null Fontos változás a paradicsom barna termés-ráncosodást okozó (ToBRFV) károsító növényegészségügyi státuszában

Fontos változás a paradicsom barna termés-ráncosodást okozó (ToBRFV) károsító növényegészségügyi státuszában

2025. február 14, péntek

A 2025. január 1-jétől a 2024/2970/EU végrehajtási rendelet alapján a paradicsom barna termés-ráncosodást okozó (ToBRFV) károsító az uniós vizsgálatköteles nem-zárlati károsítók (RNQP) közé került. A változásnak megfelelően januártól az uniós vizsgálatköteles nem-zárlati károsítók elleni intézkedések léptek érvénybe. E vírus az emberi egészségre nem jelent veszélyt.

Az uniós vizsgálatköteles nem-zárlati károsítóknak és meghatározott, ültetésre szánt növényeknek, valamint azok kategóriáinak és küszöbértékeinek a 2016/2031/EU rendelet 37. cikke (2) bekezdésében említett jegyzékét a 2019/2072/EU rendelet IV. melléklete állapítja meg. E rendeletben szerepel 2025. január 1-jétől a ToBRFV károsító is.

A vírus jelenlétének vizsgálata a szaporítóanyag-előállításhoz kapcsolódóan továbbra is indokolt, valamint szükséges a korábbi ToBRFV kórokozóval történő fertőzés miatt elrendelt zárlati intézkedések feloldása.

A növényegészségügyi kockázatok minimalizálásának céljából, a harmadik országból érkező importanyagokra vonatkozó, korábban elrendelt intézkedések továbbra is érvényesek, így a kockázatos származási országokból (Kína, Jordánia, Izrael, Thaiföld és USA) érkező szállítmányok fokozott ellenőrzése és mintázása hatályban marad.

Fontos, hogy a ToBRFV vírus vizsgálatköteles nem-zárlati károsítók közé sorolása azt is eredményezi, hogy a termelők és a paradicsomtermesztő gazdák a paradicsom barna termés-ráncosodás vírus fertőzés esetén nem jogosultak állami kártalanításban részt venni. A kártalanítási eljárás továbbra is csak a zárlati károsító igazolt jelenléte esetén folytatható le.

Mit tehet a termelő?
Továbbra is fontosak a megelőző intézkedések:

  • a szaporítóanyag beszerzése kizárólag megbízható forrásból történjen,
  • a termesztés és forgalmazás során szükséges az általános higiéniai szabályok maradéktalan betartása,
  • elengedhetetlen a használt eszközök, göngyölegek alapos és rendszeres fertőtlenítése,
  • külföldről származó szaporítóanyag esetén nélkülözhetetlen az önellenőrzés,
  • külföldi előállítású vetőmagok felhasználása esetén nagyobb biztonságot adhat a vetés előtti célzott laboratóriumi vizsgálat. 

A Nébih tájékoztatja a lakosságot, hogy a vírus az emberi egészségre nem veszélyes, kizárólag a növényeket károsíthatja.
 


Friss hírek

2026. szeptember 7, hétfő

Maradék nélkül délután: családi rendezvénnyel ünnepli a Nébih szemléletformáló programjának 10. évfordulóját

Tizedik évfordulóját ünnepli a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Maradék nélkül programja. A jubileum alkalmából szeptember 11-én, pénteken 13 és 18 óra között ingyenes családi rendezvényen várják az érdeklődőket a budapesti Millenáris Széllkapu Parkban. Az eseményen a résztvevők játékos formában ismerhetik meg, hogy mit tehetnek a pazarlás csökkentése és a fenntarthatóbb jövő érdekében. A kiállítók között a Maradék nélkül szakmai partnerei közül a Magyar Vöröskereszt, a MiReHu Nonprofit Kft., a Munch és a Szupermenza Program is megjelenik.

Tovább >

2026. szeptember 7, hétfő

Étkeztetésből származó hulladék ("moslék"), mint állati eredetű melléktermék

A Nébih ismételten felhívja az állattartók figyelmét arra, hogy az Európai Unió tagállamaiban – így Magyarországon is – szigorúan tilos az állati eredetű élelmiszer-hulladékok feletetése az élelmiszertermelő haszonállatokkal. A moslék (ideértve bármilyen, emberi fogyasztásra szánt élelmiszerből származó hulladékot, tehát az éttermekből, konyhákból vagy háztartásokból kikerülő mellékterméket egyaránt) az egyik legfontosabb fertőzésközvetítő anyag számos járványos betegség, így például az afrikai sertéspestis esetében is.

Tovább >