Tájékoztató kistermelőknek: Hogyan csökkenthető a mikotoxin szennyezés kockázata a tej- és tejtermékekben?
A 2022-re jellemző időjárás, a forró, aszályos nyári időszak elnyúlása nemcsak a kukorica termésátlagának romlását eredményezte, de megnőtt a veszélye a penészgombák által termelt gombatoxinok megjelenésének a takarmányokban, így az élelmiszerekben is. Tájékoztatónk a kistermelők számára nyújt segítséget a kockázat minimalizálásához.
A betakarított kukorica aflatoxin szennyezettsége kiemelt veszélyt jelent, ami a növénytermesztők mellett a takarmány-előállítókat és az állattartókat, elsősorban a tejtermelő gazdaságokat is nehéz helyzetbe hozza.
Mi az aflatoxin?
Az aflatoxin bizonyos Aspergillus penészgombafajok által termelt, rendkívül mérgező hatású gombatoxin. Fontos tudni, hogy kis mennyiségben mind az emberi, mind az állati szervezet a legtöbb mikotoxint ártalmatlanítani tudja, azonban bizonyos mennyiség felett, hosszú ideig fogyasztva súlyos májkárosodást és rákos megbetegedéseket okozhatnak.
Az Európai Unióban a mikotoxinokra, köztük az aflatoxinra, olyan alacsony szennyezettségi szintet állapítottak meg határértékként a takarmányokban és az élelmiszerekben, amely még biztosan nem jelent kockázatot.
Természetesen a tejtermelő ágazat minden területén érvényes azon alapelv, hogy az előállított termékek mindenkor biztonságosak legyenek a fogyasztók számára. Vonatkozik ez a kistermelőkre is, akiknek – felelős élelmiszer-vállalkozóként – szintén meg kell tenniük a szükséges lépéseket az általuk előállított hagyományos, jó minőségű termékeik aflatoxin szennyezettségének megelőzésére.
Mire figyeljen a kistermelő?
• Törekedni kell a megfelelő minőségű, elváltozásoktól mentes takarmány biztosítására a tejtermelő állatok számára.
• Az aflatoxin-szennyezés lehetséges hazai forrásai a szemes kukorica, a kukorica feldolgozás melléktermékei (CGF, DDGS), az ezekből készült takarmánykeverékek és csekélyebb mértékben a tömegtakarmányok (kukorica szilázs). A nem szárított, magas víztartalmú kukorica betárolása lehetőséget teremt a penészgombák további szaporodására és toxintermelésére. Emiatt minden esetben javasolt szárítani a kukoricát.
• A szemes kukoricában lévő sérült, tört, elszíneződött szemek, vagy szemlátomást penészes csomók nagy kockázatot jelentenek, ezeket rostálással, átvizsgálással el kell távolítani.
• A tömegtakarmányok használata esetén elszíneződött, penészfoltos, idegen szagú takarmányokat ne adjanak az állatoknak!
• Amennyiben a tejben határérték feletti az aflatoxin mennyisége, a legelső teendő a takarmány (különösen a szemes kukorica és melléktermékei) azonnali lecserélése bevizsgált, határérték alatti toxintartalmú takarmányra.
• A takarmányokban lévő mikotoxin szennyezés csökkentésére használhatók ún. toxinkötők is, mely készítmények számos adalékanyag-forgalmazó kínálatában elérhetők. Alkalmazásuk – a takarmány aflatoxin tartalmától függően – jelentősen csökkentheti a tej szennyezettségét, azonban önmagában nem jelent megoldást!
Az aflatoxin szennyeződés a friss és feldolgozott tejben nem vehető észre, semmilyen tulajdonság nem utal rá. A tej fogyasztásra és feldolgozásra való alkalmasságát kizárólag gyorsteszttel, vagy laboratóriumi vizsgálattal lehet igazolni. Amikor az időjárás miatt megnő a kockázata a gombatoxinok megjelenésének, célszerű, hogy a kistermelők is rendszeresen használják legalább a gyorstesztet. Az önellenőrzés megteremti a lehetőségét, hogy a kistermelő fenntartsa a vásárlók bizalmát a termékei iránt, és elkerülje az aflatoxinnal szennyezett tej ártalmatlanításából adódó veszteséget.