Az édesburgonya egyik legjelentősebb vírusbetegsége az édesburgonya klorotikus törpülés vírus (SPCSV)
Az édesburgonya klorotikus törpülését okozó vírus, a Sweet Potato Chlorotic Stunt Virus (SPCSV) a krinivírusok (Crinivirus) csoportjába tartozik. A vírus jelenlétét a magyar hatóság idén májusban igazolta egy édesburgonya szaporítóanyag-előállítónál.
A Sweet Potato Chlorotic Stunt Virus zárlati károsító a 2019/2072/EU rendelet1 II. melléklet A. részében található, továbbá szerepel az Európai és Földközi-tenger Melléki Növényvédelmi Szervezet (EPPO) A1-es listáján.
|
1-2. kép: SPCSV vírus okozta tünetek: csökkent értékű gumó és levélelszíneződés
Előfordulása:
Az SPCSV vírus világszerte előfordul: Európán kívül Ázsia, Afrika, Észak- és Dél-Amerika, valamint Óceánia valamennyi édesburgonya-termesztő régiójában. Európában először 2002-ben Spanyolországban írták le a vírust, majd 2020-ban Portugáliában, 2022-ben Belgiumban, Görögországban és Hollandiában is igazolták a jelenlétét. Magyarországon először 2020-ban a Dél-Alföldön mutatták ki édesburgonya-gumókból.
Legfontosabb gazdanövénye az édesburgonya (Ipomoea batatas). Továbbá fertőzi a dísznövények közül a kerti mályvarózsát (Alcea rosea), valamint a nagyvirágú préritárnicsot vagy másnéven liziantuszt (Eustoma exaltatum ssp. russellianum) is.
A vírus veszélyessége abban rejlik, hogy képes kölcsönhatásba lépni más növénykórokozó vírussal, például az SPFMV (Sweetpotato feathery mottle virus) vírussal. A két vírus között fellépő kölcsönhatás (ún. „szinergikus reakció” vagy „komplex vírusbetegség”) a fertőzött növényben az SPFMV vírusrészecskék gyors felszaporodásához vezet, amely a Sweetpotato virus (SPVD) betegséget eredményezi. Az SPVD tünetei súlyos satnyaság és sárgulás, amely terméscsökkenést okoz.
Tünetei:
A vírus okozta tünetek az édesburgonya levelein és a gumón is megfigyelhetőek. Az SPCSV vírus tünetei az édesburgonya esetében földrajzilag eltérőek lehetnek. Előfordulhat az alsó vagy a középső levelek lilás vagy sárgás színváltozása, a vírusokra jellemző mozaikos elszíneződés és a kör alakú klorotikus foltok megjelenése, de a levélerek enyhe sárgulása és duzzadása és/vagy besüppedése is megfigyelhető.
Súlyosabb tünetek közé tartozik a terméscsökkenés vagy a satnyulás. Egyes tüneteket akár tápanyaghiány vagy környezeti hatások is okozhatnak, de jelenlétük miatt a vírusfertőzés gyanúja is fennáll. A vírust csak laboratóriumi körülmények között, molekuláris diagnosztikai módszerrel lehet azonosítani, különös tekintettel arra, hogy akár tünetmentesen is jelen lehet a gumókban vagy az állományban.
3-5. kép: Az SPCSV vírus állományban is megfigyelhető. Látványos a törpülés és a levelek mozaikos, klorotikus elszíneződése
Terjedése:
A vírus terjedhet fertőzött gumóval vagy palántával, sőt fertőzőképes tud maradni mechanikai eszközökön is. Nagyobb távolságra fertőzött területről származó édesburgonya-gumókkal képes eljutni.
A vírus képes vektorokkal: üvegházi molytetvekkel és levéltetvekkel is terjedni. A vírus eddig ismert vektorai: Bemisia afer (BEMIAF), Bemisia tabaci (BEMITA), Trialeurodes abutiloneus (TRIAAB).
Az édesburgonyát fenyegető SPCSV vírus a vonatkozó EU rendelet1 II. mellékletének A. részében található jegyzékben felsorolt zárlati károsító, így ezen kórokozó esetében is be kell jelenteni a károsító gyanúját a területileg illetékes vármegyei kormányhivatalnak.
A növényegészségügyi bejelentésekről és a formanyomtatványról további információk a Nébih honlapján olvashatóak.
A fertőzési kockázat csökkentése érdekében a következő teendők elvégzése indokolt:
- vírusmentes, ellenőrzött vetőgumó és megbízható forrásból való szaporítóanyag beszerzése
- jó tápanyag-ellátottság biztosítása, a növény megfelelő fény- és hőmérsékleti viszonyok közötti nevelése, a vegetatív és generatív részeinek egyensúlyban tartása
- vektorok (levéltetvek, üvegházi molytetvek) elleni védekezés
- a tünetes növények eltávolítása
- higiéniai eljárások alkalmazása mind a személyi állomány, mind az eszközök vonatkozásában,
- mechanikai eszközök fertőtlenítése
- rezisztens vagy toleráns fajták használata
Édesburgonyában nincsenek engedélyezett növényédőszerek, szükséghelyzeti engedélyek kérvényezhetőek vagy biológiai növényvédelem alkalmazható a kártevők ellen.
A hatóság júniusban további vizsgálatokat végzett. A Nébih laboratóriuma az SPCSV zárlati károsítóval fertőzött állományból származó, tünetes batáta dugvány mintákból további 3, nem vizsgálatköteles vírus jelenlétét igazolta. Kimutatta az édesburgonya tollas foltosságát okozó vírust (Sweet potato feathery mottle virus – SPFMV), az SPFMV C (SPVC) és a Sweet potato virus 2 (SPV2) vírusokat. Ezzel egy komplex potyvirus fertőzés jelenléte igazolódott szaporítóanyag előállításban. Az SPFMV és az SPVC gyakran együtt fordulnak elő ugyanazon édesburgonya növényekben. Az együttes vírusfertőzés súlyosabb tüneteket mutat, mint egy vírus jelenléte. Mindkét vírus levéltetveken keresztül terjed, nem perzisztens módon, valamint dugványok vagy gumók ültetésekor.
Az SPFMV ugyan nem zárlati károsító, de az édesburgonya legjelentősebb vírusbetegsége, a Potyviridae családba tartozó Potyvirus nemzetség tagja. Számos gazdanövénye van, mint például a paprika, sütőtök, a spenót a káposzta vagy a krizantém, de vadon élő gyomnövényeket is fertőz. Fő gazdanövénye azonban az SPCSV vírushoz hasonlóan az édesburgonya.
Az SPFMV vírus leggyakoribb tünete a leveleken látható tollas, lila klorotikus mintázat (tollasodás), valamint egyes fajtákban a levélerek mentén kialakuló bíbor szegéllyel vagy anélkül előforduló klorotikus foltok.
6-7.kép: Az édesburgonya tollas foltosságát okozó vírus (SPFMV)
|
|
|
8-10.kép: Az édesburgonya tollas foltosságát okozó vírus (SPFMV)
A károsítóról további információk az EPPO honlapján találhatóak.
A Nébih felhívja a lakosság figyelmét, hogy az édesburgonya klorotikus törpülését okozó vírus csak a növényeket károsítja, az emberi egészségre nem veszélyes, az étkezési célú batátagumók fogyasztása nem kockázatos!
1 2019/2072 számú végrehajtási rendelet
Fontos változások a növényegészségügyi bejelentések kapcsán
Édesburgonyát fenyegető vírus jelent meg a hazai szaporítóanyag-előállításban