A hazai és külföldi élelmiszerek vizsgálati tapasztalatairól (2014 év végi vizsgálat)

Mind a Földművelésügyi Minisztérium, mind a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal számára kulcsfontosságú, hogy biztosítsa a lakosság számára a jó minőségű élelmiszerekhez való hozzájutást. E célok a 2013-ban elfogadott Élelmiszerlánc-biztonsági Stratégiában és az idén kihirdetett Nemzeti Élelmiszergazdasági Programban egyaránt megjelennek.

Hagyományaink védelme, valamint bizonyos élelmiszerek magas minőségének szavatolása a Magyar Élelmiszerkönyv (MÉ) megalkotásának és folyamatos bővítésének a célja. A MÉ számos élelmiszerre, illetve élelmiszercsoportra vonatkozóan tartalmaz élelmiszerminőségi, élelmiszerjelölési és élelmiszerbiztonsági szabályokat, amelyeket kötelező betartani a MÉ-ben szereplő, hazánkban forgalomba hozott termékek esetében. E munka kapcsán 2016-ban szigorodtak például a húskészítményekre, valamint a pékárúkra vonatkozó követelmények, de olyan hagyományos termékeket is szabályozunk segítségével, mint a Dobostorta.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) a hatósági vizsgálatokon túl komplex terméktesztek során is rendszeresen ellenőrzi a Magyarországon gyártott, illetve forgalmazott élelmiszerek biztonságát és minőségét. Ezen felül időszakonként célellenőrzéseket is végzünk, melynek keretein belül az egyik, 2014-es vizsgálatsorozat éppen arról szólt, hogy ugyanazon márkatermékek minőségét vizsgáltuk és hasonlítottuk össze: a vizsgálat alá vont mintaelemeket hazai, illetve osztrák áruházláncok (SPAR, METRO, LIDL, HOFER/ALDI) kiskereskedelmi egységeiből szereztük be. A vizsgálat során 24 féle azonos vagy nagyon hasonló termék-mintát hasonlítottunk össze érzékszervi tulajdonságaik, összetételi paramétereik és a vásárlók felé közvetített információk (jelölésük) valóságtartalma szempontjából.

Az eredmények kiértékelése során az alábbi következtetéseket tettük:

