Növényvédelmi szolgáltatás nyújtására irányuló szerződéssel kapcsolatos gyakran ismételt kérdések

• Kinek a részére írható fel növényorvosi vény?

  Növényorvosi vényt bárki számára kiállíthat a szakirányító, amennyiben kötött vele növényvédelmi szolgáltatás nyújtására irányuló szerződést. Nem feltétel tehát, hogy a termelő, akinek a nevére kiállításra kerül a növényorvosi vény, zöld könyvvel rendelkezzen.

• Kiknek kell növényvédelmi szolgáltatás nyújtására irányuló szerződést kötniük?

  Amennyiben a szakirányító növényorvosi vényt állít ki termelő vagy cég részére, ezt abban az esetben teheti meg, ha növényvédelmi szolgáltatás nyújtására irányuló szerződést kötött.

• Milyen szerződés felel meg a növényvédelmi szolgáltatás nyújtására irányuló szerződésnek?

  A szerződések formáját tekintve a hatóság nem ír elő külön formátumot, amennyiben tartalmilag megfelelnek a rendelet 9. mellékletének, úgy azt megfelelőnek tekinti. Továbbá segítséget nyújthat a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara honlapján található szerződés minta.

• A szakirányítónak kell-e saját magával szerződést kötnie, ha I. forgalmi kategóriájú növényvédő szert szeretne vásárolni?

  Amennyiben a szakirányító saját nevére állít ki vényt, úgy saját magával nem kell szerződést kötnie. Az I. forgalmi kategóriájú növényvédő szerek megvásárlásához nem elég a fehér könyv, minden esetben vény is szükséges hozzá.

• Mit jelent a szerződés hatálya?

  A szerződés hatálya a szerződés lejárati dátumát jelenti. Amennyiben a feltöltő felületen lejár a szerződés hatálya, a rendszer nem enged további módosításokat végezni az aktuális szerződésen. Határozatlan idejű szerződés adatainak feltöltésekor a szerződés hatályát célszerű üresen hagyni, így jelezve a Hatóság felé, hogy határozatlan idejű szerződésről van szó és így következő évben nem szükséges az egész szerződést újra feltölteni, elég az aktuális gazdálkodási évet, a növénykultúrát és a területet felvinni. Ez esetben mindenképpen újként kell felvinni az aktuális gazdálkodási évet, nem pedig az előző év módosításával.

• Kinek és mikor kell bejelentenie a NÉBIH felületén a szerződés adatait?

  Az adatok bejelentése jelenleg a szakirányító felelőssége.  Az excel táblázatos adatbejelentést 2016. április 26-a óta nem áll módunkban elfogadni. Az adatszolgáltatást a feltöltő felületen keresztül lehet megtenni, amely az alábbi linken található:

  https://novenyvedelem.nebih.gov.hu/NovenyvedelmiSzolgaltatas

• A szakirányítónak be kell-e jelentenie a NÉBIH felületén, amennyiben saját magának állít ki vényt?

  A jelenlegi szabályozás szerint ebben az esetben nem kötelező bejelenteni a NÉBIH felületén az adatokat. Ennek ellenére mindenki számára hasznos lenne, ha ezeket a területeket is feltöltenék a NÉBIH rendszerébe, hisz közös érdekünk, hogy a kockázatbecslés alapján történő ellenőrzések során a Hatóság azokra a területekre tudjon koncentrálni, ahol nem állnak szakemberek a növényvédelem mögött.

• Melyek azok a természetes azonosítók?

  Név, anyja neve, születési hely és születési idő.

• A R. 22. § (6) a szolgáltatási szerződés időtartamára vonatkozó kitételt szabadság, betegség esetén hogyan lehet kezelni?

  Ilyen esetekben a szakirányítónak a helyettesítéssel meg kell bíznia egy másik szakirányítót. A megbízott szakirányító nevét és kamarai regisztrációs számát fel lehet tüntetni a szakirányító és a termelő között létrejövő növényvédelmi szolgáltatás nyújtására irányuló szerződésben, így a helyettesítési időszakban ezen szerződés alapján a helyettesítő szakirányító is írhat fel vényt a termelő számára.

• Egy cég saját területein gazdálkodik, munkavállalóként foglalkoztat egy szakirányítót. Állíthat-e ki növényorvosi vényt a szakirányító a munkáltatójának? Szükséges-e szerződést kötniük? Kell-e majd a NÉBIH bejelentő felületen rögzítenie?

  A szakirányító és a cég között létrejött munkáltatói szerződés helyettesíti a növényvédelmi szolgáltatás nyújtására irányuló szerződést, így ebben az esetben külön nem kell szerződniük a növényvédelmi szolgáltatás elvégzésére. A szakirányítónak a jogszabályi előírások szerint ebben az esetben nem szükséges az adatokat rögzítenie a NÉBIH bejelentő felületén. Ennek ellenére mindenki számára hasznos lenne, ha ezeket a területeket is feltöltenék a NÉBIH rendszerébe, hisz közös érdekünk, hogy a kockázatbecslés alapján történő ellenőrzések során a Hatóság azokra a területekre tudjon koncentrálni, ahol nem állnak szakemberek a növényvédelem mögött. 

• Ki számít közvetlen hozzátartozónak?

  A Polgári Törvénykönyv nyolcadik könyvének 1. § (1) bekezdés 1. pontja szerint közeli hozzátartozónak a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő és a testvér minősül.

• BÉSZ, TÉSZ, TCS esetén mi a teendő?

