Az érzékszervi vizsgálatok szerepe és jelentősége

Az élelmiszerek komplex megfelelőségének része az érzékszervi megfelelőség. Ennek egyéni megítélésére minden fogyasztó képes, szemben a laboratóriumban vizsgálandó paraméterek megítélésével. Éppen ezért helyez nagy hangsúlyt a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal az élelmiszerek érzékszervi vizsgálataira is. Ezekből, a minden élelmiszert érintő vizsgálatokból kiemelkedően fontos a közétkeztetésből származó ételek érzékszervi vizsgálata, valamint az alkoholos italok érzékszervi minősítése. A Szupermenta termékteszteknek is meghatározó részét képezik a laikusok és szakemberek által végzett érzékszervi vizsgálatok. Lássuk mit is takarnak ezek a vizsgálatok!

Az élelmiszeripari termékfejlesztők nagyon is jól tudják, hogy az élelmiszerek megfelelőségének megítélésében legnagyobb ítészek a fogyasztók. Tudják, hogy a fogyasztók érzékszerveik és érzelmeik segítségével döntenek egy-egy termék mellett, vagy annak alapján utasítják el. A termékfejlesztők nagy aprólékossággal és alapossággal kidolgozzák azokat a megítélhető érzékszervi paramétereket, amelyek mentén aztán egy-egy terméket megváltoztatnak, vagy kifejlesztenek. Az érzékszerveink érzékeny műszerek, amelyeket egy laboratórium és műszer sem helyettesíthet! Éppen ezért van szerepe az érzékszervi megfelelőségnek a hatósági munkában is. Az érzékszervi vizsgálatokat szabvány szerint, képzett bírálók végzik. A döntések megalapozottsága érdekében a NÉBIH szakemberei folyamatosan és rendszeresen vesznek részt képzéseken.

Emellett a bírálók alkalmasságát, pl. egészségükben megfelelőségét – a laboratóriumi protokollnak alapján – az egyes bírálatokat megelőzően is minden esetben vizsgálják. A bírálóknak kiváló a látása, színfelismerése, ízlelése, ismerik a bírált élelmiszerrel szembeni elvárásokat és előírásokat. A bírálatot megelőzően nem fogyaszthatnak érzékszerveiket befolyásoló ételt, italt, de a dohányzás, és az erős illatú kozmetikumok használata sem megengedett számukra. Fontosak a bírálat körülményei is. Zavaró környezetben (színben, hőmérsékletben, páratartalomban, megvilágításban, külső illatokban, zajban) nem tudnának objektív döntést hozni. Emiatt munkájukhoz erre a vizsgálatra kialakított laboratóriumi környezet szükséges. A bírálók egy bírálatvezető irányításával bizottságot alkotnak, akik egyénileg, elkülönített fülkékben a bírálat során leíró és értékelő módszereket alkalmaznak, valamint szükség esetén további laboratóriumi vizsgálatok mellett dönthetnek. A romlás jeleit mutató élelmiszer esetében például nincs szükség további vizsgálatokra, hiszen a romlott étel nem fogyasztható, és akár megbetegedést is okozhat.

Ugyanez visszafelé is érvényes lehet. Az élelmiszerbiztonságot veszélyeztető nem megfelelőség (pl. egy káros anyag jelenléte) legtöbbször nem mutat érzékszervi elváltozást.

Az érzékszervi vizsgálat eredménye önmagában is elegendő ahhoz, hogy a hatóság elrendelje a nem megfelelő minőségű élelmiszer tétel forgalomból történő visszahívását. Egyéb műszeres, vagy klasszikus analitikai módszerrel az érzékszervi hiba nem minden esetben támasztható alá, mert érzékszervi megjelenését az összes benne lévő komponens harmonikus egysége adja

Speciális eljárást képez a közétkeztetési ételek minősítése. Nem történik hatósági eljárás, az eredmények közzétételével, hanem a nyilvánosság hat a hatóság a minőségre. Valamint az adott ételt a forgalomból kivonni már nem lehet, mivel azt időközben a fogyasztók elfogyasztották, vagy annak hiányában hulladékká vált.

A NÉBIH érzékszervi bírálatokat végző laboratóriumai akkreditáltak. A Laboratóriumok Minőségpolitikai Nyilatkozatának megfelelően mindenkor pártatlanul, befolyástól mentesen, a szabványokat betartva működnek.

A NÉBIH 2014. november 29-e óta nemzetközi szabványok figyelembevételével kialakított mozgó érzékszervi vizsgáló állomást üzemeltet, amely nemzetközi viszonylatban is ritkaságnak számít. Ezzel az élelmiszerek érzékszervi vizsgálata az ellenőrzött helyszínhez a lehető legközelebb elvégezhető, és nem esnek ki az ellenőrzésből a laboratóriumoktól földrajzilag távoli területek, vagy a nem szállítható élelmiszerek, mint pl. a frissen tálalt készételek, a csapot sör, és a fagylalt.