null Pontytelepítés 2017. évben

Pontytelepítés 2017. évben

2018. szeptember 18, kedd

A nyilvántartott halgazdálkodási vízterületeinken történt ponytelepítések megoszlása 2017. évben.

A haltelepítések eredményességénél és hasznosulásánál fontos, hogy az adott halfaj melyik korosztályát telepítik. A kisebb korosztályok nagyobb egyedszámmal kerülnek ki a vízbe, de a túlélési esélyük jóval kisebb, tehát kevesebb egyed éri meg a „horogérett” kort. A legfiatalabb korosztályoknak a lárvától az előnevelt korosztályig, megfelelő életkörülményre (elsősorban táplálékra) van szükségük a túlélésre, amit nem minden vízterület tud biztosítani. Ezért a legtöbb esetben javasolt az idősebb korosztályok telepítése, hogy ezt a bizonytalan kezdeti időszakot ne kelljen a vízterület halasításakor figyelembe vennünk.

Érdemes tehát megvizsgálni azt is, hogy melyik korosztályokat milyen arányban telepítik a halgazdálkodók. Ebben az esetben az egynyarasnál idősebb korosztályok telepítését vesszük csak figyelembe. Mivel tömegadattal rendelkezünk ezekről a korosztályokról, természetesen ilyen arányban is tudjuk megmutatni részüket a telepítésben. Az idősebb korosztályok kisebb egyedszámot és nagyobb túlélési esélyt jelentenek. Ennek ellenére nem biztos, hogy a telepítés sikerességéhez a fogható méretű halak telepítése a kívánatos.

A ponty nagyon magas aránya miatt ebben az esetben érdemes ezzel a halfajjal külön foglalkozni. Az 1. ábra mutatja, hogy a III. nyaras korosztályt telepítik a legnagyobb arányban. Ez az arány a valóságban még nagyobb, mert a vegyes korosztály egy jelentős része is ide tartozik. A kétnyaras korosztály sokkal kisebb arányt képvisel, de szintén sok halgazdálkodó telepít ilyen korosztályt. Az egynyaras korosztály telepítése kisebb mértékű ennél a halfajnál. Létezik még a háromnyarasnál idősebb korosztály is, ami feltehetően olyan vízterületen népszerű, ahol a megfelelő fogási módszerekkel nagyobb halak megfogására specializálódtak. Itt feltehetően előírás a megfogást követően a nagyméretű halak visszaengedése.

A pontytelepítések esetében több oka van a háromnyaras korosztály nagy arányának a korosztály összetételben. A legtöbb esetben a telepített halat a horgászok nagyon hamar vissza is akarják fogni. Ebben az esetben a telepítés egy rövid ideig nagyobb fogási lehetőséget biztosít, de ennek az időszaknak hamar vége szakad. A fiatalabb korosztályok telepítése esetén a halaknak növekedniük kell a kihelyezés után. Ezzel hasznosítják a terület forrásait és ha nem történik nagyobb elhullás, elvándorlás, vagy nem esnek ragadozók áldozatául, akkor hosszabb távon több fogást eredményezhet. A harmadik nyaras ponty telepítését az is ösztönzi, hogy a beszerzése könnyebb és olcsóbb, mint a fiatalabb korosztályoknak.

A pontyon kívüli többi halfaj esetében az idősebb korosztályok telepítése kisebb arányú (2. ábra). A legtöbb ragadozó halfajnál gyakori az egy-két nyaras korosztály telepítése. Az egyéb halfajok közül a keszegnek van jelentősebb aránya. Ebben az esetben a vegyes korosztályba sorolják gyakran a halakat, amik feltehetően itt is a második és harmadik nyaras korosztályt jelentik.

A többi faj esetében gyakran előfordul, hogy szintén a piac biztosította lehetőségek miatt választják a telepített korosztályt. A keszeg telepítéseinél a vegyes megnevezés gyakran nem csak a fajösszetételre, hanem a korosztály összetételére is utal.

A ragadozók esetében talán más a helyzet. Itt jóval gyakoribb az egynyaras korosztály telepítése. Ennek előnye a nagyobb egyedszám, ami növelheti a telepített halfaj állományát a vízterületen. Feltehetően a magasabb beszerzési ár esetében, amely minden korosztályra vonatkozik, több türelmet tanúsítanak a gazdálkodók és inkább választják a hosszabb távon jobb eredménnyel kecsegtető nagyobb egyedszámú fiatalabb korosztály telepítését. Szintén a horogérett drága hal telepítése ellen szól, hogy a gyors kifogás a kisebb egyedszám miatt érzékenyen érintheti a vízterületet. Nagyobb ragadozó halfaj egyedeinek kihelyezését esetleg néhol károsnak is tartják (különösen harcsa esetében), a más horogérett halfaj (keszeg, ponty) gyérítése miatt.

Az egynyarasnál fiatalabb korosztályok telepítését nem tartalmazzák ezek az ábrák. Ezek a telepítések tömegben alig kimutathatóak, hiszen a telepítésre szánt előnevelt korosztály 1000 egyede is legtöbbször nem éri el az 1 kg-ot. Ebben az esetben nagyon kisméretű halak telepítését végzik abban a reményben, hogy a nagy egyedszám miatt esetleg mégis eléri néhány a kifejlett kort. Ennél sokkal hatékonyabbnak tűnik az egynyaras halak telepítése, ahol a bizonytalansági faktor jóval kisebb, mint az előnevelt vagy lárva korosztályok telepítésekor. Természetesen egynyaras halak vásárlása a legtöbb esetben nagyobb kiadást jelent.

Megyei bontásban mutatja a telepített korosztályok mennyiségét a következő, a 3. ábra. A megyénként eltérő halgazdálkodási vízterületek száma és területei miatt nagy a különbség a kihelyezett halmennyiségek között. A telepített korosztályok arányai azonban hasonlóak, elsősorban abban, hogy a legtöbb megyében a háromnyaras hal telepítési aránya a legmagasabb. Két helyen a vegyes korosztály mennyisége szintén magas, de ez a vegyes korosztály esetében is gyakran magas a harmadik nyaras halak aránya. Az ábrán az összes halfaj korosztályait vettük figyelembe, de mivel a telepített halak között a ponty aránya a meghatározó, az arányok a legtöbb esetben hasonlóak. A kétnyaras korosztály telepítését két megyében helyezik előtérbe, de ezekben a megyékben sem érik el három nyaras korosztály arányát.


Friss hírek

2024. november 21, csütörtök

Közlemény elveszett „zöld könyvről” (2024.11.21.)

A Veszprém Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Osztályának tájékoztatása.

Tovább >

2024. november 11, hétfő

ITNET részjelentéssel kapcsolatos információk az öko tanúsító szervezetek részére

Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről1 szóló 2008. évi XLVI. törvény 47/A. § szerint az élelmiszerlánc-biztonsági stratégia végrehajtása érdekében integrált többéves nemzeti ellenőrzési tervet (továbbiakban: ITNET) kell készíteni, melyet az országos főállatorvos ad ki és irányítja annak végrehajtását. Az élelmiszerlánc-biztonsági stratégia és az ITNET kialakítása is az élelmiszerlánc szereplőinek – így az ökológiai gazdálkodást ellenőrző és tanúsító szervezeteknek (továbbiakban: tanúsító szervezetek) – bevonásával valósul meg.

Tovább >