogy az oltás utáni immunvédelem változó, tehát még így is lesznek kritikusabb periódusok és oltott kancák is elvetélhetnek, ha a vírus egy ilyen gyengébb periódusban tör be az állományba.


A lovak herpeszvírusával szemben nincs abszolút védelem, csak csökkenteni lehet a megbetegedés esélyét.


Készítették az ÁTE és a Nébih szakértői a FEEVA (Federation of European Equine Veterinary Associations) és az ECEIM (European College of Equine Internal Medicine) ajánlásai alapján