  Növényvédelmi szolgáltatást végző, integrátorként működő cég esetében az alábbi helyzeteket lehet megkülönböztetni:

  Ha az integrátor (pl. BÉSZ) vásárolja a növényvédő szert, de azt nem adja át a termelőnek, hanem maga juttatja ki (vagyis csak növényvédelmi szolgáltatásról ad számlát a termelőnek, a forgalmazásról nem), a szakirányító a vényt az integrátor nevére (mint végfelhasználónak) írja fel. Ha a szakirányító külsős, akkor az integrátorral köt szerződést, és a vényt is neki állítja ki. Amennyiben a szakirányító az integrátor cég alkalmazottja, akkor nincs szükség a szakirányító és a cég között külön szakirányítási szerződést kötésére, elegendő az alkalmazotti szerződés. Az adatok feltöltése nem kötelező a NÉBIH honlapján, de ebben az esetben is köszönettel vesszük az adatok feltöltését!

  Másik lehetőség, ha az integrátor beszerzi a növényvédő szert, és azt átadja a termelőnek. Ekkor az integrátor tevékenysége valójában forgalmazás, így az erre vonatkozó feltételeknek is meg kell felelnie. Ebben az esetben növényvédelmi szolgáltatási szerződést kell kötni a termelővel, és az ő nevére kell kiállítani a növényorvosi vényt is.

• Csak természetes személy köthet növényvédelmi szolgáltatás nyújtására irányuló szerződést?

  Nem, elfogadjuk azt is, ha a növényvédelmi szolgáltatást végző cég köti a szerződést, amennyiben a szerződés adattartama megfelel a rendelet 9. mellékletének.

• Növénykultúránként köthető szerződés más-más szakirányítóval?

  Igen. Nincs akadálya annak, hogy egy-egy kultúrát más-más szakirányító irányítson, de akár arra is lehetőség van, hogy a különböző táblákon, melyen azonos kultúrát termeszt a termelő, különböző szakirányító végezze a szakirányítást.

• A növényvédelmi munkavégzésre irányuló szerződésben fel kell tüntetni, hogy ki a növényvédelmi munkavégző?

  A hatóság csak azt írja elő, hogy a szerződésben szerepeljenek a rendelet 9. mellékletében felsorolt adatok. Ugyanakkor a rendelet kimondja, hogy a növényorvosi vény kiállításával a szakirányítónak felelőssége keletkezik a növényvédő szerek jogszabálynak megfelelő vásárlásáról, szállításáról, tárolásáról és kijuttatásáról szóló tájékoztatásra, a kijuttatására, és a növényvédő szer címkeszövegében megfogalmazott előírások betartására, valamint az ezekkel összefüggő egyéb tevékenységekre.

  A növényorvos tehát a fenti felelősségének akkor tud legegyszerűbben eleget tenni, ha a szerződésben azt is rögzíti, hogy ki fogja végezni a növényvédelmi tevékenységet.

• Kell-e a növényvédő szer kereskedőnek ellenőrizni, hogy van-e szerződés a termelő és a szakirányító között?

  A kereskedőnek nem kell ellenőriznie a szerződés meglétét. A szakirányítónak saját felelőssége, hogy kinek ír fel vényt. 

• Kik jogosultak II. forgalmi kategóriájú növényvédő szer forgalmazási, vásárlási és felhasználási engedélyre, úgynevezett zöldkönyvre?

  Jogosult, aki:

  a) növénytermesztő és növényvédelmi technikus; növénytermesztési, kertészeti és növényvédelmi technikus; kertész és növényvédelmi technikus,növényvédelmi és talajerő-gazdálkodási technikus képesítésű,

  b) növényvédő és méregraktár-kezelő szakképesítéssel, illetve növényvédő szak- és betanított munkás képesítéssel rendelkezik,

  c) növényvédelmi tantárgyakból egyetemi vagy főiskolai képzés során vizsgát tett, vagy

  d) legalább általános iskolát végzett, 18. életévét betöltötte, és a miniszter által meghatározott növényvédelmi alaptanfolyamot követően eredményes vizsgát tett.

• Szaktanácsadással foglalkozó cég esetében ki köti a szerződést a gazdálkodóval, ha a cégnél alkalmazott a növényorvos?

  Alapesetben a szakirányító köti a szerződést a termelővel, de elfogadjuk azt az esetet is, ha a cég köti a szerződést a gazdálkodóval, és a szerződésben megnevezi a szakirányítót (név+kamarai regisztrációs szám) és a szerződéssel érintett területeket.

• Milyen időtartamra kell szólnia a szerződésnek?

  A rendelet szerint szerződés időtartama nem lehet rövidebb egy vegetációs időszaknál, amely az elővetemény betakarításától a főnövény betakarításáig tart. 

• Mi a teendő, ha a rendelet hatályba lépésekor az adott kultúra esetén már megkezdődött a vegetációs időszak?

  Amennyiben a vegetációs időszak az adott kultúra tekintetében (pl. őszi búza, őszi káposztarepce) a rendelet a hatályba lépésének időpontjában már megkezdődött, úgy a szerződés időtartama legalább az érintett vegetációs idő végéig szóljon!

• Mi a teendő abban az esetben, ha a zöldkönyvvel rendelkező termelő egy váratlan időjárási, vagy járvány ügyi helyzet miatt mégsem tudja megoldani a terület növényvédelmét II. forgalmi kategóriájú növényvédő szerekkel?

  A jó gazda gondossága abból is áll, hogy előre gondolkozik és felkészül váratlan helyzetekre! Váratlan időjárási (pl. jégeső) illetve járvány ügyi helyzetek esetén a termelő a vegetációs idő közben is köthet szerződést, és használhat fel I. forgalmi kategóriájú növényvédő szereket, amennyiben ez szükséges. Ebben az esetben a szerződés hatálya a vegetációs időszak végéig kell, hogy szóljon.