Szaporítóanyag kérdések a bodzatermesztésben

A bodza termesztését újra nagy érdeklődés övezi. Az utóbbi két évben kialakult magas gyümölcsárak miatt úgy tűnik, ismét növekedésnek indul a telepített terület, még ha a 2021-ben kiírt gyümölcstelepítési pályázatban nem is szerepelt a támogatásban részesíthető fajok között. A pályázat ugyanis elsősorban az intenzív, magas beruházás igényű ültetvények létesítését támogatta, ez a gyümölcskultúra pedig nem ilyen. A bodzának, mint extenzívebb, olcsóbban létesíthető, de talán fenntarthatóbb módon működtethető ültetvénykultúráknak azonban számos előnye van.

A bodza hazánkban jelentős ültetvény kultúrává vált, amelynek keresleti és termesztési aspektusaival a szaksajtó intenzíven foglalkozik.  Ipari növénynek tekinthető, ám nagyon értékes, az egészségmegőrzésben fontos termékek előállítását teszi lehetővé, az élelmiszer- és egészség-ipar nagy keresletet támaszt a gyümölcs iránt. 

Egy gyümölcskultúra akkor és ott válik sikeressé, amikor és ahol folyamatos fejlesztés kapcsolódik hozzá. A fajta- és technológiai kutatás szerepe a bodzánál is fontos, s a hazai gyümölcstermesztésben betöltött szerepe okán az érdekelteknek, kutatóknak, termesztőknek érdemes erre „ráerősítenie”. Ha az ültetvényeket nem is tekintjük intenzíveknek, a kutatásnak, innovációnak annak kell lennie a jövő érdekében.

Hazánkban fajtakutatás is folyik, a majdnem egyeduralkodó Haschberg mellett újabbak is megjelentek a termesztésben. A termesztők jelentős részét a fajta-innovációban érdekelt és aktív szervezet fogja össze és a MATE Kertészettudományi Intézet Gyümölcstermesztési Kutató Központ Fertődi Állomásán is jelentős feladat ez, mind a fajták, mind az intenzív szaporítási módszerek terén.

A megnövekedett termelői érdeklődés azonnali szaporítóanyag igényeket támaszt. (Szinte minden esetben, minden gyümölcskultúrában az látszik, hogy rögtön, még abban a szezonban megnő a szaporítóanyag igény, amikor kiugró gyümölcsárak alakulnak ki.) Ezt érzékeljük a Nébih MGEI Kertészeti Szaporítóanyag Felügyeleti Osztályhoz beérkező érdeklődésekből és tapasztalják a megyei kormányhivatalok szaporítóanyag felügyeleti munkatársai is. 

Nem kivétel…
A termesztők között terjedni kezdtek olyan információk, melyek szerint a bodza „kivétel” lenne, nem vonatkoznának rá  a gyümölcsfajok szaporítóanyag előállítására érvényes szabályok. Sőt, lényegében bárki, bármilyen ültetvényről, a szaporítóanyag előállítás ellenőrzési rendszerén kívül végezheti a szaporítást. Ezek az információk azonban tévesek és kifejezetten károsak, mert igénytelen, gyenge minőségű ültetési anyag előállításra ösztönöznek. Veszélyeztetik a létrehozandó ültetvények minőségét, veszélyeztetik a regisztrált, engedélyes, minőségi előállítást végző szaporító vállalkozások működését, veszélyeztetik a telepítőket, akiknek az ültetvény kataszteri rendszerben igazolt származású szaporítóanyagot kell felhasználniuk.

A gyümölcs szaporítóanyag előállítás rendszerének lényege a nyomonkövethetőség és a megbízhatóság. Az előállítók ismert, a hatóság által regisztrált, megfelelő szakmai feltételekkel rendelkező faiskolások. Mind a szaporításra használt anyanövények, mind a szaporítási folyamat kontrolláltak, nemcsak a faiskola, hanem a szaporítóanyag felügyeleti és a növényegészségügyi hatóságok által is. Fontos tehát, hogy a bodzatelepítésen gondolkodó termesztők is kizárólag legális, megbízható forrásból szerezzék be az ültetési anyagot, ami az előírásoknak megfelelő címkézettség és az ún. „származási igazolvány gyümölcs szaporítóanyagokra” dokumentum tanúsít/igazol. A bodza tehát nem kivétel. Nemcsak a gyümölcse fontos termék, ültetési anyaga is az.

A gyümölcsfajoknál, így a bodzánál is, kivételes esetekben és csak saját ültetvénytelepítési célra lehetőséget biztosít a rendszer ún. „házi faiskola” létrehozására. Ennek azonban az a feltétele, hogy a megelőző vegetációs időszak során azonosítsák és ellenőrizzék az anyanövényeket (szaporító anyag felügyeleti és növényegészségügyi ellenőrzés), majd ezt követően, a gyökereztető iskolai szezonban is szemlézzék a növényállományt. Ezután kaphat csak a megfelelőnek bizonyult ültetési anyag származási igazolványt, ezzel lehetőséget a felhasználásra.

Mi a standard?
A gyümölcs szaporítóanyagok előállítását és forgalmazását szabályozó rendelet egyértelművé teszi, hogy a benne foglalt követelmények a bodza szaporítóanyag előállításra is érvényesek: csak a szaporítási kategóriákba sorolt (Prebázis, Bázis, Certifikált és C.A.C.) szaporító és ültetési anyagok előállítását és forgalmazását teszi lehetővé s ezt a hatóságoknak ellenőrizni kell. Azonban a szaporítási rendszerre (Prebázis, Bázis, Certifikált szaporítási fokozatok előállítása) vonatkozó virológiai és egyéb növényegészségügyi követelményeket erre a gyümölcsfajra még nem építették be a hazai jogszabályba. A magyarországi bodzatermesztés fontosságra való tekintettel a jogszabályok módosítási javaslatok kidolgozása folyamatban van, de nagyon fontosnak tartjuk, hogy amíg az új jogszabály nem lép hatályba, addig is jogszerű bodzatermesztést folytassanak a gazdák. A cél mindenek előtt a jó minőségű szaporítóanyagból előállított egészséges ültetvény. 

Rendelkezésre áll azonban az EPPO (Európai és Mediterrán Országok Növényvédelmi Szervezete) által, hazánk közreműködésével is kidolgozott standard (a minőségi szaporítóanyag előállításra vonatkozó séma, szabványjavaslat). Az abban foglaltak figyelembevételével létezik igényes, vektormentes izolátor-házakban fenntartott anyanövényeken alapuló, mikroszaporítással történő ültetési anyag előállítás. 
A telepítők alapvető érdeke, hogy használják ki és erősítsék ezeket a lehetőségeket, igazodjanak a jelenlegi követelményekhez. Ezáltal elkerülhető, hogy a bodza gyümölcskultúrának a fejlődését igénytelen szaporítóanyagok határozzák meg.

kép: feketebodza ültetvény (forrás: https://vegh-var.hu)