• Az édesipari termékek közül a közismert márkatermékek, mint pl. Milka tejcsokoládé, Lindt étcsokoládé, Raffaello desszert, Mon Cheri desszert sem összetételi (cukor-, zsírtartalom), sem érzékszervi tulajdonságaik szempontjából nem különböznek egymástól bárhol is kerültek forgalomba.
• Az ostyás édességek (Manner ostyák) terén azt tapasztaltuk, hogy a beltartalmi mutatók közel azonosak, de az érzékszervi tulajdonságok az ostya szerkezetét tekintve eltérőek, az osztrák mintáknál az ostya állaga kevésbé laza szerkezetű, mint a magyar minták esetében.
• A közkedvelt Nutella kenhető kakaós mogyorókrém esetében is az állomány volt eltérő, a magyar termék-minta kevésbé lágy, kevésbé jól kidolgozott volt az osztrákéhoz képest, csakúgy, mint a Ritter Sport marcipánnal töltött étcsokoládé esetében, ahol a cukor- és zsírtartalom azonos, mégis a magyar változatnál az étcsokoládé burok szájban kissé nehezebben olvadó volt, mint az osztrák párjánál.
• A Barilla száraztészta típusok nem mutattak eltérést érzékszervi szempontból sem.
• A Rio Mare tonhalkonzervek érzékszervi tulajdonságai sem különböztek egymástól, azonos nettó tömeg mellett közel 2%-kal több halat tartalmazott az osztrák minta.
• A fűszerek csoportján belül a babérlevelet vizsgáltuk, itt nem találtunk lényeges különbséget, de élvezeti értékében az osztrák forgalmazású babérlevél karakteresebb, intenzívebb ízt mutatott.
• Az italok közül a Coca cola magyar változatának illata kevésbé telt, kevésbé összetett, mely a felhasznált aromák minőségének különbségből eredhet. Összetételükben eltérnek, 0,6%-kal magasabb a magyar változat cukortartalma (így energiatartalma is magasabb), cukorösszetétele pedig alapvetően más, az osztrák szacharózt (is) tartalmaz, míg a magyar az olcsóbb (kukorica alapú) fruktóz-glükóz szirup/szörp/ felhasználásával készült.
• A Monster energiaital (zöld) esetében az energia és tápérték adatok azonossága mellett az osztrák változat koffein mellett taurint is tartalmaz, valamint azonos cukortartalom, de különböző cukorösszetétel jellemzi őket. Ez esetben a magyar tartalmaz több szacharózt.
• A poralakú ízesítők vizsgálati eredményei alapján megállapítható, hogy az előállításukhoz felhasznált összetevők eltérő minőségéből eredően az érzékszervi tulajdonságok, főként illat és íz-beli eltérések tapasztalhatóak, jellemzően az osztrák minták javára. Pl. a Nesquick kakaópor esetében a magyar változat illatában és ízében a kakaós jelleg gyengébb, főként az édes íz dominál, míg az osztrák mintát a harmonikusabb, intenzívebb kakaós illat, telt kakaós-csokis íz jellemzi.
• A vanillin cukrok egyformák voltak, míg a Bourbon vaníliás cukrok esetében a magyar változat 3% vanília rúd őrleményt (nem csak a kikapart belsejét) és kétféle aromát, míg az osztrák vanília extraktumot (koncentrált kivonatot) tartalmaz, viszont mindkét termék frontoldali megjelenítése ugyanaz, tehát a vásárlók első ránézésre azonos összetételű termékeknek vélhetik őket.
• Knorr márkajelzéssel kétféle porkeveréket vizsgáltunk, egyik esetben sem sikerült a termékazonosságot igazolni, az azonos megnevezés és termék-megjelenítés ellenére sem. A Knorr marhahúsleves kagylótésztával és húsgombóccal megnevezésű termék magyar vásárlója csak 48 g nettó tömegű, míg az osztrák vásárló 60 g-os terméket kap ugyanolyan csomagolásban. Mindkét vásárló 3 adag levest készíthet egy zacskóból, de az osztrák vásárló 2%-ka1 több tésztát, közel dupla annyi húsgombócot és 3%-kal több répát kap a csomagban, valamint ugyanakkora (250 ml-es) adagban 20%-kal sűrűbb, intenzívebb ízű, illatú levest fogyaszthat el, mint magyar szomszédja. Az érzékszervi bírálat során nem véletlen a megállapítás: „…jelentős minőségi különbség van, az osztrák ízletesebb, tartalmasabb, a magyar hígabb, csak az ételízesítő íze érvényesül.”
• A Knorr Fix Carbonara spagetti alap és az osztrák Knorr Carbonara szósz első látásra azonosnak tűnik, de összetételében lényeges eltérés, hogy a magyar változat nem tartalmaz sajtot (helyette 1%-kal több tejszínport), míg az osztrák alteregója három féle sajtot is tartalmaz 5% mennyiségben. A magyar alap-por tápérték jelölése sajátosan a tésztás-sonkás készételre vonatkoztatja a táblázat adatait, ami félrevezetheti a vásárlót a beviteli értékek tekintetében, hiszen a sonka és a spagetti összetételétől függ a készétel tápértéke, a csomagolásban pedig csak a porkeverék adott, ezért az osztrák termék tápérték jelölése, mely csak a porkeverékre vonatkozik, megfelelőbb, valósághű tájékoztatást nyújt.
• A vizsgált tejtermékek (Paula puding, Landliebe tejberizs, Actimel joghurt ital) érzékszervi tulajdonságainak mérlege egyértelműen az osztrák minták felé billen, melyek azt mutatják, hogy jobb minőségű alapanyagok felhasználásával készültek: a magyar puding hígabb állományú, az édes íz dominál, a kakaós-vaníliás íz gyenge; az osztrák tejberizs teltebb ízű, tejszínesebbnek, krémesebbnek érződik; a joghurtnál az aroma minőség-különbsége folytán a magyar joghurt harsányabb ízű, illatú és édesebb, az osztrák változat inkább a valódi gyümölcsre emlékeztető ízű, illatú. Összetételükben nagyjából azonosak, saját jelölésüknek megfelel a beltartalmuk, kivéve a joghurtoknál a mért kalcium tartalom nem érte el a jelölt értéket.